2014. március 8., szombat

Ne haragudjatok! *-*

Sziasztok! 
Nos...mint azt észrevehettétek nem hoztunk részt :( 
ennek némi internetes probléma az okozója és megígérjük hogy próbálunk belehúzni. 
Kérlek ne haragudjatok. Amint végre normális lesz nálunk a net hozzuk a részt is. 
Még egyszer bocsi *-*

2014. március 1., szombat

Végeztünk-23*

Sziasztok! Meghoztuk az újat, jó olvasást

Zayn
Egy egész büdös hónap telet el mióta utoljára beszéltem a csajjal. Nem kéne hogy érdekeljen, bárkit megszerezhetnék ,akár erőszakkal akár nem..De nekem nem kell akárki. Nekem Ő kell. És ha ez így folytatódik, lassan képtelen leszek belátni, hogy hiányzik. Néhányszor megpróbált rám köszönni, amit én egy biccentéssel lereagáltam és elhúztam a közeléből amilyen gyorsan csak lehet. Valahogy ,rá nézni más volt, mint más könnyűvérű nőkre ,akik nem győznek minél többet megmutatni magukból extramini cuccaikban. Csupán a tekintetéből láttam hogy ő az aki talán képes lenne megérteni. Persze ott van Lou aki igen, száz százalékban mellettem állt az eltelt évek során ,bár most ő is meglehetősen elfoglalt, annak a barna tyúknak köszönhetően. "Louis! Eltévedtem! ..Louis! Pisikélnem kell! .."ezután kéne annak jönnie hogy "Louis! Zayn beverte a pofám!..."Nem rossz elképzelés. De ha még ez nem lenne elég ,ahogy akad egy kis ideje Tomlinson uraságnak már fut is Harryékhez. mostanában igen csak le vagyok szarva. Mindenki kibaszottul boldog ,csak én szenvedek csendben a háttérben. Persze Liamet kivéve aki mostanság szerintem párszor elszenvedte a halál közeli állapotot. Danielle egyszerűen kibírhatatlan. Szerintem félre is kavar a srác háta mögött ,de persze Liam túlságosan oda van érte. Mikor legutóbb átjött a mi szobánkba mondván: beszélgetni akar, megpróbáltam rábeszélni hogy hagyjon fel önmaga kínzásával és dobja ki a csajt. Ezzel csak annyit értem el ,hogy én ezt nem érthetem majd közölte ,hogy az egész szobában cigifüst terjeng. Ezt követően elhúzott. Már jó ideje egy se vele se nélküle kapcsolatban élnek, mondjuk én ezt kapcsolatnak sem tudnám nevezni. Mikor találkoznak Dani folyton ordibál Liam meg csak tűri, egyszer úgyis elszakad az a bizonyos cérna ,de azt én nem akarnám megvárni. Remek..most hogy letisztáztam a helyzetem elnyomom a cigit az ágy melletti hamutartóba és beletuszkolom lábaimat a bakancsomba. Lehet ,hogy legalább el kéne játszanom ,hogy élek mégmielőtt megszerveznék a temetésemet. Mekkora csalódást fog ez nekik okozni...
Csoszogva –lassan ,de biztosan-eljutottam az ajtóig.Kilincsét lenyomtam majd felkészültem arra, hogy előadom az :  ,,még mindig élek ,még akkor is ha mindegyik barátom-vagyis csak Louis-elhúzott a picsába és az a csaj aki bejön nekem a diri lánya” Amúgy teljesen jól vagyok.
Felbotorkáltam a lépcsőn és kikötöttem a tetőn.Senki nem jár ide fel..Rajtam kívül.Itt kitudom szellőztetni azt a nagy zűrt a fejemben, még ha kis időre is.Itt nem lát senki, nem szól hozzád senki  és a magad ura vagy.Kár hogy csak itt. Felültem egy kisebb kéményszerű valamire és elővettem egy szálat.Aztán csalódottan tapasztaltam,hogy nincs nálam az öngyújtó.
-Picsába..-szitkozódtam.
-Nem kellene csúnyán beszélni…- a hang hatására ijedten kaptam hátra a fejem és akkor megláttam Perrie-t.A szívem kihagyott egy ütemet.Hogy kerül ide?
-Te meg, hogy kerülsz ide?-tettem szóvá gondolataim.
-Hát Jade-nél aludtam bent és láttam ahogy felsétálsz a lépcsőn..aztán követtelek.
-És mi okból?-tudom hogy oltári nagy parasztság amit kérdeztem, de nem szabad közel kerülnöm hozzá.
-Hát..figyi..én csak meg akarom beszélni veled ezt az egészet- mondata után lesütötte szemét és ujjaival kezdett játszadozni.Majd folytatta-Én arra gondoltam,hogy valamit én ronthattam el..Mert..nem köszönsz meg ilyenek…és..gondolta beszélnünk kéne..mert ez engem zavar..
-Nem..a te hibád..hagyjuk…
-De én tudni szeretném!- erősködött ami engem is meglepett. Ő tényleg nem olyan mint a többi liba..
-Oké..akkor mondd neked az a név valamit, hogy Edwards?-a lány egy pillanatra lefagyott de nem engedtem szóhoz jutni.- Mért nem mondtad el?
-Mert ez lett volna..
-De te is tudhatod hogy milyen a kapcsolatom az igazgatónővel..
-Sajnálom…
-Most már mindegy.
-Azért vagyok számodra láthatatlan mert az anyám az igazgató? Zayn..-ahogy kimondta a nevem a szívem vagy háromszorosára gyorsította ütemét. Félszegen rápillantottam. A szél belekapott a hajába, lassan közelebb sétált hozzám. -nem azért barátkozom veled ,hogy minden egyes baklövésedet közvetítsem anyám felé..
 -Nem arról van szó. csak te..te vagy a lánya ,akit szeret és félt. Én pedig nem hiszem hogy ilyen barátokat szánna melléd. Nem akarom ,hogy kicsapjanak Perrie. Így is egy hajszálon függ a sorsom és...
