Pont mint akkor-34*

Sziasztok Bocsi a késésért de végre meghoztuk a rész. :) Amúgy még ha nem is 18-as az a 16-os karika erősen jelen van szóval felelősség a ti kezetekben ;) Jó olvasást!

Louis

Unottan bámultam a szobám plafonját ,míg azon gondolkoztam rá gyújtsak-e. 
Harry az imént vitte haza Fizt. Én viszont még a közelébe sem fogok menni annak a háznak...annak az embernek. 
Anyám döntött .. sosem mondta ki hangosan, de képtelen volt elengedni az a tuskót. Így én döntöttem helyette a 'vagy én vagy ő' kérdésben. Csak megkönnyítettem számára. Elég volt abból hogy az enyém a hazug kis mocsok szerepe ,aki azért kék zöld foltos mert elvágódott biciklivel vagy megsérült focizás közben. Mikor azt mondta anyámnak hogy biztosan megint összeverekedtünk Harryvel betelt a pohár. 
Soha többé nem próbálkoztam azzal hogy elmondjam bárkinek is mit tett velem. Könnyebb volt így. Legyenek boldogok.

A cigisdobozért nyúltam. Közben sáros cipőmet bámultam. Lehet hogy vehettem volna rá a fáradtságot hogy leveszem, dehát ez Zayn ágya..akkor meg minek. 
 Egyszer csak kopogtak. Csak nem megérkezett Zayn..oh nem. Ő kivágta volna az ajtót egy szó nélkül. Dramatikus sóhajtások közepette az ajtóhoz vonszoltam magam, de mikor kitártam eléggé meglepődtem.

 -Öhm..hát te..? 
-Áh, nem engem vártál igaz? 
-Nem. Vagyis nem így értettem csak..segíthetek valamiben?
-Igazából csak most értem vissza mert beszélnem kellett a bátyámmal, tudod eléggé aggódó típus ,aztán jöttek a csajok a fergeteges ötletükkel hogy menjünk el vásárolgatni ,de abszolút nem volt kedvem és ekkor megláttalak felfelé menni a lépcsőn úgyhogy gondoltam...-és csak mondta és mondta , szerintem még levegőt sem vett közben. 
-Hát akkor ha gondolod..-álltam félre az ajtóból utat engedve neki. Bólintott és besétált. Kiejtettem kezemből a cigit amit végig az ajtó mögött tartottam. Aztán észrevétlenül rátapostam. -Ha találsz valahol nyugodtan foglalj csak helyet. Bocs a kupiért. -végül az én ágyam szélére telepedett le én pedig vissza sétáltam Zaynéhez. 

-És..hogy megy az ismerkedés?-törtem meg az öt perces kínos csendet. 
-Hát mondhatjuk haladok, de az épületben már egész jól kiismerem magam. -vigyorodott el aranyosan ,mikor összekulcsolt ujjairól végre rám nézett. 

A beszélgetés nehézkesen indult de végezetül mindketten hanyatt fekve röhögtünk egymás hülyeségein. 
-És hogyan mésztatok ki belőle? 
-Hát tudod Zaynnek van ebben tapasztalata szóval nem volt vészes. 
-Értem..-kacagta.-Amúgy Louis. -az oldalára fordult és megtámasztotta fejét egyik kezén. 
-El?-fordítottam felé a fejem. 
-Tudod nehogy azt hidd hogy nem lehet észrevenni. Jobb ha leszoktok: kurva cigiszag van az egész szobában. 
-Hogyan beszélsz Calder?! -tetettem gorombaságot. 
-Ahogy kedvem tartja.-húzta fel az orrát. Felkelt és átsétált hozzám majd mellém térdelt az ágyra. -Csak nem megzavartam kis lelked nyugalmát.-félig ülő helyzetbe tornásztam magam. 
-Ami azt illeti de! 
-Oh mennyire sajnálom-biggyesztette le a száját. 
-Na most sajnáld!-elkaptam a vállait és magam alá gyűrtem. csuklóit összeszorítottam egyik kezemmel ,másikkal oldalához közelítettem.-Mond csak Eleanor. Mennyire vagy csikis. 
-Semmi közöd hozzá.-próbált mocorogni alattam ,de nem engedtem a szorításon. 
-Hmm..ezesetben megér egy próbát. 
-Ne Lou!-kiáltotta.-Nagyon csikis vagyok ,..kérlek! -nézett rám reménykedve. 
-Nem vagyok az a könyörületes típus.-húztam fel kacéran szemöldököm. 
-Neeem hiszem-rázta meg a fejét mosolyogva. 
-Próbáld csak ki!-kacsintottam rá. 

Elég komolyan is vette hiszen enyémre nyomta a száját. Kissé lesokkoltam. az első dolog ami szemeim elé villant Harry arca volt. De miért ő? 'Nem!' üvöltött bennem egy nagyon erőteljes hang. Azzal csókolózok akivel akarok! Harry a barátom..nem több. Csak a barátom, a kurva életbe!! 
Ahogy vitáztam magamban akaratomon kívül erősebben szorítottam Eleanor csuklóját amit ő bátorításnak vett és átdugta a nyelvét a számba. Még mindig képtelen voltam lehunyni a szemeimet. 
Egészen más volt. Ez a lány annyira törékenyen fekszik itt alattam, ezzel szemben Harry... Mi a faszért jutott már megint ő az eszembe!! Elég! 

Visszacsókoltam. Furcsa volt ,de ez nem azt jelentette hogy nem élveztem. Szabad kezemet Eleanor feje alá vezettem kicsit megemelve ,hogy még közelebb tudhassam magamhoz. Ő azonban megpróbált eltávolodni tőlem. Mikor kinyitottam a szemeimet élég érdekes arcot vágott. Mint aki elrontotta a gyomrát. 
-Öhm..jól vagy?-kérdeztem két szussz között. 
-Ez meg mégis mi a .. -elengedtem a kezét amit most kihúzott a párna alól...benne egy élénkvörös...tangával(?)
 Tátva maradt a szám ahogy két ujja közöttünk szorongatta a lenge anyagot. 
-Zayn..-sziszegtem. És láss csodát, mint egy varázsütésre kinyílt az ajtó és belépett rajta maga a sátán.

-Bocs..öhm..megzavartam valami?. -mindent tudóan vigyorgott és keresztbe font karokkal az ajtókeretnek dőlt. Tény hogy elég egyértelmű látványt nyújthattunk Eleanorral ,ahogy alattam fekszik kipirult arccal egy vörös tangával a kezében. -Visszajöhetek később is ,de légyszi Louis...-mutogatott az ágyára.-tegnap huzatoltam és nem kéne hogy..-lemásztam Eleanorról. 
-Zayn..akkora egy köcsög bunkó gyökér vagy hogy... 
-Na nyugi már. Beszélni akartam veled és közlöm hogy közös a szobánk ,szóval jogom van bejönni ide amikor akarok. De ez nem azt jelenti hogy zavartatnotok kell magatokat..Csak tessék-intett egyet és bevágta az ajtót, majd elindult az ágyam felé. 
-Nem azért te idióta, mégis mit keres ez itt?-mutattam az immár ágyon heverő ruhadarabra. 
-Nem emlékszem...-rántott vállat.-Miért olyan fontos ez?-Eleanor megrázta a fejét. Sóhajtottam egyet. -Louis akkor most járni fogtok vagy csak úgy..érted? -rágyújtott. Az öngyújtót az éjjeliszekrényre dobta és elterült az ágyamon. 
-Mi ..miről beszél.-nézett rám aggódón El ,míg én gyilkos pillantást vetettem Zayn felé. 
-Semmi..-felhúztam a csajt az ágyról és az ajtóhoz kísértem. -szerintem megint tök részeg és össze -vissza beszél. Később beszélünk, rendben?-erre bólintott és egy puszit nyomott a számra. 
-Nem vagyok részeg! -nézett felénk Zayn.-Oh milyen romantikus..-emelte legalább két oktávval feljebb a hangját. Eleanor szemet forgatott és elsietett. Egyet még intettem neki ,aztán becsuktam az ajtót. -Nos, ha befejezted mr Casanova, tényleg beszélnünk kéne. -dobta a földre Zayn a cigicsikket ,amit én készségesen eltapostam, majd leültem vele szembe.

