Focimeccs-33*

Sziasztok! Íme a késés nélküli rész. Jó olvasást!

Louis

Niall két órája dugta be a fejét az ajtón és most Harry , Niall, Liam és Zayn na meg persze én együtt battyogunk a focipálya felé. Ha mázlink van nem lesz ott senki.
- Na Liam kibékültetek Niallal?- kérdezte Zayn sunyin mosolyogva.
 - Igen.- vágta rá.
- Azért ne egyél meg....- Az út további része viszonylag kussban ment. Viszont mikor odaértünk nem volt szerencsénk. Épp meccs közepe volt.
 - Ennyit arról hogy focizunk. - húzta el a száját Liam. Így úgy nézett ki mint egy hörcsög.
 - Kuss Liam! Ők írek! ÍREK! És van kaja! - ennyit a mi szőkénkről.
Körbenézve a nézőkön meg a csapatokon tényleg az írek és az angolok játszottak. Viszont valakin megakadt a szemem.
Tányér nagyságú szemekkel és elnyílt ajkakkal bámultam. Valaki megfogta alkarom én pedig összerezzentem és ránéztem. Harry volt az. Szemeiben értetlenség ült. Ő is odanézett ahova az előbb én. Hüvelykujjával észrevétlenül megsimogatta kezemet.
 - Menjünk innen.- mondtam a kívülállóknak.
- Semmi baj..- fordított maga felé Harry. - csak megnézzük a meccset. Nem kell odamenned. - közel hajolt és a szemeimbe nézett..olyan közel volt ,hogy arcomon éreztem leheletét.
- harry én..- próbáltam elfordulni.
 - Nem lesz semmi gond. - simított végig a hajamtól kezdve egész arcomon, aminek köszönhetően jó pár tekintet ránk szegeződött
- Öhmm..Harry..- néztem körbe szemem sarkából.
- Itt szépen le is ülünk. -úgy is tett, ahogy mondta csuklómnál fogva engem is magával rántott.- Amúgy kik játszanak?- kérdezte.
- Fene tudja. Egyik csapat sem ismerős..nem nagyon nézek focit.
- Lehet hogy Niall ismeri a...ezek meg hová lettek?- nézett körbe. Én is nyújtogatni kezdtem a nyakam ,de egyik srácot sem sikerült megpillantanom.
- Miért nem jelentkeztél a suliban focira?- szegezett nekem egy újabb kérdést Harry. Újra összegörnyedtem mellette ujjaimat összekulcsolva a térdemen pihentettem. Idegesen tanulmányoztam tornacipőm mocskos orrát.
- Azt hiszem ezen már túl vagyunk..- motyogtam. - Louis mindketten tudjuk, hogy kurva jól játszol és..-remek kezdődik a prédikáció..- szerintem száz az egyhez hogy bevettek volna, ha van benned annyi önsajnálat hogy jelentkezel.
- Önsajnálat! Harry az a köcsög azt hiszi meghúztam a csaját! és amíg ő a csapatkapitány nem hiszem hogy szívesen tudna maga mellett.
- Mike? hát..úgy hallottam a csaj szakított vele..
- Az...azt hitte, hogy ..
- Hogy?
 - Velem akart járni ,de én..
- Csak egy északára kellett. - bólintott Harry inkább csak magának anélkül hogy rám nézett volna.
- Ez nem igaz!- tiltakoztam. -Harry nézz rám, én nem...- és belőtték a zöldek a második gólt.
 Elég nagy ordibálás tört ki de tőlünk három sornyira lévő padoknál Niallnak még ezt is sikerült felülmúlnia.
- Az ott Niall?- fordította el rólam tekintetét Harry.
 - Nagyon úgy néz ki..- sóhajtottam. niall a széke tetején állt és össze vissza ordibált arról, hogy hogyan fogja az ír csapat a porba döngölni az ellenfelét. Mellette liam kisebbre már nem is tudta volna magát összehúzni.
 Egy kék bézbólsapkát húzott a fejébe ,amit gőzöm sincs honnan kerített de teljesen eltakarta vele az arcát amit egyik kezével amúgy is beárnyékolt.
 - Ez brutális..- állapította meg harry. háttal fordult nekem ,de biztos voltam benne hogy tátva maradt a szája...milyen jó alkalom lehetne egy vad csókhoz..
- Basszus!- mondtam ki hangosan mikor azt vettem észre, hogy az én ajkaim is elnyíltak.
- Mi van?- fordult felém.
- Semmi csak..Niall- böktem fejemmel a szöszi felé.
 - Na igen..- harry még egyszer visszapillantott aztán ismét nekem szentelte minden figyelmét. Alsó ajkát beharapva látványosan végigmért. A szemeim majd kiestek. Ebbe meg mi ütött.
- Kijössz velem a mosdóba?- villantott egy angyali mosolyt.
- Itt még az is van?- pislogtam nagyokat ,de csak témaelterelés volt.
- Na ná!- fogta meg a csuklóm..egyértelmű hogy tisztában van azzal, hogy tudom: van wc a sportcsarnokba..de nem hinném hogy ezen van a hangsúly. Elkezdett maga után ráncigálni a tömegen.
 -harry várj már!Ennyire nem lehet sürgős!- vigyorodtam el. - Egy pillanatra megtorpant és újra végigvezette rajtam a tekintetét. Szemei úgy csillogtak, mint aki éppen most készül kinyitni a karácsonyi ajándékát.- zavartan vörösödtem el.
- De igen az!- győzött meg róla és megint nekiindult a tömegnek. Nem győztem elnézést kérni a nagy lökdösődés közepette ..Harrynek persze könnyebben ment..úgy törte előttünk az utat ,mintha az élete múlna rajta. rosszallóan megráztam a fejem ,de próbáltam tartani vele a lépést. Legközelebb egyedül megy wc-re...különben is minek kellek én oda. Elvörösödtem a hirtelen fantáziaképektől amik megvillantak lelki szemeim előtt. vettem egy mély lélegzetet.
- Ne légy hülye Louis..- suttogtam magamnak és beleütköztem Harry hátába. Éppen a lelátó szélén jártunk mikor megtorpant. Hátráltam egy lépést és két vékony kart véltem felfedezni harry dereka körül. Harry dörmögött valamit ,de a tömeg zajától semmit nem hallottam ,aztán egy vékony hang kacagott fel és Harry arrébb lépett előlem.
- Fizzy!- kiáltottam fel és kishúgom azonnal kitárt karjaimba rohant. Erősen magamhoz szorítottam. A hajának eper illata volt és az arcáról sütött a boldogság. felnézetem az előttem ácsorgó vigyorgó fiúra. - Később bepótoljuk.- formázta ajkaival a szavakat...ezek szerint nem tényleg pisilnie kellett....