-Zayn. -állt közvetlenül elém és kis ujjait állam alá vezetve megemelte a fejem ,hogy szemeibe nézzek. -Te jó ember vagy. nem tudom ,hogy mások mit látnak belőled, de én nem csak azt látom amit mutatsz. Hallottam rólad ezt azt. Gondolom meg sem lepődsz...és már régóta szerettem volna találkozni veled. Nem az a fajta lány vagyok aki a "rosszfiúkra" hajt-idézőjelezett ,amitől kissé Liamre emlékeztetett. Csak neki nagyobbak és sugárzóbbak voltak a szemei, tipikusan az a szempár amiben az ember percekre el tud veszni anélkül hogy észre venné. -kezdetben csak gondoltam megnézlek magamnak téged.Téged aki akkora hírnévnek örvend, aztán a jó ég tudja miért megkedveltelek és szeretnék rólad többet tudni. Csak azt szeretném ,hogy ne úgy nézz rám mint Perrie Edwards a diri lánya, hanem mint Perrie a csaj ,akivel akár tök jó haverok is lehetnénk.-őszínte volt velem. Ritka kincs ez a dolog az ilyen világban. Nem tudtam hová tenni ezt az egészet. feláltápászkodtam így már neki kellett rám felnéznie.
-Perrie én....-motyogtam ,de megszólalt a telefonom a zsebemben. Egy halk káromkodás hagyta el a szám ,mire Perrie csak megköszörülte a torkát.
-Bocs..-mondtam és a fülemhez emeltem a telefont. -Mi van?
-Ezt hallanod kéne...
-Hát persze ..ilyen jól is csak te tudsz időzíteni.
-Zayn nem viccelek, ez nagyon durva.
 -És mi van abban az esetben ha netalántán NEM ÉREK RÁ!
-Öt perc múlva legyél a kajáldánál.-kinyomta.Mi vagyok én a kis csicskása? -Baszd meg Tomlinson. -pusmogtam a telefonba ,bár ezt ő már nem hallhatta..sajnálatomra. nem tudom ,mi lehet olyan sürgős ,de a háttérzajokból kiszűrve Liam me este már szingliként fog elaludni. Totál el tudtam képzelni a srácok arcát ahogy 5méter távolságból fancsali grimaszokkal az arcukon nézik a kis gerlepár vitáját. Bár ez esetben a varjúk elnevezés találóbb lenne.
-Perrie..sajnálom, de most mennem kell.Arra gondoltam, hogy egy pizza keretében ..megbeszélhetnénk....
-Remek..szombaton?
-Megfelel.Majd felhívlak, szia!
-Szia.-nyomott 2 puszit arcomra.
Az ebédlő Liam-ék vitájától zengett.De ahhoz képest csak Dani hangját hallottam.
-Na végre itt vagy Malik.-üdvözölt Louis.
-Min kaptak össze ?
-Nem tudom...de szórakoztató...persze sajnálom Li-t.
-Eltudom hinni....-forgattam szemet.
 -Végeztünk-hangzott fel Dani hangja.Húhúú eddig tartott a rajongás! Ez gonosz volt, de már rá fért Liamre hogy ez a csitri békénhagyja.
-T..Tessék?-kérdezte Liam kicsit megszeppent hanggal..Most olyannak tűnt ez az egész jelenet, mint ha Dani fiú lenne Li pedig az ellenkező nem.A csaj eltopogott a magassarkújában, Liam pedig ledermedve állt az étkezde közepén.
-Gyere haver..-karolta át Harry Liam vállát.
-Na?Én nyertem a fogadást?-kérdezte Louis rám pillantva.
-Igen…
-Akkor hol a csokim?
-Megettem..
-Malik!
-Az a nevem.
-Te fogadtál arra hogy Dani mikor dob?!-kérdezte Liam kicsit megemelt hangon.
-Nem..teljesen….így történt….-Magyarázkodott Lou.
-Kicsinállak!
-Hé Liam! Állj le! Ez csak egy szar poén volt oké?-nézett a szemébe a szöszi, miközben Louis  látszólagmegsértődött ezen.
-Oké…-sóhajtotta majd sarkon fordult és kilépett az ajtón a szöszkével a nyomában.
-És most?-érdeklődött Mr.Tomlinson Harry és felém fordulva.
-Hát most hagyjuk hogy átgondolja ezt az egészet.-szólalt meg a göndör.
-Hányszor is csalta meg Li-t?-kérdezte újra Lou.
-Miből gondolod,hogy megcsalta?-Louis csak felvonta egyik szemöldökét.-Jó elvileg lefeküdt a focicsapat kapitányával, azzal a sráccal a sarokban és többet nem tudok..de kuss!
-Lakat a számon, meg Zayn-én.
-Kár ,hogy lemaradtál az elejéről? -motyogta Lou miközben a szobánk felé masíroztunk a lépcsőkön.
-Hol szakadt el a cérna?-kérdeztem vissza.
-Tudod, a nők nem szeretik ha a pasijuk felemeli a hangját.-magyarázta a göndör.
-Mi van??? Liam kiabált vele?-hitetlenkedtem.
-Igazából csak három szó volt az egész. "Állítsd már le magad!"-idézte Lou
-Ez négy szó. -nézett rá vigyorogva Harry.
 -És akkor mi van...a lényeget érted nem?-lökött vállba.Válaszként csak rámosolyogtam. Az ajtót nem zártam be mikor elmentem. Amint beléptem hanyatt dobtam a magam az ágyamon.
 -Mi a .....-hunyorgott Harry
-Kurva füst szag van Malik!-folytatta Louis.
 -Tudod a takarítónőm felmondott így rámbízta a szellőztetést is. -megfogtam az éjjeliszekrényre kikészített piros öngyújtómat és végre rágyújtottam.-rossz ötlet volt.
-Szerintem ez rád vonatkozott. -sétált Harry az ablakhoz, hogy kitárja azt.
-Szívatsz? -hitetlenkedett Lou.
-Miért tenném. -fújtam karikákat a füstből.-és különben is .nem csak én cigizek itt benn...
-Azt hittem éppen próbálsz leszokni-ült az ágyam szélére Harry.
-Hát én nem is...-kezdte volna a magyarázkodást Lou.
-Hogy nem!-kiáltottam fel, meglepően magas hangon.-olyan vagy mint egy kémény.
-Túl lősz a célon Malik!....Egyébként tudom hogy azért csinálod mert hiányoztam. -kezeit a térdemre tette és fölém hajolt.
-Oh el sem hiszed...életem legnyugodtabb időszaka volt.
-hát pedig összehúzhattuk volna ma este az ágyunkat és...
-Mi van?-kérdeztem mintha nem hallottam volna jól.
-De ha te nem akarod.
-Zavarok.-tárta szét a karjait Harry.Lou felállt és mellé ült.
-Harryvel alszom.-jelentette ki.
-Mondj újat. -szívtam egyet a cigimből.
-Megölöm.-ugrott felém.A gyomromon landolt keresztbe..nem volt túl kellemes érzés. A cigit gyorsan a hamutartóba ejtettem.