-Miről akarsz beszélni?-kérdeztem -És mégis mi az a tanga? 
-Nem te rángattad le Eleanorról?
-Jajj hagyjál már az idiótaságaiddal.-forgattam szemeimet.
-Hmm ...ez nem azé a szöszi csajé....Nem ő volt az aki tudott mélytor..
-Zayn!! Nem érdekel a nemi életed....és ha lehet az ilyen szuvenírgyűjtős akcióidról a pszichiátereddel beszélj...
-Mi volt Ellel?-terelte a témát miközben levette a cipőjét.
-Semmi..-vettem ki a már meggyújtott cigicsikket a kezéből és beleszívtam.
-Nekem egészen másnak tűnt..és az az enyém.-vette ki a számból.
-Ha azt mondom hogy semmi ,akkor semmi.-vettem vissza a káros anyagot.
-Ugye tudod ,hogy ez egy közvetett csók?-kacsintott.-De nem arról akartam veled beszélni hogy hogyan mulattam az éjjel.
-Hanem?-dőltem hátra.
-Arról hogy tudok ..valamit már a megbízásunkról...-mikor ezeket a szavakat kimondta rosszul szívtam be a füstöt, így köhögési rohamom támadt. -Ha megfulladsz akkor egyedül kell megcsinálnom de akkor engem ki fognak csinálni.
-Jóhh....tuh...tuhdom..
-Nos mint kiderült ...visszaadnád? Tudod mit hagyjuk...-majd kivett egy új szálat a cigis dobozából.Bevette szájába majd a végét az enyémnek nyomta így az meggyulladt. -Szóval..Mint tudjuk a feladatunkhoz hűen...el kéne verni egy srácot a külvárosban...még ma....
-Mi?-esett ki számból a rákkeltőhatású szál így annak vége megégette a kezem. -Csessze meg!-dobtam le a földre azt a kibaszott szart. 
-Figyelj ,csak megcsináljuk a melót aztán hazajövünk.
-Úgy beszélsz mintha csak a közértbe akarnál lesétálni...
-Lou..jobb...ha már ma beleszoksz...
-Ne okoskodj...-tapostam rá a padlón füstölgő fehér dologra.


***
Este hat óra van ...Zayn megdobott pár fekete ruhával.
És most itt nézegetem magam a tükör előtt.
-Szép vagy , szép vagy de Zayn Malik százszor szebb nálad.
-Kurva vicces vagy.... -Gyomrom folyamatosan görcsbe rándult.Izgatott voltam persze rossz értelemben.
-Jól vagy?-tette vállamra kezét.
-Persze , tökéletesen.
-Akkor induljunk...mert....gyalog kell eljutnunk odáig...majd vissza.
-Ne szivass...-csaptam magam homlokon.
-Ha nem akarunk sitten rohadni....
-Tudod mit kussolj...inkább induljunk...-indultam el miközben hátrafelé néztem és így sikeresen felkenődtem az ajtóra. -Óhh..baszki...khm...menjünk.
-Át kéne gondolnom hogy magammal vigyelek.-vakargatta tarkóját.
-Kapd be...
-Először végezzük el ezt a feladatot!

Az idő hűvös volt és a szél is eléggé fújt. Gyorsan eltűntünk a kígyózó utcák közt.
-Szóval mi is volt ez te és El között?
-Csak..smároltunk, ennyi.-vontam vállat
-És mi lesz a pasiddal?
-Zayn..-sziszegtem.
-Tudod nem vagyok valami kitartó kapcsolatok terén de nem szoktam megcsalni őket...
-Fogd már be! Nem csaltam meg Harryt!
-Szóval beismered hogy a pasid?
-Kuss!
-Jó befogtam.
-Jól teszed...
-Mindjárt ott vagyunk..- Ahogy kimondta ezeket a szavakat még jobban görcsölt a hasam. Egy ütött kopott házhoz értünk.
-Ez az...-mutatott rá..
-Akkor hajrá... -A ház ajtajához érve felhúztam a kendőt az arcomig majd bekopogtunk.Egy 20-as éveiben járó srác nyitotta ki.Ő lenne az...ennek annyi.

Liam
Leigh -Anne-el régóta a barátok vagyunk. Csak ebbe sokan mást is belelátnak. De mi soha nem tudtunk volna úgy nézni egymásra.
És a sors úgy hozta egy napon, hogy ugyan ott fogunk önkénteskedni. Ezért megyünk egymással a menhelyre.
Most pedig a buszra.Szeretek vele beszélni, mindenről.Ezért elég jól meg vagyunk.
-Késő van...-jelentettem ki.
-Igen-bólintott helyeslően.Hazafelé vettük az irányt ,miután kitisztítottunk 33 ketrecet és kibeszéltük a problémáinkat egymásnak.Végül csak Danielleről volt szó és arról hogy aranyosnak találja Niallt. A kolesz előtti buszmegállónál szálltunk le , majd elköszöntünk egymástól a portán.Végül felsétáltam a lépcsőn és benyitottam a szobánkba, így megláthattam az ,,aranyos'' szobatársam, aki nem mellesleg óriási szemekkel bámult.
Jó éjszaka elé nézünk!

Louis
 
Zayn szóhoz sem hagyta jutni szegény gyereket: Lökött rajta egyet a mellkasánál ,mire az hátratántorodott. Nem ellenkezett különösebben. Szerintem számított rá hogy ez lesz. A szívem ezerrel vert. El akartam futni. Becsuktam magunk után az ajtót és ráfordítottam a kulcsot.
-Van egy kis tartozásod.-kezdte Zayn. -vagy talán elfelejtetted?-lépett hozzá még közelebb. -Kérlek..-könyörgött a srác remegő kezekkel.-csak még egy kis időt adjatok..nincs szükségem sokra. esküszöm csak egy hét és meglesz az összes.
-Nincs más lehetőséged. -állt meg közvetlenül előtte Zayn. -Mi vagyunk a második esélyed. Szóval vagy 5 másodperc alatt leperkálod nekünk amit kell ,vagy nagyon csúnya vége lesz.
-Nem..nem tudok..nincs ..most nincs pénze..-zayn nem hagyta befejezni a mondatát és egy gyönyörűt az arcába vágott jobb öklével.
Lesokkoltam. Ez szörnyű volt. Rosszabb érzés mintha én kaptam volna az ütést. A fejem hasogatott...Mit is csinálunk éppen?
Zayn megrázta a kezét. A fiú összecsuklott előtte a földön és kézfejével letörölte a vért orra alól. Ahogy onnan lentről felnézett tekintete egy kis időre találkozott az enyémmel.
-Bassza meg-nyögtem erőtlenül. Zayn egy pillanatra hátra fordult de nem tulajdonított nagyobb jelentőséget nekem.
Mikor rádöbbentem hogy ez a fiú az egyik osztálytársunk bátyja megállt bennem a vér. Forgott velem a világ. Ugyan az a szürke gyerekes tekintet, ugyan azok a sötétbarna fürtök mint az öccsének.
-Utolsó lehetőség..-Zayn közvetlenül mellette állt meg. Nem érkezett válasz. Belerúgott a srác oldalába, amitől az elterült a földön.-Kissé türelmetlen vagyok. -emelte fel a hangját Zayn.