Liam

 Ezt nem hiszem el! Nem elég hogy az íreknek szurkol -ami nem meglepő- de ráadásul nem veszi észre ,hogy AZ ÍR DRUKKEREK A SZEMKÖZTI LELÁTÓN VANNAK!?
-MONDD HOGY: Í
 MONDD HOGY: R
MONDD HOGY:E
MONDD HOGY:K
MONDD HOGY: ÍREK! Hajráá! - ugrált a székén és - nem tudom honnan szedte- egy szivacsujjal mutogatott és zöldre festette az arcát. Minden szem ránk szegeződött mikor a zöld csapat újabb gólt lőtt.
- Azt hiszem hazahúzhatjátok a seggetek , mert a ZÖLD a király, háhá!- nevetett.
- Ülj le!- ráncigáltam ,hogy leüljön.- Ülj már le!- végül ülve folytatta. Végre az angol csapat is rúgott egy gólt.
- Mi van végre összeszedtétek magatok lúzerek?! Mondd hogy:lúzer. Mondd hogy:angolok És most tedd össze : Lúzer angolok!
 Én egyre lejjebb szuszakoltam magam a székben. A mellettem ülő bácsi szólított le.
- Ismered?- kérdezte miközben kezével a haverom felé.
- Nem, dehogy.
-Hé Liam! Ezek folyton csalnak! - ráncigálta karomat. Vöröslő arccal fordultam Niall felè.
- Nem, ők nem csalnak.
-DE IGEN! -szemet forgatva bámultam a pályát. Az angolok vezetnek.
- Hé írcsávó dugd fel a négylevelű lóherét a tudod hova.- nevetett egy srác két sorral fölöttünk.
 - Hogy mit mondtál!? - szólalt meg a szöszi, aztán felállt. - gyere le itt pampogj,ha fáj, hogy az ÍREK NYERNEK.- és elindult fölfele,de időben utána nyúltam és elkaptam csuklóját.
- Hagyd őt..
- Hallgass a pasidra. - nevetett újfent.
- Hogy mit mondtál !?- nevettem,hisz ha megsértődök akkor ebből csak veszekedés lehet.
Próbáltam visszatartani, de Niall egyszerűen megfékezhetetlen volt.