-Azt hiszed???Puszedli vagy! -felugrottam és elkezdtem levakarni magamról. kész pankráció vette kezdetét...amit én most megnyerek!

2014. február 22., szombat

Jóéjtpuszi-22*



Sziasztok! Kivételesen kicsit korábban hoztuk a részt. reméljük  be jön nektek ;) JÓ olvasást!
Louis

-Mi?Nem mész sehova! Mit akarsz? Hideg zuhanyozni?-Kuncogtam és elkaptam a karját.
-Hát..csak vécéznem kell…
-Ahha persze..De ,ha akarod én is segíthetek a jobb kezed helyett..-Kacsintottam rá.
-Miről beszélsz Lou? Én? Én soha..
-Aha-aha persze…
-Mondom hogy…Tudod mit? Felejtsd el…
-Nem lesz könnyű…
-De, igen az lesz!
-A-a…
-Louis…
-Egy ilyen lelki traumát nem lehet ilyen könnyen elfelejteni..
-Fejezd be! És ha most megbocsájtassz.-Lerázta magáról kezemet aztán kiment a szobából.
Még hogy ..Na jó, de azt ugye nem gondolja komolyan, hogy miközben én itt ücsörgök ő éppen…ki tudja mit csinál….aztán hirtelen beugrott egy ötlet!
Csinálok egy videót! Na ez kemény lesz! Előkotortam a zsebemből a telefonom, majd a fürdőhöz osontam. Kicsit benyitottam és bedugtam a telefont. Fura hangokat hallottam, de közük se volt a nyögésekhez vagy hasonlókhoz, inkább hatott ideges szavaknak. Néhány perccel később hallottam ,ahogy közeledik ezért gyorsan elrejtettem a telefont és futni kezdtem a szobájába. Levetődtem az ágyra és úgy tettem, mint ha mi se történt volna. A bökkenő az volt, hogy nagyon nehezen tudtam levakarni azt a sunyi mosolyt az arcomról. Mikor benyitott szóvá is tette jókedvemet.
-Minek örülsz?
-Semminek…-De a mondta végére elhalkultam és el kellett fojtanom, feltörni vágyó nevetésem.
-Mi az? Mondd már!
-S..-ennyit bírtam kinyögni aztán elröhögtem magam. Harry értetlen fejet vágott. Aztán tekintete a telefonomra tévedt…
-Megnézhetem?-kérdezte. Én nemlegesen ráztam a fejem. -Mért nem? Lou..Te..TE!-mielőtt elkapott volna kifutottam karjai közül.Gemma szobájában kötöttem ki.
-Hazza..Van egy ajánlatom..
-Hallgatlak..-Lépett be ő is a szobába.
-Hát én odaadom ezt ,te pedig odaadod nekem a képet..
-Oké benne vagyok háromra..de előtte leszedem a képet.-És már meg is tette amit mondott.
-Akkor háromra…
-1…
-2..
-3….-mire kimondta már át is adtuk az említett tárgyakat egymásnak..csak volt egy kis bökkenő:Letöröltem a videót.
-Lou ezen nincs semmi..
-Senki nem állította, hogy van valami rajta.-Húztam óriási vigyorra a szám.
-Add vissza a képet!
-Azt már nem!
-De visszaadod!
-Különben?
-Különben elhíresztelem mindenkinek, hogy megcsókoltál…
-Gondold át még egyszer ezt a tervet….
-Igazad van..akkor elmondom hogy..Niall-al kavarsz!
-Oké de előtte én mondom el mindenkinek hogy te pedig Liam-mel.
-Ez nem igaz! És mit mondasz a nővéremnek?
-Azt hogy..megette Molly…
-HOGY MI VAN?!
-Jól hallottad…-elkapa a képet és ki vette a kezemből…de ahogy megfogta azzal a lendülettel kiejtette a kezéből és az üveg apró darabokra tört.
-Ne már Haz..
-De igen Loui!-mondta kínosan.
-Jól van babycakes…de ezt még megbánod..Túl béna vagy..
-Huhh de megijedtem…És kikérem magamnak nem vagyok az..

-MEGJÖTTEM!-kiáltotta egy női hang..GEMMA!!
-Harry most mi legyen?
-Mondjuk el az igazat..
-Inkább azt mondom hogy neked kellett az a képe és én vissza akartam akasztani de te nem engedted és leejtettük…
-Louis..-Nézett rám összeszorított szemekkel, összefont karral.
-Most mi van? Csak azt mondom ,hogy...
-Ti meg mit kerestek itt?-Állt meg az ajtóban Gemma. Arca piros volt ,biztosan kifújta a szél. Két táskát tartott a kezében.
-Hát mi csak tudod...-kezdte Harry
-Mindegy, most nem érek rá! Gyere és segíts elpakolni! Muszáj volt vennem valamit :minden kaja elfogyott.-Indult el a lépcső felé.
-Most komolyan nem is vette észre hogy..-Indultam Harry után én is.
-Kuss...majd később kimagyarázom magunkat, nehogy azt hidd ,hogy ennyivel le van tudva a dolog .Csak előtted nem akart velem ordibálni..