Csak álltam az ajtó mellett ,minden porcikám remegett.
-Nem tudok fizetni.-minden erejét összeszedve nézett Zaynre ,próbált erősnek tűnni mégis látszott rajta hogy feladta még mielőtt ez az egész elkezdődött volna. Zayn biccentett nekem fejével ,mire lassan odasétáltam és a fiú hóna alá nyúlva felrángattam egy székre. Olyan volt mint egy rongybaba. meg sem próbált menekülni.Zayn feltette a lábát a székre ,a srác combja mellé és közel hajolt hozzá. Én csak tartottam a vállait és úgy néztem Zayn tűztől izzó fekete szemeibe mintha hozzám intézné a szavakat. A hideg futkosott a hátamon.
-Ez esetben. nincs mit tenni. -szinte suttogta a szavakat és megint a fiú arcába vágott. ezúttal elég nagyra sikerült. A srác feje oldalra csuklott felrepedt szemöldökéből szabályosan folyt a vér.

Gyűlöltem a vér látványát. nem volt tőle hányingerem vagy ilyesmi. Egyszrűen nem bírom elviselni.
-Tudod jól hogy rengeteg időt vártunk. De..ennyi volt. - Zayn hátul a fiú hajába vezette ujjait és hátrarántotta a fejét. A vér szemein át folyt végig az arcán. Egy pillanatra el kellett kapnom róla a tekintetem.
-Tudom kinek dolgoztok.-vigyorgott ironikusan Zaynre.-és üzenem neki hogy bekaphatja.-húzta szélesebbre vigyorát.Zayn nyomatékosan rámnézett. Elléptem a szék mögül, mire ő kirúgta a lábát. Hatalmasat csapódott ahogy eldőlt. A fiú a szék mellé esett.
-Hol vannak a többiek? -járta körbe Zayn. Szegény gyerek felköhögött aztán kiköpte a vért a szájából. -Dolguk van... -nézett fel gyilkos tekintettel. Makacs volt. De miért ne lett volna ,hisz már úgyis mindegy.Így is úgy is megkapja ami Daniel szerint jár neki.Zayn letérdelt és felkaparta a földől. A falnak nyomta.
-Mi csak a piszkos felét végezzük a munkának. Szóval..végrehajtjuk amit mondanak. Mégis felajánlottam egy utolsó lehetőséged. Ám te döntötted romba a saját mentsvárad. - hangjából tükröződött az elszántsága. Tudtam lépni fog én nem tévedtem. Gyomron vágta a fiút, aki ismét összeroskadt. De ezúttal nem volt megállj. Zayn ütötte ahol érte. A fiú tartotta magát amíg tudta. Nem vallott szégyent: egyetlen könnycsepp nélkül tűrte a keményebbnél keményebb ütéseket.

Akárhányszor találkozott a tekintetünk meghalt bennem valami. Nem tudom. talán azzal hogy eljöttem ide azzal fizettem hogy lassan és kegyetlenül tépik szét a lelkem. Ha eddig lett is volna olyanom ,most biztosan darabokra szakadt. A srác nem kiáltott. Néhányszor felszisszent vagy felnyögött. Lassan nem lehetett látni az arcát annyira ellepte a vér. Csak a szemei világítottak. Iszonyatos látvány volt ott látni, a földön heverve saját vérétől átázott pólójában.
Végül Zayn üjra a falnak támasztotta ültében.Majd az eldőlt székhez lépett és egy erősebb mozdulattal letörte egyik lábát. Jobb markába igazítva ,mintha csak egy bézbólütőt tartana, azonnal lecsapott vele. Levegött venni sem volt időm. Egy erőtlen test terült el a fal mellett. Lefagytam. Nem tudtam pislogni sem. A padlón egy kisebb vértócsa díszelgett.
-Louis!-kiáltott rám hátrafordulva. Összerezzentem, és visszazuhantam a földre. Újra jelen voltam és próbálta a feladatra koncentrálni. Megszólalni ugyan nem tudtam, de elindultam a földön heverő eszméletlen fiúhoz. Zayn az egyik karját fogta én a másikat és a bejárati ajtóval szemben lévő sarokba vonszoltuk. Elővettem a zsebemből az összegyűrődött kis cetlit amit most ujjaim nyumán befogott a vér. -Francba.-töröltem gatyámba a kezem ,mikor feltűnt hogy az én tenyerem is véres lett. Magam is meglepődtem: még sosem remegett ennyire a hangom.
-Gyerünk már!-nézett rám Zayn idegesen. Fogtam a papírdarabot és a fiú pólójához nyomtam. Pont a mellkasához. Mindketten hátraléptünk ,hogy megcsodálhassuk művünket: Egy huszonéves sovány fiú ,vértől lucskos sötétbarna hajjal és összetépett pólóval. Itt -ott vörös véraláfutásokkal a karján. Mellkasán egy gyűrött fecnivel melyen csak ennyi állt. ' Holnap délre ,innen a legelső kikötőbe a pénzzel együtt. Vagy rátok is ez vár. ' Aláírásnak egy 'D' betű volt odabbigyesztve mellette két x-szel.

Az az utolsó .. fogadok vigyorogva nézte volna végig az előbbi eseményt. Az ilyen ember..ez nem is ember..hogy képes valaki ilyesmire. Mással végezteti a piszkos munkát és...
csak egyre jobban felhúztam magam ,addig-addig idegesített az a belső hang mígnem azt vettem észre hogy egy kósza könnycsepp folyt le arcomon hogy aztán beleolvadhasson a fekete anyagba ami fél arcom takarta. -Indulás! A többi nem a mi dolgunk. -Lökte meg a hátam Zayn és eldobta a széklábat. Kényszerítve elfordítottam a tekintetem a darabokra hullott vörös marionett báburól a sarokban és Zayn után siettem.

Mikor kiléptunk az ajtón jól esett ahogy megcsap a hideg levegő és ez a hangomat is visszahozta. Lehúztam a szám előt a kendőt így már csak nyakam előtt lógott.Zayn közbán má rá gyújtott és kapkodva szedte a lábait vissza az iskola felé.
-Ugye nem ölted meg?-ragadtam meg a karját hogy megállítsam egy pillanatra.
-Baszd meg Louis. Ilyet ne is mondj! Életben marad. -jelentette ki határozottan, nyomatékosan a szemeimbe nézve.-Megcsináltuk ami ránk lett bízva.-újra nekiindult.