Egy ilyen kis apróság miatt így felhúzta magát. Még az a szerencse ,hogy nem lett belőle tömegverekedés. Most itt állunk a mosdóba és mosogatom Niall arcáról a ráalvadt vért.
- hogy lehetsz ekkora hülye?!- nyomtam a fejét a csap alá.- nem elég hogy visszapofázol neki pedig tudod neki volt igaza de még a meccs végét sem látjuk.- megdörzsöltem szemébe lógó szőke tincseit hogy kimossam fürtjei közül a vért.
Elhajolt a mosdótáltól és kihúzta magát előttem.
 - Menj vissza ha annyira érdekel..de tuti az írcsapat a nyerő.- bevizezte a kezét és megmosta felszakadt száját, de ezzel csak szétkente az arcán a vért. Ellöktem onnan ügyetlenkedő ujjait.
- Engedj ide!- még mielőtt szájához értem volna felszisszent.- azért meg ne halj itt nekem!- kuncogtam.
- Te csak ne röhögj tudod mekkorát ütött az a faszfe..
 - héj! Azért nem kell átvenned Zayn stílusát. Amúgy meg maradj csendben.- óvatosan végighúztam ujjamat először a száján aztán nedves haját eltűrtem a szeméből és felrepedt szemöldökét kezdtem vizsgálni.
- Fáj? - kérdeztem miközben megérintettem a sérült területet.
- Túlélem- elzárta a csapot és készült kimasírozni. Felkaptam a bézbólsapimat a mosdó széléről és egy nagyobb lépést téve elkaptam Niall vállát.
 -Niall!- fordítottam magam felé. - csak még annyi hogy tudd haragszom rád
- Értettem apu.- próbált ismét nekiindulni.
- Ne hülyéskedj, csak azt akarom mondani becsüllek amiért nem ütöttél vissza..nem tudom talán a meglepettség miatt lefagytál vagy szánt szándékkal nem emeltél arra a köcsögre kezet..
- vagy, mert valaki elráncigált onnan még mielőtt annyit mondhattam volna kapd be rohadt kis...
- Niall- szóltam rá megint.
- Nem Liam. Nem vagy az apám, mint mondtam, úgyhogy ne mond meg nekem mit hogyan csináljak és  ne kérd számon rajtam hogyan beszélek- hátrált egy lépést.
- Most meg mi bajod?Éppen most mondom hogy elismerésem erre te elkezdesz nekem arról magyarázni hogy márpedig én nem vagyok az apád..mi ütött beléd?
- Hogy belém mi ütött -esett nekem- semmi extra éppen az előbb rendezték át a képemet a lelátón, ha nem emlékeznél rá és...- keresztbe font karokkal hallgattam a kántálást és vártam, hogy abbahagyja az önsajnálatot..és láss csodát imáim meghallgatásra kerültek
- ajj..Liam ne haragudj..ahelyett hogy megköszöntem volna én- idegesen végigszántott ujjaival átvizesedett haján aztán összecsuklott és a földre térdelt. Lehajtotta szőke fejét , szétterpesztett lábai között támaszkodott. Kezeimet leengedtem oldalam mellé és leguggoltam hozzá.
- most attól jobb lesz ha beletérdelsz a mocskos vízbe és feltörlöd a padlót?- kérdeztem, szótlanul bólintott.
Talpra kászálódtam és kinyújtottam neki a kezem.
- ugyan..gyere már..keressük meg a többi idiótát ideje lenne visszaindulni. - készségesen elfogadta a segítségem én pedig felrángattam a földről. Még mindig a földet bámulta.
- Rendben vagy?- két tenyerem közé fogtam az arcát hogy végre méltóztasson rámnézni.
 - hát persze.- nézett végül a szemembe egy halvány magáraerőltetett mosoly kíséretében. Ennek köszönhetően száján felnyílt a seb és kis csíkban kezdett el belőle folyni a vér. Mielőtt azonban odakaphatta volna a kezét hirtelen ötlettől vezérelve megcsókoltam. Vér sós és Niall szájának édes ízét éreztem, mikoris visszacsókolt. Tettével visszalökött a jelembe. Mit tettem...próbáltam elhúzódni tőle és elvettem kezeimet az arcáról, de nem hagyta annyiban.
Ujjait hajamba vezette ezzel megakadályozva hogy ajkaink elváljanak egymástól. Hátra tántorodtam a vizes kövön és a mosdónak estem. Niall velem együtt mozgott és csak még jobban a mosdótálhoz szorított. Testem minden idegszála életre kelt. Mindketten egyre szaporábban vettük a levegőt és ahogy Niall mellkasa az enyémnek nyomódott éreztem hogy szíve is gyorsabban ver a kelleténél.
 A csók egyre intenzívebb lett. Kezeim önkéntelenül vándoroltak Niall derekáról feneke felé majd magam felé húztam. Erőtlenül nyögött fel én pedig összeszorítottam a szemeimet. Ha most nem hagyjuk abba én itt helyben lerángatom róla a ruhát és...
 - Niall!- toltam el magamtól. Zihálva néztem hol a szemeit hol felduzzadt száját.- indulnunk kéne..-hangom inkább hatott suttogásnak..dehát levegőhöz is alig jutottam
- igen..tudom- úgy tűnik ő sincs vele másképp.
 - Hogyan fogunk mi este aludni..- hajoltam közelebb az arcához.
- ki mondta, hogy aludnunk kell..- fonta karjait a nyakam köré. Nyikorogni kezdett az ajtó.
- Baszd meg.- csúszott ki a számon. Ellöktem Niallt az útból és a fejébe nyomtam a sapkám. Aztán karon fogtam és elkezdtünk kifelé masírozni.
Még beengedtük magunk elött a csávót aki megzavart minket aztán már ott sem voltunk.