A földszinten leültem az étkezőasztalhoz és elhallgattam ahogy Gemma össze vissza parancsolgat az öccsének ,aki szó nélkül teljesíti a kéréseit.
-Nincs kedved felemelni a nagy segged és segíteni?-szólalt meg végül Harry.
-Őszíntén?..Nincs..-Mondtam unottan és elnyújtóztam a széken.
-Harry a többit intézzétek el..rohannom kell ma este éjszakás vagyok.
-Úgy érted ma is.-Pontosított Harry
-Na igen. Kell valaki, aki eltartson a nagy étvágyaddal és anyu nem bizonyult elégnek szóval.. -Jaj ne panaszkodj már, mintha rám költenéd a fizetésed.-tette Harry a kenyértartóba a kifliket.
-Jaj csak nehogy felhúzd itt nekem az orrod. -Gemma összekócolta Harry haját ,felkapta a kabátját és már rohant is. -Kocsit elvittem!-Hajolt vissza még a bejárati ajtóból.
-De az....-Nézett utána Harry, de már késő volt. Az ajtó bevágódott. Harry suttogott valamit a bajsza alatt, talán most átkozta el Gemmát vagy valami hasonló.
Feltápászkodtam és a szekrény mellett álló egész alakos tükör elé álltam féloldalasan.
-Tudod min gondolkoztam Harold?-Kérdeztem le sem véve a tekintetem tükörképemről.
-Nem ,kérlek oszd meg velem. Megöl a kíváncsiság!-Jött közelebb és nekidőlt a pultnak. Ő is a tükröt vizsgálgatta. Kezemet a fenekemre vezettem és kétszer végigsimítottam rajta.
-Nem is nagy a seggem.-Vigyorodtam el a végére.
-Ezt akartad megosztani velem? Hát te kész vagy.....-Arcát tenyerei közé rejtette.
-Én csak megcáfoltam azt, amit te állítottál.-Vigyorogtam rá a tükörből.
-Ennyi tudományos szót meg hogyan kapartál össze? Büszke vagyok rád.-Emelte ki arcát tenyerei fogságából és egyik kezét vállamra tette.
-Neked is nehéz megfelelelni...-Söpörtem le karját vállamról.
-Hát tudod ..le kéne szoknod a drogokról...a cigiről...és egyebekről...és mondjuk neki állhatnál tanulni is...
-Harry..én nem..dro...
-Tudom hogy de! És a témát lezártam...
-Oké..te neked meg nem kellene ennyire....
-Szexinek lennem?
-Pontosan...DEHOGY IS! Nem arra gondoltam...ajj...
-Tudod Louis én túl jól ismerlek téged..
-Kétlem..-sétáltam el mellőle és leültem a legalsó lépcsőfokra.
-De bizony.-Lökte el magát a faltól és példámat követve leült mellém.
-A-a.-Ráztam a fejem.
-DE IGEN ÉS TANULD MEG HOGY NEKEM MINDIG IGAZAM VAN!-Kiáltotta, mire én felnevettem.
-Jó oké..-sóhajtottam megadóan.-Harry...elég későre jár..Nekem ..mennem kell, ha nem akarom hogy az utcán aludjak.
-Ha..ha akarod itt is aludhatsz...-Nézett rám nagy szemekkel és mivel zöldek is voltak olyan volt, mint egy kiscica..Mi van? Már a saját gondolataim is megijesztenek..
És most?Most akkor maradjak...Vagy ne?
-Ha nem zavarok..akkor..itt aludhatok..mármint..-Vakargattam fülig vörösödve a tarkóm.
-Mikor zavartál? Na gyere kapsz ruhákat tőlem aztán mehetek fürödni..
-Igazad van mehetek fürödni..
-Nem én azt mondtam hogy én mehetek fürödni...
-Tudom mehetek fürödni.-Húztam még jobban az agyát.
-Oké ezt a csatát te nyerted, de a háborút én fogom.
-Alig várom, hogy megint én nyerjek-Kacsintottam rá és fel fele elindultam a lépcsőn.
-Tudod mikor.-Dünnyögte Harry.

Mikor felértem bevágódtam Harry ágyába.
-Oké...itt egy póló és itt egy alsó...de persze te döntöd el hogy fel veszed-e vagy sem.
-Nagyon vicces vagy.
-Remélem nem lesz nagy rád.-Nyomta a kezembe a göncöket.
-Haha, én inkább attól félek ,hogy kicsi lesz. - Húzogattam a boxert.
-Akkor fogyóznod kell.
-Nem arra a részére értettem...-Vigyorogtam Harryre ,aki közben az ágy sarkára telepedett.
-Túúúl nagyra tartod magad Tomlinson.-Vigyorgott vissza mikor leesett neki miről is beszélek. -Takarodj fürdeni mert..
-Mert?-csoszogtam a fürdő felé akár egy reumás csiga.
-Ne húzz fel!
-Jaaaj de félek.-Már a küszöbnél jártam.
-Tomlinson!!
-Iiiigen??
-Véged van!-Mondta és felugrott az ágyról ,megfogta a karomat és bevonszolt a fürdőbe. Becsapta az ajtót és rá is zárta.

-Mit csinálsz?
-Oké.Akkor most itt szépen nekiállsz fürdeni.-Állt meg közvetlenül előttem csípőre tett kézzel.
-Ugye ezt nem gondoltad komolyan?
-Van 10perced. Bocs nem akarok éjfélkor az ágyamba kerülni...rajta, mérem az időt.
-Jó...attól még nyugodtan kimehetsz...
-Aha, hogy kizárj és várhassak a soromra holnap reggelig mi?Na gyerünk vagy azt akarod hogy segítsek.-Tett egy lépést előre.
-NE!..Harry nem akarom..
-Nyugi már. Ígérem nem fogom stírölni a segged csak menj már vaaaagy én megyek-Csillant meg a szeme, de már cselekedett is. Kicsatolta a gatyáját és a zoknijaival együtt lehúzta a lábáról. A ruhái az egyik sarokban landoltak.

-Na azt már nem!-Kapcsoltam és fél lábon ugrálva leráncigáltam először az egyik majd a másik zoknim.
-Lassú vagy!-Elkapta pólója nyakát és áthúzta a fején. Amúgy is kócos haja most százfelé meredt. Elindult a kád felé. Kicsatoltam a nadrágom és ebben a pillanatban egy pillanatra behunytam a szemeim.
Kifújtam a levegőt és egy merész lépésre szántam el magam. Lehúztam magamról a nadrágom...az alsómmal együtt. Harry ruháira dobtam őket a sarokba és is megfordultam hogy beelőzzem Harry aki már a kádban ácsorgott. Menet közben lekaptam a pólóm és beugrottam mögé.
-Én nyertem! -Vettem ki a zuhanyrózsát a kezéből.-Kifelé!-Mutattam másik kezemmel az ajtóra.
-Azt lesheted!- Mondta és lehajolt hogy megszabadítsa magát az utolsó ruhadarabtól.Meg sem mertem moccanni. Ugyan úgy ácsorogtam Harry mellet: egyik kezemben a zuhannyal másikkal a kijárat felé tartva... Most meg mi lesz itt? Együtt fogunk fürdeni vagy mégis mire gondol?...