Az út további része csendben tellt. Tudtam Zayn is aggódik. Láttam a szemében. Hihetetlenül fáradtnak éreztem magam, de valahogy tudtam képtelen leszek elaludni. Csak hallgattuk az esti forgalom zaját a járdán haladva végül visszaértünk a kollégiumoz. Akárcsak bűntársam én is levettem nyakamból a kendőt és ledörzsöltem vele bőrömről az alvadt vért amennyire csak tudtam. Bedubtuk a feleslegessé vált cuccokat a suli előtti kukába, amit tulajdonképpen egy hordó helyettesített, bár ez nekünk éppen kapóra jött. Zayn fogott egy öngyújtót és meggyújtotta vele a kuka egész tartalmát ,majd sietve befelé indult. Mire a lángok fellobbantak már a portán ácsorogtunk. Szaporán vettük a lépcsőfokokat a szobánk felé, ám mikor végre felemeltem a tekintetem a földről legszívesebben vissza futottam volna. A folyosón éppen a lépcsővel szemben négy srác állt. Vihogtak valamin, majd az egyikőjük rám nézett. Minden a pillanat töredéke alatt játszódott le.
A szeme...a haja..ugyan az az arc..ugyan az a tekintet. Erősebben kapaszkodtam a korlátba és a szám elé kaptam a kezem. Viszont mikor rámmosolygott betelt a pohár. Férelöktem az előttem sétáló Zaynt és a mosdóba rohantam.
A wc fölé hajoltam és kiadtam a gyomrom tartalmát. Ott lebegett előttem a srác vérben úszó teste.Mi van ha...? Nem!Ilyenre gondolni se szabad! Megmostam az arcomat és a tükörbe néztem.Hajam ide-oda meredezett, arcom sápadt és apró karikák szemem alatt. Az a fiú sokkal esetlenebb volt mint Zayn ,még nálam is.A szeme volt az egyetlen ami kimutatta az érzéseit , és azok nem a félelem vagy a meghunyászkodás volt, hanem a sajnálat amit akkor láttam mikor tekintetünk összetalálkozott. A szürke szemei... Újra rámtört a hányinger. Hirtelen egy kezet éreztem a hátamon.
-Lou, minden rendben?
-Úgy nézek én ki?-mosolyogtam hamisan.
-Erre nem válaszolok...
-Jól..-nem tudtam befejezni , újra a wc fölé görnyedtem, mert megláttam Zayn kezén egy apró vércseppet.
-Segítsek visszamenni a szobába?
-Tudok járni egyedül is...-haragudtam rá de leginkább magamra.Mert hagytam , de ha nem hagyom akkor minket csinálnak ki. Felálltam és újra megmostam az arcom. -Zayn, szerinted rendbe jön? -sütöttem le szemeim.
-Baszki Louis, szállj le erről! Felépül.. Csak nyugi és kuss mindenki előtt. Értetted?
-Igen... -nyögtem erőtlenül.

Lassan elsétáltam mellette és besétáltam a saját szobánkba.
-Louis én most lelépek találkozok valakivel, majd később. Csá!- Csak álltam ott, ezek után van kedve és gyomra...
-Viszlát! -vágtam gorombán hozzá. Csak az ajtó csapódása hallatszott. Levetődtem az ágyra. Minéle előbb le akartam vakarni magamról ezt a ruhát és lekaparni a bőröm. Csak ennyit akartam.Bementem a fürdőbe és levettem a ruhám.Beálltam a zuhanyzóba és megengedtem a forró vizet.Nem élveztem a meleg vizet annál inkább,hogy lemossa a kezemről a vért. Vér. ...Hányinger helyett most inkább a sírógörcs kerülgetett.De vettem egy nagyobb levegőt és leküzdöttem könnyeim.
Megtörölköztem ,majd felráncigáltam magamra egy alsót.Befeküdtem az ágyba, de bármilyen fáradt is voltam nem tudtam aludni.Állandóan azon a fiún járt az eszem.Nem sírt ,de én annál inkább. Észre se vettem ,de a könnyeim eláztatták az arcom.És újabb hányinger.Három másodperc alatt kitaláltam a fürdőbe.
Harryt akarom! Most!
Könnyeimmel küszködve vettem fel a nadrágom és pólóm.és észre se vettem ,de Harryék háza előtt toporogtam. Most mi lesz?...már alszik...pont mint akkor..viszont itt nem látok egyetlenegy követ sem.A francba..Hátráltam pár lépést de így nekiütköztem valaminek.Egy fának.Tekintetem Harry ablaka és a fa között cikázott.
Akkora hülye vagyok! Megfogtam a legalsó ágat és egyre feljebb másztam.Majd felértem a tetőre.Az első lépés eléggé nehézkesen ment,de hamar belejöttem.Benéztem az ablakon,ott aludt.A Hold fénye megtört az arcán.Ajkai elnyíltak.Kár hogy most fel fogom kelteni.Kopogni kezdtem az üvegen. Harry arca először eltorzult ,majd mikor kinyitotta szemeit kicsit megijedt.

-Louis ,mi a fasz..-kezdett bele mondanivalójába, mikor kinyitotta az ablaklt, de megöleltem és beléragadt a szó. Segített leszállni az ablakból.
-Harry én..-kezdtem bele, de a könnyeim utat törtek.
-Lou...te meg..-ölelt szorosan.
-Harry, itt aludhatok?-toltam el magamtól és szemébe néztem.
-Igen de mi történt?
-Én..semmi...-bújtam hozzá.
-Ok nélkül nem sír az ember...Mi történt?
-Haz..nem akarok beszélni erről...
-Gyere üljünk le...- fogta meg csuklóm és az ágy felé noszogatott.Levettem a cipőm, nem akartom össze cseszni a szobáját. -Na most sem gondoltad meg magad?-harapta be a száját. Nemlegesen ráztam meg a fejem. A sötét szobában Harry szemei olyanok voltak mint annak a srácnak.

Szemeim üvegessé váltak.
-Louis, jól vagy?-fogta közre az arcom.És nem tudom mi ütött belém.
-Segíts-suttogtam miközben közelebb hajoltam hozzá és ajkaimat erőszakosan nyomtam övéihez.Éreztem rajta hogy lefagyott ,de hamar beletúrt hajamba és közelebb vont.Nyelvével végig szántott számon.Majd átvezette nyelvét a számba. Hátradöntött az ágyra és a tincseimet kissé meghúzta. Eltávolodott két centire az arcomtól.
-Ha nem mondod el nem tudok ....-majd folytatta amit elkezdtünk. Kezét pólóm alá vezette. Eltávolodott újra, de nyakamra kezdett apró csókokat adni. Mikor megtalálta érzékeny pontom felnyögtem.
-Haz...
-Igen Louis, mit szeretnél?
-Felejteni.-vágtam rá határozottan.
-Louis...
-Csak kis időre.Kérlek.-húztam közelebb magamhoz.
-Louis ez így nem megy.-lemászott az ágyról. Nem láthattam a sötét miatt ,de körvonalait ki tudtam venni.
-Harry..Én még nem. Nem akarok róla beszélni. El fogom mondani-hajtottam le a fejem. -ígérem, mindent elmondok csak..adj egy kis időt és engedd hogy felejtsek.
-Jól van.-ült le mellém megadóan.-de megígérted. -bólintottam bár nem voltam benne biztos hogy látta is.
Vettem egy mély lélegzetet ,aztán egyik kezem nyaka köré fonva húztam közelebb magam hozzá és újra megcsókoltam.
-Ez így nem jó.-fejtette le ujjaimat magáról.-csak kérlek..nyugtass meg hogy semmi komoly. Csak mond hogy nincs nagy baj Lou.-aggodalom csengett a hangjából én pedig átkoztam magam hogy idejöttem ,és rá hoztam a frászt.
-Ne aggódj.-csak ennyit bírtam kinyögni. Meg kell értenie szükségem van rá. talán jobban mint bármikor. Felkeltem mellőle és elé léptem. megragadtam pólója alját és lerángattam róla. Nem értem: van hogy még alsót is lusta felvenni éjszakára most meg még ez is itt van. Felmásztam mögötte az ágyra.
-Kérem!-nyújtotta ki a karját.
-Vedd el!-csúsztam pár centivel hátrébb.
-Add oda!-négykézlábra állt és elkezdett felém mászni. Szinte ijesztően hatott ahogy feketének tűnő haja az arcába hullott ,halvány bőréről visszaverődött a beszökő Holdfény, ami egy pillanatra megcsillant a fogain. Tudtam vigyorog.