- Hé! Liam..LASSÍTS!- mondta miközben megpróbált nem orraesni. Kérésének elegettéve megálltam igy ő a hátamnak csapódott.
- Nem látod őket?- kérdeztem.
- Öhmm..ott vannak!- mutatott Louisékra. Újra elkezdtem húzni magam után.
- Khm..- köszörültem meg torkomat mikor odaértünk.
- Ohh Liam..és Niall..Mi van az arcoddal?
 - Csak túltengett benne a győztes szellem. Na meg persze egy ír szurkoló a több száz angol szurkoló mellett. - forgattam szemet, Niall pedig megszorította kezem.
- Fizzy?- kérdeztem a kérdőjeles lányra nézve.
- Szia Liam!- ölelt meg de gyorsan visszatért bátyja ölelgetéséhez.
- Mennünk kellene...- ráncigálta a kezemet Niall.
 - Hé Lou ott van anyukád.- jelentettem ki,mire az idősebb fiú kicsit lefagyott. Harry mérgesen tekintett szemembe.
- Mi van?- néztem rá , de lehet hogy nem kellett volna.
- Hé Louis, a meccs után elmehetek veletek? -ugrándozott lelkesen Fiz. Lou először csak bámult ki a fejéből majd megszólalt.
- Ha anya megengedi.
- Uhh kösz, jah amúgy, Felicite vagyok, de szólíts csak Fizzynek.- nyújtotta kezét a mögöttem álló Niallnak.
- Niall vagyok.
- Most hogy így összeba...- kezdtem ,de Ni felkiáltott a tömeggel együtt.
 -NYERTÜNK! HAJRÁ ÍREK!
- Niall nem volt elég?- kérdeztem.
- Én megmondtam...Most pedig mennyünk haza éhes vagyok.
 Amint kiértünk a focipályáról a Szöszi észrevette azt aki beverte a képét. Megfogtam a kezét,hogy véletlenül se mehessen oda.
- Eressz most megölöm!
- Nem inkább megeszed?- tette Niall vállára Zayn a kezét.
- Lehet,de úgy hogy a gyomorsavam szétmarja az arcát, aztán visszahányom és...
- Nem kell részletezni. -Miután elráncigáltuk Niallt Harryékhez léptünk ahol Lottie és Fiz veszekedtek. kézségesen

- Mi a vita tárgy?-  kérdeztem Harryt.
- Hát ..Fiz el akar velünk jönni, Lott meg nem akarja hogy eljöjjön...
- Pofa be Harry! Fizzy nem megy sehová!- fordult Harry felé Lottie.
- Na majd azt ő el dönti ha nem haragszol!- avatkozott bele Louis is.Harry megdörzsölte a halántékát és szinte csak suttogva beszélt Louishoz.
Lehet hogy egy kicsit sok neki...
- Louis...könyörgöm..
- Úgy van Harry fogd vissza a pasidat mert a végén még..- vigyorgott Lottie Louisra.
- Na idefigyelj te kis...-Louis elkapta húga karját.
- Állj állj állj!- lépett közéjük Niall.- megmondom a szitut.
 - Pofa be Niall!- mondtuk szinte egyszerre a fiúkkal.
- Hagy mondjam végig...- könyörgött szegény.
- Nem! Fizzy ,ha akarsz velünk jössz-nézett Lou az említett lányra.- lottie te meg nyugodtan visszatakarodhatsz a pi...
 - Most hogy ezt ilyen szépen letisztáztuk akár indulhatunk is..- rántot egyet Harry Louis karján.
Lottie megrázta a fejét ,kiöltötte Louisra a nyelvét és vissza sietett.
- Jól vagy? - harry rátette a kezét Lou vállára aztán végigsimított a hátán.
Louis csak szótlanul bólintott.
- Hová megyünk.- kérdezte a Niall mellett sétáló fizzy.
- Öhm...- nézett rá a szöszi tanácstalan arccal. - megállhatnánk a játszótéren pihenni...
- Pihenni? Niall két métert tettünk meg a pályától..
- Többet- nyugtázta magának. Szemet forgattam.
 - Képletesen.
- szerintem nem rossz ötlet. - szólt előre harry.
- Felőlem aztán..De nekem most mennem kell srácok..ezer bocs. - néztem a mellettünk lévő buszmegállóra és az éppen beparkoló buszra.
- Mi? hová?? -húzta fel lepetten a szemöldökét Niall.
- Dolgoznom kell.- néztem világoskék szemébe, ami egy ilyen fényes nap csak még világosnak hatott.. - Mit kell..?- kezdte
- Önkéntes meló. Este találkozunk, ne zárj ki a lehet.- kacsintottam rá és eltávolodtam tőlük. -Sziasztok srácok. - intettem Louiséknak is. - jah és örültem hogy láthattalak Fiz! - bicceztettem neki ,de hátráltam tovább a buszhoz. -Niall te meg ne idegeskedj ..szexin mutatnak rajtad azok a sérülések. - húztam számat huncut vigyorra.
- lehet hogy mégis kizárlak!- kiáltott utánam de ekkor már egyik lábam a buszon volt. Az ablakból még láttam ahogy Harry és Louis összevigyorognak.