Próbáltam nem arra koncentrálni ,hogy ez az idióta engem bámul.Ezért hátat fordítottam neki és úgy folytattam a zuhanyzást.Az zökkentett ki cselekedetemből hogy egy kéz végig simít gerincemen ,amitől ijedten ugrottam meg és estem ki a kádból.
-Na látod nem kéne ugrálnod- Kacsintott rám majd folytatta azt a folyamatot amit elkezdtem. Ezt még visszakapja...Sietősen léptem vissza Hazza mellé és elvettem a tusfürdőt. Nyomtam egy kicsit belőle a tenyeremre, majd hirtelen hátulról belenyomtam Harry szájába a finom és tápláló tusfürdőt.
-Paraszt! Nesze-Mondta majd levett egy másik folyékony szappan szerű palackot és mint egy fegyverrel lőni kezdett vele rám.Én sem tétlenkedtem sokáig és én is utánoztam cselekedeteit.Míg meg nem állított.
-Áuuu! A szemembe ment Lou! Csinálj valamit!-Gyorsan megfogtam egy törülközőt és Hazza arcát kezdtem vele letisztogatni.
-Tessék..így ni...-mondtam miközben a törölközőt a helyére raktam.
-Köszönöm.-suttogta. Elvesztem tekintetében.A zöld íriszei rabul ejtettek csak rá tudtam fókuszálni, mindent kizártam a külvilágból.Aztán rájöttem hogy milyen ciki hogy őt bámulom miközben meztelenül állunk egymás előtt.Villám sebességgel szakítottam meg ezt a kínos csendet.
-Zárjuk el a vizet és törölközzünk meg, ha nem akarunk megfázni...-Vetettem fel ötletem,mire ő gyorsan reagált és egy ,,ühüm"-mel valamint egy csap elzárással válaszolt.Kezembe nyomott egy fekete törölközőt,én pedig hálás pillantással tekintettem rá.Miután felvettem Harry ruháit, és letisztáztam hogy kicsit nagyok rám a göncei beballagtunk a szobájába.

-Hazza..aludhatok melletted?-Kérdeztem és akkor jöttem rá hogy olyan vagyok mint egy gyámoltalan kisgyerek aki vihar idején belopózik szülei szobájába és engedélyt kér hogy had aludjon velük.
-Persze, mért hol máshol?-Nevetett visszafogottan, ennek következtében nekem is mosoly ült ki arcomra. Bemásztam az ágyba és hagytam hogy Haz átmásszon rajtam...
-Hazza..villany...-Mutattam a villanykapcsoló irányába és ő erre látványosan szemet forgatott..
-Én nem! Majd te kincsem.
-Én sem!Ohh várj van egy ötletem-mMndtam majd kivettem Harry alól a kispárnát és neki dobtam a kapcsolónak, ami egy kattanással jelezte lekapcsolt.És beállt a sötétség.

Harry mocorgására figyeltem fel..Most meg mi a szent szart csinál?
-Mi van Harry?-Suttogtam mintha rajtunk kívül más is lenne a házban..
-Semmi csak...utálok egyedül itthon lenni és örülök, hogy itt vagy.-Ő is suttog.
-És azért kell mocorognod?-Halkan felnevettem.
-Nem férek el tőled...vagyis a nagy seggedtől.-Magyarázta miközben oldalasan felém fordult helyet csinálva magának.-De ha véééletlenül lelöknélek.
-Egyrészt ne sértegesd a seggem! Másfelől ha lelöksz, rajtad alszom és palacsintát csinálok belőled reggelire, aztán összekenlek mogyoróvajjal és megeszlek.
-Szerintem finom vagyok...-Tűnődött.-Gemmának francia ágya van...minek nyomorgunk itt?
-Azért mert én már ki nem mászok a takaró alól, különben is tökéletesen elférünk nemigaz?-Másztam beljebb Harry már teljesen a falnak préselődött.
-Át...átmehetnénk, mert ...szerintem itt meleg is van...
-Na majd én segítek rajtad!-Okoskodtam és néhány mozdulattal lehúztam róla a pólóját. -Jobb?
-Aha...azt hiszem.
-Én viszont fázom, azt hiszed, ha hozzám vágsz egy alsót meg egy rövidujjút nem fagyok halálra?
-Legközelebb Gemmától kérj ruhát...-Mozgolódott a maga kis 2centis helyén.

-Harry asszem a nagy seggem nem fér el ilyen kis helyen.-Hátat fordítottam neki.
-Vidd innen a hátsód.-Csapott rá egyet, amit valljuk be eléggé megéreztem.
-Ez fájt!!Most simogasd meg!
-Louis..idióta vagy.-Csak közeledtem fele ,végül teljesen nekinyomtam magam...bár eléggé érzékeny pontot érinthettem...
-Louis..-nyöszörögte halkan a nevem.
-Kérdés??
-Nem semmi csak...
-Remek akkor aludhatunk-Fogtam meg egyik kezét és áthúztam a derekamon, pozíciónkon nem változtatva.Halk szitkozódása csak mosolyt csalt az arcomra.

-Harry..valami nyomja a seggem-Húztam az agyát.
-M..Mi?-Kérdezte meglepett hangon.
-Semmi-Nevettem majd a hátamra vetődtem és magamra rántottam Harry-t.Pont mint három éve-rémlett fel.
-Sunyi vagy Tomlinson.-mondta majd visszahelyezte fejét mellkasomra.Hajával kezdtem babrálni.
-Nem is...Nem tudok aludni...-Húztam el a szám.-Talán ha  adnál egy jóéjt puszit...
-Még mit nem.-nevetett fel.
-Nem kapok?-duzogtam.
-De kapsz.-Majd följebb mászott és arcomra akart puszit nyomni én elfordítottam fejem és ajkait enyémre tapasztotta.
Nem mélyítettem a csókon így volt tökéletes.Nem szakadtunk el mind addig ,amíg valami tényleg nem kezdte el nyomni combomat.
-Hazza...rád férne egy hideg zuhany, nem?-Nevettem fel.Bár sötét volt de így is el tudtam képzelni azt ahogyan arca vörös színre vált.
-Kapd be!-hajolt el.
-Hé! Engem nem zavar-Mondtam perverzül.-És köszi a jóéjt puszit.-mondtam elégedetten.
-Nincs mit.-morogta még mindig.
-Aludjunk Haz..Holnap is egy új nap veszi kezdetét és az jutott eszembe, hogy mi lenne ha felkeltenénk álomszuszék barátainkat...?
-Nem fogok csak azért felkelni 5 órakor hogy azokat a hülyéket felkeltsem..
-De igen..Zaynt leöntjük hideg vízzel..Niallt és Liamet..őket inkább nem zavarom..-Nevettem fel.
-Jó oké van egy ötletem...Te felkelted őket én meg alszok...
-Oké így állunk? Te leszel az első akit felkeltek.-Emeltem magamra tekintetét állánál fogva.