Mikor egész közel ért letérdelt elém.
-Küzdj meg érte! -dobtam a pólót a hátam mögé, mire ő elkapta a lábaimat és maga felé rántott. Ott feküdtem előtte,  két oldalán a lábaimmal, pólóján fekve. Fölém hajolt ,így testünk elég közel került a másikéhoz. Főleg alsóbb tájakon. Számon éreztem ahogy kifújja a levegőt.
-Ezt te sem akarhatod komolyan. -suttogta. Kezeit a hátam mögé tolta. Azt hittem a felsőt akarja megkaparintani, így mozgolódni kezdtem alatta. Tévedtem.
Jobb kezét lapockáim felé vezette ,még a másikkal a csípőm felé haladt.Nem lehetett könnyű dolga, hiszen kezeit egész súlyommal közém és az ágy közé szorítottam. Ennek ellenére egész jól ment neki..

Mikor tenyere a nadrágom széléhez ért minden porcikám áramütésszerűen megremegett. Kis időre becsuktam a szemeimet. Érintése meztelen bőrömön egész testemre kihatott.
-Fogalmad sincs mennyire akarlak.-kaptam a hajához és magamhoz húztam. Néhány pillanatig élvezhettem csupán hogy irányítom a csókot: Harry azonnal reagált. Lábaimat dereka köré fontam közelebb kényszerítve testét az enyémhez. Egyszerre nyögtünk bele a csókba. Őt ez nem hatotta meg különösebben Számtól kezdve haladt lefelé nyakamon. Ahol nyelve találkozott bőrömmel olyan volt mintha forró parazsat ejtettek volna rá. Hirtelen eltávolodott tőlem. Felült és csak bámult. Én is feljebb tornásztam magam, hogy megcsókolhassam.Visszalökött és kezeivel nadrágomon kezdett ügyködni. Végül sikerült neki kigombolnia. Feltolta a pólóm és nyomott egy puszit a hasamra. Felsóhajtottam.

Ahelyett hogy lerántotta volna rólam, kínzó lassúsággal húzta lefelé a farmert. Kezét szájával követte combomon és olykor -olykor bőrömbe is harapott. Idegesen vezettem végig ujjaimat a hajamban. kapkodva vettem a levegőt. Végre teljesen megszabadított a nadrágomtól. Nem dőlt vissza rám hiába is sóvárogtam érte. Aztán lassan újra fölém ereszkedett. Csak a haját láttam mellkasom fölött hiszen lefelé nézett.Jobb kezét felfelé húzta combomon, a ballal oldalam mellett támaszkodott. Felemeltem a kezem hogy megemelve fejét rálátást kapjak az arcára. Nem jött össze.
Harry rámarkolt a bokszeremre, aztán azonnal elengedett hogy egy csókba fojthassa nyögésem, ami nem bizonyult valami visszafogottnak. Enyémnek nyomta ágyékát amitől levert a víz.
-Akarod?-zihálta számba. Aztán kissé beleharapott alsó ajkamba mikor nem érkezett válasz. A pillanatnyi fájdalomtól visszatértem a jelenbe. És igen. Tudtam hogy nemmel kéne felelnem. Ez lett volna az ésszerű válasz. Hogy aztán reggel mikor felébredünk minden megbánás nélkül nézzen a szemeimbe. De nem érdekelt a holnap. Csak a pillanat számított.

-Akarom!- saját magam ellen vesztettem csatát. Nem tudtam mikor fogunk leállni vagy hogy leállunk -e egyáltalán ,de ha rajtam múlik én nem fogom megállítani... Az övé akartam lenni. Senki másé. És ezúttal biztos voltam magamban.Nem volt bennem kétely. Harry a legjobb barátom.talán egyszer megérti. Eszembe jutott Zayn mondata. 'A pasid' Pislogtam kettőt ,de gondolataim ugyan olyan homályosak maradtak.
A vágy átvette a józan gondolkodásom felett az irányítást. Harry ismét megcsókolt. Telhetetlen, követelőző csók volt.

Kezeimet hátára szorítottam és felfelé löktem a csípőm. Összeszorítottam a szemeimet , próbáltam visszafogni magam így az ő nyögése elnyomta az enyémet. Elégedetten húztam gonosz mosolyra számat, tudván hogy ezt én váltottam ki belőle.
Többet akartam. Kezeimet alsója alá toltam és belemarkoltam a fenekébe. Hallottam ahogy fejem mellett összegyűri a lepedőt ahogy ökölbe szorítja a kezeit. Ezúttal én szakítottam meg a csókot. Egyik kezemmel a hajába túrtam ,mozgolódni kezdtem alatta. Fejét a nyakamhoz nyomtam, arcát bőrömbe temette. Ahogy mellkasunk egymáshoz simult éreztem minden szívdobbanását, minden lélegzetvételét. Mindkettő túlságosan szapora volt.
Tudtam tetteimmel saját határaimat is feszegetem, ennek ellenére újra hallani akartam Harryt ,és ezért a kis apróságért nagyon messzire képes lettem volna elmenni. Kicsit oldalra fordítottam a fejem, így szám pont füle mellett volt. Megpusziltam az érzékeny bőrét és elszántam magam. Ajkaim súrolták fülcimpáját mikor felsóhajtottam.
-Ahh..Harry..-suttogtam kéjesen. Újabb nyögés hagyta el a száját .
-Baszd meg...-csúszott ki a száján alig hallhatóan két lélegzetvétel között. Felsőmhöz kapott. Éreztem hogy szegény textil nem lesz hosszú életű. Ezennel átléptem Harry tűrőképességét. 

És ahogy megjósoltam, az anyag hangos reccsenéssel adta meg magát Harry kezének.Ajkaival az állam vonalától egészen a 'V' vonalamig végig csókolt, eközben cifrábbnál-cifrább káromkodások hagyták el számat. Kezeimmel szinte ösztönösen szorítottam magamhoz Harryt.Haját erősen meghúzva jeleztem ,,Akarlak''
Kezeivel az alsónadrágom szélét markolászta. Szemeim lepetten pattantak ki mikor megéreztem a kezét az alsómon belül.
-Haz!-nyögtem.Ujjait föl-le jártatta rajtam Folyamatosan nyöszörögtem kezei alatt.

Egyik kezemet vándorútra indítottam Harry testén,majd megállapodtam a fenekénél amit megmarkoltam. -Lou..én. .akarlak..-ahogy kimondta nevem, megborzongtam.Hajánál fogva felrántottam arcomhoz.Elégedetten hallgattam a nyögését. Ajkaimat erősen nekinyomtam övéinek.Már hiányzott a csókja. -Én...én is akarlak..-váltam el tőle és kezeit alsóm szegélyére szegeztem. Rögtön cselekedett.Megemeltem csípőm, így könnyen le tudta venni rólam az utolsó ruhadarabot. Levezettem tekintetem fenekére.Beharapott ajkakkal figyeltem minden tettét.Kezét egy ideig követtem de hamar elkaptam róla tekintetem,mert egyenesen lábam között eltűnt.
-Ahh..baszd meg...-nyögtem. Keze folyamatosan mozgott, kisebb -nagyobb nyögéseket váltott ki belőlem. Aztán ujjaim levándoroltak bokszeréhez és levettem róla. Megcsókoltam és közben hasát és mellkasát simogattam.
A teste szinte forrt, szívverése az egekbe szökött és légvétele szapora volt.Én is hasonlóképp voltam ezzel. Ahogy egyre jobban közeledtem a csodás érzés felé egyre csak az ő nevét hajtogattam és hátát karmolásztam. És beugrott hogy honnan volt ez ennyire ismerős....a buli, ..a fürdőszoba...Harry... Hirtelen üresség fogott el ezért felmordultam

-Mi az Lou?-suttogta kéjtől bódult állapotban fülembe. Ujjaimmal meghúztam pár tincsét. -Mi a baj?-hangjából kihallatszott hogy mosolyog. Csak azt akarom hogy folytasd...mondtam magamban. -Kérlek..-suttogtam és ő cserébe megcsókolt. Kezét visszavezette előbbi helyére.Éreztem hogy már tényleg nem kell sok főleg ,hogy ,"véletlenül'' megérintettem ott lent.
Egymás nevét lihegve feküdtünk az ágyon.Biztos vagyok benne hogy arca kipirult , haja kuszán meredezik minden felé és homlokára tapad a hajtincseinek fele. Fura érzés söpört végig és ezt Harry is megérezte így ajkait enyéimre nyomta és ezzel elnyomta a hangos nyögésemet.Valami meleget éreztem tenyeremen. Harry lihegve rám dőlt .