Harry

- Egyet értek vele!- nézett fel Fiz Niallra.
- Hmm?
- Tényleg szexin állnak rajtad. - vigyorgott. Louisban látszatra megállt az ütő.
- Indulhatnánk tovább!?- tette egyik kezét húga másikat Niall hátára és lökött rajtuk kicsit.
 - Fiz! - kezdte Lou mikor a játszótérhez értünk.
- mi van?- fordult hátra a lány.
- Fél óra..- folytatta Louis.- és Harry hazavisz. Fél órád van. - Fizzy sóhajtott egyet aztán Niallal beültek két láncos hintába.
Mielőtt még Lou leülhetett volna a padra elkaptam a karját és magam felé fordítottam.
- Mi az, hogy "Harry hazavisz"..erről mikor akartál tájékoztatni édes?- próbáltam elrejteni a szám sarkában bujkáló vigyort.
- Hát..nézd..nekem nincs kocsim másrészről anyu neked talán nem ordítja le a fejed..
-  Talán- elengedtem és leültünk egymás mellé az árnyékba. kicsit feltámadt a szél, Belekapott a hajunkba. Louisra néztem, akinek még a szokottnál jobban is összeborzolta a fürtjeit.
- Mit vigyorogsz olyan sunyin?- kérdeztem tőle.
Kiegyenesedett ,kezével megtámaszkodott háta mögött a padon. Mikor rám nézett láttam rajta ,hogy alig bírja hogy ne kacagjon fel.
 - Semmit ...ÉDES.- még nagyobb vigyor jelent meg az arcán.
- Jaj Louis...- kaptam le róla a szemem és megráztam a fejem. csak remélni tudtam, hogy nem vörösödtem bele.
- Semmi gond.- fektette a kezét a combomra hogy újra ránézzek. - ha neked bejön nyugodtan hívhatsz így. - becsukta a szemeit és a nap felé emelte a fejét. – csak még meg kell szoknom.- mosolygott tovább.

Csak néztem a maga 18 éves formáját ..erős arcélét ,össze-vissza meredező hajszálait, erős karjait amit a rövid ujjú felsője már nem tudott eltakarni. Ezek ellenére mégis szörnyen gyerekes tud lenni. De még egy ilyen nagy vidám gyereket is tönkre tud tenni a múlt.
- Mikor beszéltél vele utoljára.
- Kire gondolsz?- pillantott rám fél szemmel.
- Apádra.
 - Az az ember nem az apám.- fordult felém.
- És mi van anyukáddal..és Lottie? - Lottiet te is láthattad az előbb és anyám sem sokban különbözik hidd el.- kitépett egy hosszabb fűszálat a pad mellől és morzsolgatni kezdte.
- Emlékszel arra az estére?..mikor éjfél után valaki dörömbölt az ablakomon. -erre már elvigyorodott.
- Kövek voltak..
- Mi?
- Harry az emeleten van a szobád..köveket dobtam fel.- vigyorgott rám fájdalmasan és átvetette az egyik lábát a padon ,hogy egész teste felém nézzen.
- A szívrohamot hoztad rám Tomlinson...
- 12 voltam Harry...mit vártál, hogy majd feltarzanozok hozzád.
- Hát...mindenesetre én lefagytam volna a helyedben ott kinn azon a fagyos estén.
- Még jó hogy előmelegítetted nekünk az ágyat. - nézett rám csillogó szemekkel. Megráztam a fejem.
- egész éjjel be sem állt a szád.
- Hogy nekem?- tányér nagyságú szemekkel néztem vissza rá.- én bőgtem tele a párnát a mások karjai között. 'harry ne engedd hogy bántson, Harry védj meg, itt akarok maradni örökre'..imitáltalak.
 - Hogy te mekkora köcsög vagy..- dobta vissza a lábát így ismét oldalról láthattam.
- Régen volt...- sóhajtottam.
- Régen. - nézett mereven előre, de számomra lehetetlennek tűnt hogy ne öleljem át, úgyhogy cselekedtem.
Louis először ledermedt de végül ő is visszaölelt. Lábaink előre néztek, de felsőtestünk teljesen összefonódott.
- Soha többé nem kell ezt elszenvedned..ugye tudod.
- Ígéred?- fúrta arcát a nyakamba.
- Ígérem..