2014. február 15., szombat

A második csók -21*

Sziasztok! Egy hét hét kimaradás után végre összehoztuk! ...és reméljük tetszeni fog mindenkinek jó olvasást!

 Harry
Reggel kómás fejjel ébredtem és arra jöttem rá,hogy nincs rajtam takaró. Hunyorogva az órára pillantottam ami fél hetet mutatott.Ritka pillanatok egyike..Lassan ültem fel, majd megropogtattam bágyadt csontjaim.A nyújtózkodás után a ruháimhoz csörtettem és beballagtam a fürdőbe.A tükörbe nézve pedig lenyugtáztam,hogy szarul festek. Miután elvégeztem a reggeli teendőimet, leballagtam a konyhába, mert remek illatok szálltak onnan..és az illa forrása: Gemma goofri-je volt.
-Jó reggelt,hogy-hogy ilyen korán fel keltél?
-Szia, nem tudom.Fő a változatosság.Nekem is csináltál?
-Ott van az asztalon.Nutella a második polcon.-hadonászott a fakanállal a kezében.Leültem a csokis üveggel és nekiláttam az evéshez.
-Tudod Hazz, nekem is hagyhatnál..Mert már vagy 2perce csak arra a tálra rakom ezeket és te sorba falod őket.
-Ja..Mollynak is kell…
-Molly elég dagadt így is..
-NEM DAGADT CSAK PUFIKA!
-Hát minden esetre ,nem fér ki a macskaajtón.
-Nem az ő hibája..Kakaót is kérek!-nyafogtam és nagy szemekkel meredtem rá..
-Nem vagyok cseléd..
-Nem..te a világ legjobb nővére és szakácsa vagy…Ezért csinálnál kakaót?
-Előre gondoltam..Ott van a pulton..-és igaza volt egy igazi, tripla kakaós kakaó várt rám.Amilyen gyorsan fogtam kezeim közé olyan gyorsan sikerült eltüntetnem.
-Nagyon finom volt, köszönöm Gem.De most összeszedem magam és lépek.-majd egy puszit nyomtam nővérem arcára,hogy még jobban lekenyerezzem..
-Szia..
-Szia öcsi.
Felkaptam a táskámat és a kulcsaimat, majd elindultam az ajtófelé. Sietősen felkapkodtam cipőim,valamint kabátomat magamra aztán elviharoztam. Az út gyorsan telt,így 7:39-re odaértem.
A kapuban nem láttam a srácokat, lehet,hogy megint elaludtak? Zayn és Louis kitudja ők lehet..Tegnap eléggé felhúzta magát Lou a beszélgetésük közben.Aggódom Zayn-ért ,de Louis-t sajnálom.Ő soha nem akarta ezt, Zayn kényszerítette..és most már nem tudnak mit csinálni a helyzettel…
-Szia Göndörke!-hirtelen fordultam hátra és megláttam Louist.Szívembe rögtön melegség szökött.Ajkaim maguktól húzódtak mosolyra.Fura érzések kavarognak bennem mostanában Louis iránt.
-Hol hagytad a szerelmed-furán méregetett aztán leesett neki.
-Jah, hogy Zaynre gondolsz..Kicsit megfázott úgyhogy úgy gondolta ma ágyba marad.-mondta miközben elindultunk ,ám én megálltam.
-Nem hangzik rosszul ,de mi az igazság?
-Hát mondom ,hogy...
-Rosszul hazudsz Tomlinson.-fontam keresztbe karjaimat.
-Hm..mások nem ezt mondják, de...jól van, Zayn-fogta vissza a hangját.-Zayn egy kicsit...tudod ő..
-Cuccozik..
-Mi nem!..csak..-rázta hevesen a fejét.
-Jó ,akkor csináljunk úgy mintha nem tudnék róra, ha neked úgy jobb-sétáltam el mellette és ha jól hallottam egy enyhe káromkodás hagyta el a száját. Utánam jött és átdobta egyik kezét a vállamon, így folytattuk a sétát.
-Egyébként meg te vagy a szerelmem.-mosolygott.
-Oh igen? Mióta?
-Mióta Niallt kidobtam-röhögte. Liamékkel csak az osztályban találkoztunk, valamin éppen röhögtek, de már nem volt időnk megkérdezni az okát hiszen becsöngettek és a tanár rögtön be is lépett. Elég hosszú és egyhangú volt a nap, amit még Louis beszólásai is alig tudtak feldobni. Éppen ebédelni mentünk mikor a kajálda ajtajában megláttam azt az új csaj Taylorral dumálni. Na, nem kell sok idő és ő is csatlakozhat a picsaklubhoz. Niall az ír specialitásokról világosított fel minket ,meg hogy majd ő egyszer összedob nekünk egy olyan finom meg nem mondom mi a nevét ,hogy mindig csak azt akarjuk majd enni. Louis tekintete megakadt a csajon. Biztos vagyok benne ,hogy már a fejében forognak a gondolatok hogyan fogja leszólítani és egy nyálas flörtbe keveredni vele. Ahogy elképzeltem a jelenetet elment az étvágyam.
-Hát fiúk, asszem én otthon eszek.-mindenki meglepetten nézett rám.
-Most meg mi ütött beléd hirtelen.-kezdte Liam.
-Nem tetszik a mai menü , de holnap találkozunk rendben.-Ütöttem barátságosan Liam vállába. Éppen indultam volna a kijárat felé, de meghallottam Taylor hangját a hátam mögül. megfordultam.A szőkeség vadul integetett és nagy léptekkel tipegett felém.
-nem akarlak feltartani-mondta mikor odaért hozzám.
-Holnap beszélünk.-motyogta csalódottan niall és elindultak liammel, Louis egy szúrós megjegyzést akart tenni ,de ahogy észrevette hogy hevesen rázom a fejem csak egy szemforgatást engedett meg magának.
-Holnap Göndör!-mondta és célba vette azt a ..hogy is hívjákot...Taylor belém karolt és elindultunk a kijárat felé.
-Hát, tudod már hogy kivel mész a bálba?-elkezdődött!
-Milyen bálba?
-Hát az őszvégi bálra…vihetnél magaddal egy lányt..Mondjuk aki szőke…és..mondjuk engem?-nevetett, de inkább hatott elfojtott köhögésnek.Kinyitottam a kocsim ajtaját majd megvártam míg Tay beül.
-Majd még átgondolom…-kitartás Harry! Gyorsan én is beültem az autóba és beindítottam a motort
 -De gyorsan gondold.-kacsintott rám. Ha azt hiszi hogy ezzel bevágódhat..nem nyert..
-okéé… -Az út azzal telt hogy hülyeségekről beszélt én meg bólogattam.
-Megérkeztünk..akkor szia..
-Tényleg sajnos..Köszi a fuvart, szia holnap látlak.-majd kiszállt és eltipegett.
Bekapcsoltam a rádiót és én is hazataláltam.A nappaliban anya ült és beszélgetett valakihez..vagy inkább a telefonhoz… Intett és a konyhára mutatott..Azt hittem először hoogy valami finomság, de aztán megláttam Molly-t a mosogatónál. vagyis mosogatóban.
-Hát te mit csinálsz itt? Na gyere.-megfogtam a szürke jószágot és leraktam a földre.-Fölmegyek…te pedig ne kövess mert leesel a lépcsőn..