-Tovább akarok menni Louis...-emelte föl tekintetét.
-Tovább?-kérdeztem. Gondolom bólintott. Szóval le akar feküdni velem...Lefeküdni? -Haz ...előtte mondanom kell valamit ....valami fontosat..
-Mit?-éreztem hogy mosolyog.
-Azt hogy ..félreismertél egy kicsit...mert én még....-nem tudtam kimondani.
-Ne!-döntötte homlokomnak övét.-Nem kell kimondanod..még én sem voltam..sosem voltam még pasival, de ez annyira gázul hangzik.
-Mi?-morogtam csodálkozva.-én nem erre...
-Louis. ha nem akarod...Akkor kérlek..könyörgöm most szólj és hagyjuk abba. Később nem lesz erőm hozzá.-súgta és belecsókolt nyakamba. Remegő ajkakkal szívtam magamba egy keveset a szobában maradt kevés oxigénből.-De tudnod kell-folytatta ,hogy ez tényleg csak..szóval nem kötelez semmire.-szóval csak egy éjszaka. csalódottságot éreztem magam sem tudom miért ,de hiszen én akartam így. Nem fogom leállítani.
-Én igazából csak azt akartam, hogy én nem..
-Én sem tudom hogy hogyan ,de összehozzuk. -simogatta meg az arcomat.
-Harry én..-megcsókolt.-Harry!...-végigsimított oldalamon. Nem hiszem el hogy egy pillanatra nem képes rám figyelni. Megállítottam a kezét. -Harry a kurva életbe ,én még szűz vagyok!-nyeltem egy nagyot. Ez rosszabbul hangzott mint amire számítottam ,de legalább kimondtam. Harry meg sem mozdult. Aztán egyszer csak hangosan felröhögött.-mégis mi ezen olyan vic..
-Louis...azért...-mellém gördült az ágyra és magára rántotta a takarót, jobban mondva csak félig.-mondtam ha nem akarod nem kell..csak..-röhögött tovább.-nem kell nekem beadnod ilyeneket. Hülye ötlet volt ez az egész..pasiból vagyok. Te is. És te vagy a legjobb barátom. Nem is tudom mi ütött belém.
-Harry komolyan beszéltem.-egy kevés takarót lerángattam róla és a derekamra dobtam.
-Louis két kezemen nem tudom megszámolni mennyi csajt vittél fel magadhoz bennmaradós hétvégéken. Ne hülyíts kérlek.
-Harry.-kezeim közé fogtam az arcát talán annyira ő is látja az tekintetem mint én az övét.- senkivel nem feküdtem le..érted?
-Dehát az összes csaj azzal dicsekszik hogy a te ágyadban ébredt ..melletted ..-elengedtem Harryt ,megfogtam a párnát és hanyatt dőlve az arcomba nyomtam.
-Csak aludtak. Mindegyik totál kiütötte magát..csak aludtunk..
-Ne motyogj, semmit nem értek.-tépte ki a párnáját kezeim közül.
-Felvittem őket magamhoz..igazából jöttek maguktól. Aztán bedőltek az ágyamba én meg elmentem zuhanyozni. Mire visszaértem általában bealudtak.
-Tehát elaludtak, mi?
-Jó.. volt aki megvárt ,de azokkal elkezdtem beszélgetni, igen odafeküdtem melléjük de mindig oda lyukadtunk ki hogy mekkora köcsög a volt barátja hogy kidobta és mennyit veszített vele, ez esetben mellettem aludtak el, miután kibőgték magukat. Reggelre meg egyik sem emlékezett semmire ,de abban persze biztosak voltak hogy összebújtam velük.
-Te persze nem zavartattad magad ,had dumálják ki milyen rohadt jó vagy az ágyban.
-Ki ne élvezné ha odavannak érte.
-Louis..
-Jól van na.
-És Zayn?
-Ő...ő egészen más eset..
-De még soha nem érezted azt ,hogy: ah basszus egye fene ez kedvesnek tűnik és jól is néz ki..
-Miért Taylorban mi volt meg?Kedves volt vagy csak jól nézett ki!-vágtam Harryhez.Ugye ez nem egy féltékenységi roham?..de igenis hogy zavar hogy Harrynek az a kis ribanc volt az első. Eszembe jutott Eleanor. kedves lány..és csinos. De nem.. Ekkor döbbentem rá ,hogy azt szeretném ha nekem Harry lenne az első. Nem érdekel hogy neki ez csak egy új tapasztalat lenne. Én úgy szeretnék visszagondolni az első alkalomra hogy azt vele tettem meg.

-Louis. Hagyjuk most Taylort jó?- sóhajtotta.
-Benne vagyok..és..ne haragudj. Csak...
-Féltékeny vagy.-közölte. Mi van?
-Féltékeny a faszom!-nem a legjobb hasonlat. Harry el is nevette magát, nem sokkal később én is.
-Hát..így is értelmezhetjük.-miután kiröhögte magát hülyeségemen felült az ágyon és magáról lehúzva a takarót betakart vele.
-Most meg mit csi..
-Azt hiszem rám fér egy kiadós zuhany.- hajolt fölé és megpuszilta az arcom. Felkelt és elindult az ajtó felé. Kétségbe estem.
-De Harry..
-Hmm?-fordult vissza. A keze már a kilincsen volt.
-Ne hagyj itt...így.-pirultam bele a mondat végébe.
-Micsoda?-lépett néhányat felém.
-Ne merj kimenni innen...!
-Louis..nagyon szükségem van arra a zuhanyra úgyhogy...
-Felejtsd el a zuhanyt!-előre hajoltam ,elkaptam a csuklóját és magamra rántottam. Ezúttal ott volt köztünk a takaró ,de nem zavart különösebben.Lepetten támaszkodott meg fejem két oldalán.-Itt vagyok neked én.-kissé megemeltem a fejem és a tőlem telhető legszenvedélyesebben megcsókoltam.

Sajnáljuk!

Sziasztok! Sajnos most nem tudunk résszel szolgálni csak jövőhéten.Sajnáljuk!

Focimeccs-33*

Sziasztok! Íme a késés nélküli rész. Jó olvasást!