Louis

Mikor megpillantottam anyáékat a lelátón nem tudtam mit higgyek. És végleg lefagytam amikor megpillantottam azt az embert akit a pokolba kívánok. És amikor visszanézett csak azt láttam,hogy undorral az arcán fürkész engem. Gondolom lenyugtázta,hogy annak idején mért nem zárta kulcsra az ajtót és nem vert halálra. De Harry már akkor is segített. És most is. Kezével végig simított arcomon és ezzel megnyugtatott. De nem egészen. Végig úgy éreztem, hogy engem figyel.

A játszótéren Harry megint olyan volt. Olyan mint akkor mikor először másztam be mellé az ágyba és bőgtem végig egy egész éjszakát.
Ő volt az aki hitt nekem. Anya azt gondolta csak azért állítom be rossznak Markot mert nem kedveltem. Csak Haryvolt az ki tudta a zúzódásoknak az eredetét. Harry hangja rántott vissza jelenbe. - Louis tudod,hogy már nem bánthat,igaz?- kérdezte kerek szemekkel.
- Igen, tudom. De ezt akkor sem tudod csak úgy elfelejteni..
- Értem Lou, csak már megtudlak védeni.- harry szavai hallatán kicsit elmosolyodtam, aranyos hogy aggódik értem.
 - Köszönöm, ezt is...haz nekünk indulnunk kéne. Jut eszembe, hol van zayn?- körbenéztem a játszótér egész területén, de sehol sem találtam.
-Ööö.. ez jó kérdés és igen.
- Fizzy! Gyerünk mennünk kell.
- De Louis most akartunk csúszdázni!- nyafogott, Niall????
- Kussolj szöszi, gyere Fiz.
- És Lou. Mi lesz veled,nem hagyom hogy egyedül sétálj haza, már sötétedik.
- De nem is megyek veletek.- suttogtam neki ,mert Fiz már mellettünk várt a beszállásra.
- De igen ideje tiszta vizet önteni a pohárba. - kapta el karom. - ezért a kolesznál kiraklak Niallal.- sóhajtott mikor meglátta rémült arcom.
 - Köszönöm - suttogtam.
 Az út nagy része csak a szőke és Fiz párbeszédéből állt. Majd elkezdett csipogni a telefonom és kivettem a zsebemből.
..Louis,hol a szarban vagy? gyere haza, beszélnünk kell!"
A feladó Zayn volt. Na jó ennél idegesebb már nem is lehettem volna. Mit akarhat?
- Mi baj?- kérdezte harry.
-Á semmi, csak fáradt vagyok..- hazudtam.
Mikor elköszöntünk Niallal, villám sebességgel téptem fel a szobánk ajtaját.
- Zayn! Te meg megint mit csináltál?!- kiabáltam.
- Én semmit,csak meg van hogy mi a dolgunk. Ezért kérlek, foglalj helyet.
- Ne baszogass,mond már el mi van!- csaptam be az ajtót magam mögött.
- Behajtók lettünk.- sóhajtott egyet majd rágyújtott.
- M-mik lettünk?- dadogtam.
 - Olyan emberkék akik..
- Tudom mit jelent! Világos?! Tudom! Baszd meg!- üvöltöztem.

De kiakadtam. Az idegességtől a kezeim remegtek.
- ebből hogy mászunk ki?! Hmm? A rohadt életbe, zayn!
-Louis, nyugalom. Csak addig melózunk míg le nem törlesztettünk. És vége.- felelt higgadt hangon. Elé álltam.
- Tudod mi a gond, Malik? Hmm? Az hogy ez a köcsög bármelyik percben felnyomhat minket a zsaruknál! És ő szépen moshatja kezeit!
- Tudod mit? Ez is benne van a pakliban. Na és? Muszáj kockáztatnunk. -ennyi volt elszakadt a cérna. Lendítettem a kezem és a zayn melletti falba csaptam. Nem éreztem fájdalmat, csak dühöt. És szánalmat. Öklömet elemeltem a faltól ,majd gyors léptekkel a fürdőbe mentem és bezártam az ajtót. Arcomat megmostam hideg vízzel ,de nem segített.
 - Louis engedj be! Hallod! Figyelj, ne csinálj semmi hülyeséget, oké? Louis..- dörömbölt az ajtómon.
 - Csak hagyj egyedül.- suttogtam,de meghallotta hiszen már nem hallottam a dörömbölést. A sós könnycseppek csípték a szemem ,de nem akartam sírni. Pulcsim ujjával megtöröltem szemeim majd elővettem egy cigicsikket és elszívtam. Majd még egyet. És még egyet. Ez így ment addig míg az utolsót is elnyomtam.