Megfogtam az iskolatáskám majd felballagtam.Elővettem a könyveket és nekiálltam a tanulásnak. 5 körül már kész is voltam és rájöttem: unatkozok.Ezért –meg anya miatt- nekiálltam kitakarítani.Először alaposan letörölgettem a polcokat..aztán felporsztívóztam..Mikor az egyik magas polcon kotorásztam leejtettem egy fényképalbumot.Az elején megláttam egy írást: ,,Hülyék!”
Zayn írása..és sajnos tudom milyen képek vannak benne..nem bírtam megállni hogy ne nyissam ki.Az első képen Louis, Liam,Zayn és én voltunk még 10 évesen. Egy magas betonkerítésen ültünk.Mellettem Louis foglalt helyet.Miután alaposan kivizsgáltam, lapoztam.Ezen a képen Liam képe foglalt helyet, éppen abban a pillanatban kaptuk le amikor először próbálja ki a vizi pipát..mi rángattuk bele.De kétségkívül ő vágta a legviccesebb fejet.Tovább mentem.Ezen az oldalon Louis volt, szintén a vizi pipával.Már akkor is ilyen hülye volt.Persze jó értelemben.
-Kicsim!-összerezzentem..ez csak anyu.
-Igen?
-Megyek, esti műszak.Reggel látlak, szia!
-Szia!
Folytattam a képek fixírozását miután meggyőződtem róla hog becsapta az ajtót..Megint nem zárta be.A következő Zayn volt és aztán jöttem csak én.Milyen furán nézek ki ezen a képen! Nincsenek fürtjeim.Megint megugrottam, mert a bejárati ajtó becsapódott…lehet hogy csak anya jött vissza.De hiszen hallottam hogy elhajt a kocsival..akkor meg? betörő?
-ne szarj be, csak én vagyok!-vetődött be a szobámba Louis.
-Te meg mit keresel itt?
-Jöttem törleszteni.-kacsintott rám.
-Miről beszélsz?-csaptam be az albumot.Louis az ágyamhoz sétált és hagyat vágódott. Kezét tarkóján összefonta és egy jóleső sóhajtás után a plafont kezdte vizsgálni.
-Semmi, semmi....mit nézegettél?
-Néhány régi fotót.
-Oh megnézhetem???-Louis mellé térdeltem az ágyra és megpróbáltam visszatenni az albumot a helyére. Ahogy Lou fölé hajoltam hirtelen elkapta a kezeit a feje alól és elkezdte a hasamat csikizni.
-Héj,..ne!!!-fulladoztam ,de már az ágyon feküdtem. Louis kivette az albumot a kezemből és lapozgatni kezdte. mellé ültem. Együtt nevettünk a képeken. -ez itt zayn..-kezdte-milyen boldog volt.
-Most is lehet újra az csak...egy kis segítség kell neki, de mi itt vagyunk.
-te hiszel benne. -nézett rám. Ahogy felém fordult mindössze 2 centi választotta el az arcunkat. Ahogy elmerültem fagyos tekintetében egyszerűen elfelejtettem válaszolni is.
-Igen.-nyögtem ki végül.Lou tekintete a számra tévedt. Hirtelen újra a szemembe nézett ,de ekkor már mozdult is és ajkait enyémre tapasztotta. Hatalmas szemekkel meredtem az arcára, és láttam hogy az ő szemei csukva vannak. Mozdulatlanná dermedt testem végül magához tért és szép lassan lecsukódtak az én szemeim is. Lou keze az oldalamra vándorolt. gyengéden végigsimított rajta ,ebben a pillanatban elnyíltak ajkaim. Ledöntött az ágyra majd hirtelen megszakította a csókot. Rámnézett.
-Na most már kvittek vagyunk.-suttogta...
Csak némán és ledöbbenten meredtem Lou kék íriszeibe.Nem fogtam fel hogy mi történt az előbb.Ő megcsókolt? Tényleg megcsókolt?
-Várj, Haz..még nem teljesen…-közelebb hajolt és megpuszilta a homlokom.
-Ezt akartad törleszteni..-suttogtam, de Louis meghallotta.
-Igen..Remélem tetszett ez a kölcsön kenyér visszajár..dolog..-  El sem hiszed mennyire!-gondoltam.És ez megijesztett.Megijeszt a tény, hogy én nekem tetszett ahogy egy fiú megcsókolt, és a legjobb barátomról van szó!
-hazza..sajnálom..én..
-Nem akartad?
-De igen..-hajtotta le a fejét bűnbánóan..
-Hát akkor? Te mondtad kölcsön kenyér visszajár…
-Akkor nem haragszol?
-Nem…de kapni fogsz..
- mi? miért?
-Az előbbiért..-és már csikiztem is ott ahol értem..
-Ne..hazza! Hagyd abba!-nevette.
-Nem hallottam a varázsszót!
-Azt lesheted..ne!-a feje már vörös volt és alig kapott levegőt.Hátradöntötttem az ágyon és csípőjére ülve folytattam kínzását.
-Oké..kérlek!
-na azért.-kacsintottam rá majd leszálltam róla.
-Ezt még megbosszulom! Én leszek a bosszúálló!
-Azt hittem Superman…-ebben a pillanatban megcsillant Lou szeme, kirántotta a takarót alólam majd nyakába kötötte.Köpenyként húzta maga után és idiótán futkosott körbe- körbe a szobámban.
-Most pedig a fő attrakció! Visszaszerzem a képem Gemmától!-és már futott is..Na nem ezt nem hagyom!
Utána futottam és elkaptam a karját éppen mikor keze már nővérem ajtajának kilincsén volt.
 -Harry nézd! Azt a képet el kell tüntetni amilyen gyorsan csak lehet, mert...
-Mert szégyenlős vagy!
 -Héj!-fordult egész testével felém.-Attól hogy nem mászkálok egész nap egy szál semmiben ,nem törődve azzal ki lát és ki nem, nem jelenti azt ,hogy szégyenlős vagyok.
 -Én nem mászkálok meztelenül egész nap...
-Még az a szerencse.-fordult ismét az ajtó felé, de megint feltartottam.
-Majd én elintézem.-jelentettem ki ,miközben magam felé fordítottam. -ezt meg vedd le a nyakadból mielőtt megfulladsz..-szépen kikötöttem a takarót amit aztán a földre ejtettem.
 -Ennyit arról hogy superman vagyok..de ezt akkor is elintézem!-benyitott.Kezemet az övére tettem és behúztam az ajtót.
-Harry...ha most nem engedsz be én esküszöm...-lassan magyarázott és újra megfordult. Túl közel voltam hozzá. nem erre számított.
-akkor?-dünnyögtem és kezemet csípőjére vezettem. nem válaszolt ,a vállam vonalát bámulhatta ködös tekintettel. Még közelebb araszoltam hozzá, amennyire csak lehetett. csak ekkor látszott ,hogy néhány centivel magasabb vagyok nála.Homlokomat az övének döntöttem. Tekintete még mindig nem volt tiszta. Azt akartam hogy ismét megtegye ,azt akartam hogy megcsókoljon.
-Akkor mit teszel Louis?..suttogtam magam elé.