Louis

Niall két órája dugta be a fejét az ajtón és most Harry , Niall, Liam és Zayn na meg persze én együtt battyogunk a focipálya felé. Ha mázlink van nem lesz ott senki.
- Na Liam kibékültetek Niallal?- kérdezte Zayn sunyin mosolyogva.
 - Igen.- vágta rá.
- Azért ne egyél meg....- Az út további része viszonylag kussban ment. Viszont mikor odaértünk nem volt szerencsénk. Épp meccs közepe volt.
 - Ennyit arról hogy focizunk. - húzta el a száját Liam. Így úgy nézett ki mint egy hörcsög.
 - Kuss Liam! Ők írek! ÍREK! És van kaja! - ennyit a mi szőkénkről.
Körbenézve a nézőkön meg a csapatokon tényleg az írek és az angolok játszottak. Viszont valakin megakadt a szemem.
Tányér nagyságú szemekkel és elnyílt ajkakkal bámultam. Valaki megfogta alkarom én pedig összerezzentem és ránéztem. Harry volt az. Szemeiben értetlenség ült. Ő is odanézett ahova az előbb én. Hüvelykujjával észrevétlenül megsimogatta kezemet.
 - Menjünk innen.- mondtam a kívülállóknak.
- Semmi baj..- fordított maga felé Harry. - csak megnézzük a meccset. Nem kell odamenned. - közel hajolt és a szemeimbe nézett..olyan közel volt ,hogy arcomon éreztem leheletét.
- harry én..- próbáltam elfordulni.
 - Nem lesz semmi gond. - simított végig a hajamtól kezdve egész arcomon, aminek köszönhetően jó pár tekintet ránk szegeződött
- Öhmm..Harry..- néztem körbe szemem sarkából.
- Itt szépen le is ülünk. -úgy is tett, ahogy mondta csuklómnál fogva engem is magával rántott.- Amúgy kik játszanak?- kérdezte.
- Fene tudja. Egyik csapat sem ismerős..nem nagyon nézek focit.
- Lehet hogy Niall ismeri a...ezek meg hová lettek?- nézett körbe. Én is nyújtogatni kezdtem a nyakam ,de egyik srácot sem sikerült megpillantanom.
- Miért nem jelentkeztél a suliban focira?- szegezett nekem egy újabb kérdést Harry. Újra összegörnyedtem mellette ujjaimat összekulcsolva a térdemen pihentettem. Idegesen tanulmányoztam tornacipőm mocskos orrát.
- Azt hiszem ezen már túl vagyunk..- motyogtam. - Louis mindketten tudjuk, hogy kurva jól játszol és..-remek kezdődik a prédikáció..- szerintem száz az egyhez hogy bevettek volna, ha van benned annyi önsajnálat hogy jelentkezel.
- Önsajnálat! Harry az a köcsög azt hiszi meghúztam a csaját! és amíg ő a csapatkapitány nem hiszem hogy szívesen tudna maga mellett.
- Mike? hát..úgy hallottam a csaj szakított vele..
- Az...azt hitte, hogy ..
- Hogy?
 - Velem akart járni ,de én..
- Csak egy északára kellett. - bólintott Harry inkább csak magának anélkül hogy rám nézett volna.
- Ez nem igaz!- tiltakoztam. -Harry nézz rám, én nem...- és belőtték a zöldek a második gólt.
 Elég nagy ordibálás tört ki de tőlünk három sornyira lévő padoknál Niallnak még ezt is sikerült felülmúlnia.
- Az ott Niall?- fordította el rólam tekintetét Harry.
 - Nagyon úgy néz ki..- sóhajtottam. niall a széke tetején állt és össze vissza ordibált arról, hogy hogyan fogja az ír csapat a porba döngölni az ellenfelét. Mellette liam kisebbre már nem is tudta volna magát összehúzni.
 Egy kék bézbólsapkát húzott a fejébe ,amit gőzöm sincs honnan kerített de teljesen eltakarta vele az arcát amit egyik kezével amúgy is beárnyékolt.
 - Ez brutális..- állapította meg harry. háttal fordult nekem ,de biztos voltam benne hogy tátva maradt a szája...milyen jó alkalom lehetne egy vad csókhoz..
- Basszus!- mondtam ki hangosan mikor azt vettem észre, hogy az én ajkaim is elnyíltak.
- Mi van?- fordult felém.
- Semmi csak..Niall- böktem fejemmel a szöszi felé.
 - Na igen..- harry még egyszer visszapillantott aztán ismét nekem szentelte minden figyelmét. Alsó ajkát beharapva látványosan végigmért. A szemeim majd kiestek. Ebbe meg mi ütött.
- Kijössz velem a mosdóba?- villantott egy angyali mosolyt.
- Itt még az is van?- pislogtam nagyokat ,de csak témaelterelés volt.
- Na ná!- fogta meg a csuklóm..egyértelmű hogy tisztában van azzal, hogy tudom: van wc a sportcsarnokba..de nem hinném hogy ezen van a hangsúly. Elkezdett maga után ráncigálni a tömegen.
 -harry várj már!Ennyire nem lehet sürgős!- vigyorodtam el. - Egy pillanatra megtorpant és újra végigvezette rajtam a tekintetét. Szemei úgy csillogtak, mint aki éppen most készül kinyitni a karácsonyi ajándékát.- zavartan vörösödtem el.
- De igen az!- győzött meg róla és megint nekiindult a tömegnek. Nem győztem elnézést kérni a nagy lökdösődés közepette ..Harrynek persze könnyebben ment..úgy törte előttünk az utat ,mintha az élete múlna rajta. rosszallóan megráztam a fejem ,de próbáltam tartani vele a lépést. Legközelebb egyedül megy wc-re...különben is minek kellek én oda. Elvörösödtem a hirtelen fantáziaképektől amik megvillantak lelki szemeim előtt. vettem egy mély lélegzetet.
- Ne légy hülye Louis..- suttogtam magamnak és beleütköztem Harry hátába. Éppen a lelátó szélén jártunk mikor megtorpant. Hátráltam egy lépést és két vékony kart véltem felfedezni harry dereka körül. Harry dörmögött valamit ,de a tömeg zajától semmit nem hallottam ,aztán egy vékony hang kacagott fel és Harry arrébb lépett előlem.
- Fizzy!- kiáltottam fel és kishúgom azonnal kitárt karjaimba rohant. Erősen magamhoz szorítottam. A hajának eper illata volt és az arcáról sütött a boldogság. felnézetem az előttem ácsorgó vigyorgó fiúra. - Később bepótoljuk.- formázta ajkaival a szavakat...ezek szerint nem tényleg pisilnie kellett....

Liam

 Ezt nem hiszem el! Nem elég hogy az íreknek szurkol -ami nem meglepő- de ráadásul nem veszi észre ,hogy AZ ÍR DRUKKEREK A SZEMKÖZTI LELÁTÓN VANNAK!?
-MONDD HOGY: Í
 MONDD HOGY: R
MONDD HOGY:E
MONDD HOGY:K
MONDD HOGY: ÍREK! Hajráá! - ugrált a székén és - nem tudom honnan szedte- egy szivacsujjal mutogatott és zöldre festette az arcát. Minden szem ránk szegeződött mikor a zöld csapat újabb gólt lőtt.
- Azt hiszem hazahúzhatjátok a seggetek , mert a ZÖLD a király, háhá!- nevetett.
- Ülj le!- ráncigáltam ,hogy leüljön.- Ülj már le!- végül ülve folytatta. Végre az angol csapat is rúgott egy gólt.
- Mi van végre összeszedtétek magatok lúzerek?! Mondd hogy:lúzer. Mondd hogy:angolok És most tedd össze : Lúzer angolok!
 Én egyre lejjebb szuszakoltam magam a székben. A mellettem ülő bácsi szólított le.
- Ismered?- kérdezte miközben kezével a haverom felé.
- Nem, dehogy.
-Hé Liam! Ezek folyton csalnak! - ráncigálta karomat. Vöröslő arccal fordultam Niall felè.
- Nem, ők nem csalnak.
-DE IGEN! -szemet forgatva bámultam a pályát. Az angolok vezetnek.
- Hé írcsávó dugd fel a négylevelű lóherét a tudod hova.- nevetett egy srác két sorral fölöttünk.
 - Hogy mit mondtál!? - szólalt meg a szöszi, aztán felállt. - gyere le itt pampogj,ha fáj, hogy az ÍREK NYERNEK.- és elindult fölfele,de időben utána nyúltam és elkaptam csuklóját.
- Hagyd őt..
- Hallgass a pasidra. - nevetett újfent.
- Hogy mit mondtál !?- nevettem,hisz ha megsértődök akkor ebből csak veszekedés lehet.
Próbáltam visszatartani, de Niall egyszerűen megfékezhetetlen volt.