Már éjszaka volt. Lassan kisétáltam a fürdőből és befeküdtem az ágyamba.
Levettem a gatyám, a cipőm és elaludtam. vagyis elaludtam volna,ha nem gondolkoztam volna olyan sokat.

Zayn

 Ahogy eljöttem Haryék házától első utam a koli szobánkba vezetett. Harry meg Louis éppen nagyban élték a multjukat mikor rájuk nyitottam. Közöltem velük hogy nyugodtan pletykáljanak tovább én ledőlök kicsit. Erre az a kis mitugrász közli hogy focizni akar..Focizzon egyedül ,vagy íratkozzon fel a sulis csapatba..talán még be is vennék ha nem lett volna annyira gyökér hogy megnézi kinek a csaját vágja éppen derékra..dehát ez Louis. És ha csak Mike közelébe megy tuti valamelyiknek betörik az orra. Tehát mr. majdénmegmondommikoralszolmikornemmalik akaratára levonszoltuk a seggünket a csarnokba. Aholis meccs volt. Oh mekkora tragédia ,bár Louis nem tűnt csalódottnak. Nem emiatt..A lelátón észrevette a családját..ha lehet így nevezni azokat a...és ott vigyorgott Mark is.
 Louisnak beletelt egy kis időbe hogy össze szedje magát. De ott volt neki Harry. Eszem ágában nem volt hogy ottmaradjak velük csak még jobban felhúzom magam. Kerestem egy nyugodtabbnak tűnő helyet és rágyújtottam. Egy faszfejnek persze minimum be kellet sóolnia hogy dobjam el ,de közöltem vele ha nem akarja hogy a fején nyomjam el akkor bámulja csak a meccset és ne piszkáljon vagy csúnya vége lesz. Látszólag megértette mert nem cseszegetett tovább. Hátra dőltem a kényelmetlen műanyagszéken, de volt ahol padok voltak szóval még így is jól jártam.
A játékosokat bámulva rájöttem, nem is szeretem annyira a focit. Ha Louis nem nyaggatna vele valószínűleg elfelejteném a labdát. Ennek ellenére jó módszer a feszültség levezetésére...szerintem. Louis meglátása szerint túl durván játszom. Ő persze semmi feszültséget nem visz magával a pályára...ott kizárja a világot ,csak ő létezik és a labda. Mikor csak mi ketten voltunk nem nevetett szívből..úgy igazán..csak játék közben.
Kevesebbet is focizunk most hogy megint egymásra találtak. Lenéztem rájuk ,pár sorral ültek alattam. - Két kis buzi-vigyorogtam elégedetten magamelé, mikor észrevettem hogy Harry fogja Lou kezét.
Az a paraszt pasas megint elkezdett bámulni
- Mi van?- érdeklődtem udvariasan mire megrázta a fejét és elfordult. Beleszívtam a félig már leégett csikkbe. A fejem is belefájdult ebbe a hangzavarba. A mögöttem lévő sorban felugrott egy gyerek hogy tartsa az életet a zöldekben.
Nagyon gáz volt szerintem még azt sem tudta mi a csapat neve. Hátrafordultam hogy kicsit helyrerakjam mert őszintén szólva az agyamra ment az üvöltözésével aminek valjuk be semmi értelme nem volt.
- Niall?- kérdeztem magamtól de még így a festett arcának ellenére is biztos voltam benne hogy a szöszi erősködik. - úgy értem elmebeteg.- pontosítottam mikor néhány kíváncsi arc tévedt rám. Nyugodt szívvel néztem végig hogyan veszekednek egy csávóval ,de mikor az bevágott egyet Niallnak én is felugrottam a helyemről. Mielőtt még kitörhetett volna a tömegbunyó közbeavatkozott a lelki béke nagykövete és elráncigálta Niallt a mosdó felé.
Louisék felé néztem..ezek meg hová lettek.
A meccs moraja lassan csillapodott. Nem nagyon hatott meg ki nyert..Az emberek lassan hazaszállingóztak. Felálltam a székre hátha ki tudom szúrni Lou vagy Harry kócos kis fejét...bár e helyzetben a szemüket több kedvem lenne kiszúrni..
- Ha a gyökér bátyámat hiányolod a pálya másik végén játssza el a jótestvért. - szólt egy vékony, de elég magabiztos hang. Össze sem lehetne téveszteni. Ott volt benne ugyan az az arrogancia amivel Louison kívül csak ő képes beszélni.
- Ha azért kerestél meg hogy ócsárold nekem Louis házszámot tévesztettél.- ugrottam le elé.
- Keresett ám téged a halál..- tűrte haját a füle mögé.
- Nos ,ez esetben akkor is rossz helyen kopogtatsz ha a kis lelkedet kéne helyrepofozni. És ki kell ábrándítsalak nem fogom belakkozni a körmöd amíg te problémáid áradatár zúdíthatnád a nyakamba. Araszoltam még egy kicsit közelebb.
- Pedig azt hallottam problémákban otthon vagy.- vigyorodott el én meg a karjaimba kaptam. Nem volt alacsony de nálam mégiscsak kisebb volt így körbepöröghettem vele egyszer mielőtt újra a talpára állítottam.
- azt hittem már kinyírtak azért nem látlak ,de így már érthető hogy baszol rám.
- Hogyan beszélsz Lottie?- ekkor egy ideges kiáltást hallottunk lentről. Mark szólongatta Lottiet. Végigfutott a hátamon a hideg..
- Volt kitől tanulnom- kezdett elhátrálni a hang irányába.
- Remélem a drága bátyádra céloztál.- már teljesen leért a lépcsőről és szapora léptekkel elindult kifelé.
- Buzikról nem veszek példát-kiáltott még vissza miközben én meggyújtottam egy újabb cigit.
  -Még mindig ugyanúgy szereti..- engedtem meg magamnak egy szarkazmust és elhatároztam, én most lelépek..