Louis


-Akkor mit teszel Louis?-szavai visszhangoztak fülemben.Üveges tekintettel meredtem előre.Nem mertem megmozdulni.A közelsége megőrít, szó szerint.Érintése alatt a bőröm felforrósodott és libabőrös lettem. Mit teszek? Talán ha..megcsókolnám..Mi?! és mire fogod nagy okos?! Az térített vissza a jelenbe, hogy Harry arca , és ajka vészesen közel van hozzzám…Egy kicsit megemeltem állam így ajkaink súrolták egymást, a testem döntött helyettem.Lágyan helyeztem el számat az övéin.Óvatosan cirógattam ajkait..És a szemeimet behunytam..Harry nem tétovázott és bejutásért könyörgött…amit meg is kapott. Hátrébb dőltem és így véletlenül lenyomtam a kilincset és beestem Gemma szobájába,,Harry pedig rajtam landolt.Mivel arca még mindig közel volt hozzám..gyorsan szüntette meg azt a pár centit ami köztünk volt.Nyelveink táncot jártak és ezt az idilt semmi sem zavarta meg. Levegő hiány miatt elváltunk.
-Ezt teszem..-mosolyogtam magam elé..mintha csak magamnak adtam volna választ kérdésére.
-Ohh igen?
-Igen..-majd lelöktem magamról és hirtelen felpattantam..Vajon hol lehet? És akkor megláttam hogy ki van rakva egy fehér képkeretben.
-Omm Harry..Ezt hogy szedem ki innen hogy ne  vegye észre a nővérkéd?
-Hát mondtam már sehogy..-nem volt időm reagálni mert már Harry karjai közt voltam aki átcipelt az ő szobájába és ledobott az ágyára.
-Ohh…Harry olyan aranyos vagy, főleg hogy ha nem így dobtál volna le…-hisztiztem.
-Ohh hidd el aranyom,hogy nem 2kiló vagy…
-Ohh elhiszem, de ezért még kapni fogsz!
-ohh tényleg?
-Ohh bizony!
-Ohh abbahagyhatnánk azt hogy ohh!
-Ohh igazad van..
-Ohh akkor a következő mondatodban ne legyen benne!
-Ohhké.-nevettem, mire ő felhúzta szemöldökét és amolyan ,,eztmostkomolyangondoltad?” nézéssel nézett rám, majd mellém feküdt.
-Tudod Lou néha nem értelek..
-Tudod Hazza, néha én sem értem magam..
-Még egyszer..-suttogta és én tudtam jól mire gondol..Óvatosan fölémásztam és megpusziltam az arcát.Szinte villám sebességgel szökött pír arcára.Majd ráfeküdtem és szorosan öleltem magamhoz.
Egy elfojtott nyögés szakadt ki belőle. Azt hittem a ránehezedő súlyom váltotta ki belőle. Felemeltem eddig válla vonalában pihentetett fejem és ijedten méregettem arcát.
-nehéz vagyok? -kérdeztem kissé aggódó hangon.
-Épp ellenkezőleg-nézett rám- kezét lassan a hajamba vezette. A tarkómon keresztül haladt felfelé. Muszáj volt becsuknom a szemem és minden percét kiélvezni érintésének. egyszer csak elkezdett húzni maga felé. nem nyitottam ki a szemem, de selymes érzés kapta el a számat. Ajkaink súrolták egymást ,Harry megszólalt. hangja lágy volt mégis követelőzően hatottak szavai.
 -Kérlek.-suttogta számba.megráztam a fejem.
-Nem lehet...-motyogtam ám szemeimet még mindig csukva tartottam. Harry mocorogni kezdett alattam. Másik kezét hátamra tette és mégjobban összepréselte testünket. Egyszerre sóhajtottunk fel. tudtam ha most lemászok róla tátongó űrt fogok érezni és rögtön megbánom, de ha nem mozdulok.... mi lesz akkor? Bűntudat..de hiszen az előbb is megcsókoltam, és nyoma sincsen bennem bűntudatnak.  Nem érdekelt hogy egy fiú fekszik alattam ,nem érdekelt hogy a legjobb barátom ,akit csak most kaptam vissza oly sok idő elteltével, csak az érdekelt hogy ez a valaki Harry ..és én akartam őt.
-Harry én...-nem adott lehetőséget a mondat befejezésére...megcsókolt. nem akartam viszonozni, de ez képtelenségnek tűnt. Mikor nem reagáltam Harry lökött egyet a csípőjén. Az érzéstől ami hirtelen végigfutott egész testemen ,elnyíltak ajkaim. Éreztem hogy Harry vigyorog. Közben keze lassan csúszott le hátamról a fenekem felé. Beletúrtam a hajába kicsit meghúzva azt. Nyöszörögni kezdett és mozgolódni. Mindkét kezével megszorította a csípőm és óvatosan lelökött magáról. Nem értettem mi van...talán hirtelen észhez tért. Kezeim remegtek és vártam a következményeket.
 -Ki kell mennem a mosdóba. -hadarta és már mászott is le az ágyról.