Gyors mozdulatokkal értem ki a pályáról ahol megvigasztaltam Niallt majd észrevétlenül elhúztam onnan. De ezek szerint nem vették észre hogy eltűntem. Az utca kihalt volt , alig járt egy két ember, de azok is vagy taták voltak vagy dedósok.
 Az utca végén lekanyarodtam a kolesz felé ám ekkor megpillantottam valamit , jobban mondva valakit. A fekete haja árnyékot vetett fakó bőrére de még így is látni lehetett arcvonásait és sötét íriszeit. Egy barna hajú lány állt előtte,de arcát nem láttam. Pont a kollégium előtt kell dumálni? Huhh nyugalom..csak lassan elsétálok mellettük. Csiga sebességgel sétáltam közelebb, fejemet lehajtottam. De semmi nem jöhet úgy ahogy én akarom. A csaj elhátrált majd bement a koleszba. Miután kikáromkodtam magam , újra neki indultam. Mikor elmentem mellette a pulzusom az egekbe szökött. Légvételem felgyorsult. De nem nyugodhattam meg.
- Hova ilyen sietősen?- lefagytam. Alig fél méter volt köztünk. Bár háttal álltam, hangjából kihallatszott hogy mosolyog. Ráadásul nem is kicsit.
-A szobámba.- nyeltem egyet
- Csak így köszönés nélkül?
- Nem tudtam hogy te vagy.
- Értem, de ha már így összefutottunk talán beszélgethetnénk is. A vérem a fülemnél lüktetett. Bolintottam.
 - Akkor irány a park. Az nyugodt hely.- Lassan indultam el. Semmi kedvem nem volt ehhez.
- Tudod, elég fura,hogy nincs itt a pasid.- mosolygott cinikusan.
- Gondolom Louisra gondolsz.Ő most nem ér rá.
- Pedig jobb lett volna ha vele is közlöm...
- Mit?

- Ha hagyod hogy befejezzem a mondatom megtudod.- bolintottam. Vele nem fogok szívozni. Igy is elég nagy szarban vagyok.
- szóval elég lusta vagyok elmondani tízszer, de akkor te majd közlöd vele. A melóról lenne szó. Tudod elég sokkal jössz nekem. Sok mindent elszúrtál. És ezért egy hozzád illő feladatot választottam .Hiszen egy gátlástalan , idióta vagy .Ezt mindannyian tudjuk. Hiszen nem csak te magad keverted bele,de még a legjobb haverod is. Szánalmas.- szavai felidegesítettek és azt hittem beverek a képét de próbáltam türtőztetni magam. - nagy hülyeséget csináltál. Ugye tudod?
- Igen...
- És azzal is tisztában vagy hogy a zsaruknál tabu vagyok ugye?
- Igen...
- Remélem szeretsz verekedni...ugyanis elég kevés manapság az aki önként ver agyon másokat. Ezzel törlesztenél.
- Mégis mivel?- dadogtam,de mindenki ezt tenné ha egy olyan emberrel beszélne mint Daniel.