Egy ilyen kis apróság miatt így felhúzta magát. Még az a szerencse ,hogy nem lett belőle tömegverekedés. Most itt állunk a mosdóba és mosogatom Niall arcáról a ráalvadt vért.
- hogy lehetsz ekkora hülye?!- nyomtam a fejét a csap alá.- nem elég hogy visszapofázol neki pedig tudod neki volt igaza de még a meccs végét sem látjuk.- megdörzsöltem szemébe lógó szőke tincseit hogy kimossam fürtjei közül a vért.
Elhajolt a mosdótáltól és kihúzta magát előttem.
 - Menj vissza ha annyira érdekel..de tuti az írcsapat a nyerő.- bevizezte a kezét és megmosta felszakadt száját, de ezzel csak szétkente az arcán a vért. Ellöktem onnan ügyetlenkedő ujjait.
- Engedj ide!- még mielőtt szájához értem volna felszisszent.- azért meg ne halj itt nekem!- kuncogtam.
- Te csak ne röhögj tudod mekkorát ütött az a faszfe..
 - héj! Azért nem kell átvenned Zayn stílusát. Amúgy meg maradj csendben.- óvatosan végighúztam ujjamat először a száján aztán nedves haját eltűrtem a szeméből és felrepedt szemöldökét kezdtem vizsgálni.
- Fáj? - kérdeztem miközben megérintettem a sérült területet.
- Túlélem- elzárta a csapot és készült kimasírozni. Felkaptam a bézbólsapimat a mosdó széléről és egy nagyobb lépést téve elkaptam Niall vállát.
 -Niall!- fordítottam magam felé. - csak még annyi hogy tudd haragszom rád
- Értettem apu.- próbált ismét nekiindulni.
- Ne hülyéskedj, csak azt akarom mondani becsüllek amiért nem ütöttél vissza..nem tudom talán a meglepettség miatt lefagytál vagy szánt szándékkal nem emeltél arra a köcsögre kezet..
- vagy, mert valaki elráncigált onnan még mielőtt annyit mondhattam volna kapd be rohadt kis...
- Niall- szóltam rá megint.
- Nem Liam. Nem vagy az apám, mint mondtam, úgyhogy ne mond meg nekem mit hogyan csináljak és  ne kérd számon rajtam hogyan beszélek- hátrált egy lépést.
- Most meg mi bajod?Éppen most mondom hogy elismerésem erre te elkezdesz nekem arról magyarázni hogy márpedig én nem vagyok az apád..mi ütött beléd?
- Hogy belém mi ütött -esett nekem- semmi extra éppen az előbb rendezték át a képemet a lelátón, ha nem emlékeznél rá és...- keresztbe font karokkal hallgattam a kántálást és vártam, hogy abbahagyja az önsajnálatot..és láss csodát imáim meghallgatásra kerültek
- ajj..Liam ne haragudj..ahelyett hogy megköszöntem volna én- idegesen végigszántott ujjaival átvizesedett haján aztán összecsuklott és a földre térdelt. Lehajtotta szőke fejét , szétterpesztett lábai között támaszkodott. Kezeimet leengedtem oldalam mellé és leguggoltam hozzá.
- most attól jobb lesz ha beletérdelsz a mocskos vízbe és feltörlöd a padlót?- kérdeztem, szótlanul bólintott.
Talpra kászálódtam és kinyújtottam neki a kezem.
- ugyan..gyere már..keressük meg a többi idiótát ideje lenne visszaindulni. - készségesen elfogadta a segítségem én pedig felrángattam a földről. Még mindig a földet bámulta.
- Rendben vagy?- két tenyerem közé fogtam az arcát hogy végre méltóztasson rámnézni.
 - hát persze.- nézett végül a szemembe egy halvány magáraerőltetett mosoly kíséretében. Ennek köszönhetően száján felnyílt a seb és kis csíkban kezdett el belőle folyni a vér. Mielőtt azonban odakaphatta volna a kezét hirtelen ötlettől vezérelve megcsókoltam. Vér sós és Niall szájának édes ízét éreztem, mikoris visszacsókolt. Tettével visszalökött a jelembe. Mit tettem...próbáltam elhúzódni tőle és elvettem kezeimet az arcáról, de nem hagyta annyiban.
Ujjait hajamba vezette ezzel megakadályozva hogy ajkaink elváljanak egymástól. Hátra tántorodtam a vizes kövön és a mosdónak estem. Niall velem együtt mozgott és csak még jobban a mosdótálhoz szorított. Testem minden idegszála életre kelt. Mindketten egyre szaporábban vettük a levegőt és ahogy Niall mellkasa az enyémnek nyomódott éreztem hogy szíve is gyorsabban ver a kelleténél.
 A csók egyre intenzívebb lett. Kezeim önkéntelenül vándoroltak Niall derekáról feneke felé majd magam felé húztam. Erőtlenül nyögött fel én pedig összeszorítottam a szemeimet. Ha most nem hagyjuk abba én itt helyben lerángatom róla a ruhát és...
 - Niall!- toltam el magamtól. Zihálva néztem hol a szemeit hol felduzzadt száját.- indulnunk kéne..-hangom inkább hatott suttogásnak..dehát levegőhöz is alig jutottam
- igen..tudom- úgy tűnik ő sincs vele másképp.
 - Hogyan fogunk mi este aludni..- hajoltam közelebb az arcához.
- ki mondta, hogy aludnunk kell..- fonta karjait a nyakam köré. Nyikorogni kezdett az ajtó.
- Baszd meg.- csúszott ki a számon. Ellöktem Niallt az útból és a fejébe nyomtam a sapkám. Aztán karon fogtam és elkezdtünk kifelé masírozni.
Még beengedtük magunk elött a csávót aki megzavart minket aztán már ott sem voltunk.

- Hé! Liam..LASSÍTS!- mondta miközben megpróbált nem orraesni. Kérésének elegettéve megálltam igy ő a hátamnak csapódott.
- Nem látod őket?- kérdeztem.
- Öhmm..ott vannak!- mutatott Louisékra. Újra elkezdtem húzni magam után.
- Khm..- köszörültem meg torkomat mikor odaértünk.
- Ohh Liam..és Niall..Mi van az arcoddal?
 - Csak túltengett benne a győztes szellem. Na meg persze egy ír szurkoló a több száz angol szurkoló mellett. - forgattam szemet, Niall pedig megszorította kezem.
- Fizzy?- kérdeztem a kérdőjeles lányra nézve.
- Szia Liam!- ölelt meg de gyorsan visszatért bátyja ölelgetéséhez.
- Mennünk kellene...- ráncigálta a kezemet Niall.
 - Hé Lou ott van anyukád.- jelentettem ki,mire az idősebb fiú kicsit lefagyott. Harry mérgesen tekintett szemembe.
- Mi van?- néztem rá , de lehet hogy nem kellett volna.
- Hé Louis, a meccs után elmehetek veletek? -ugrándozott lelkesen Fiz. Lou először csak bámult ki a fejéből majd megszólalt.
- Ha anya megengedi.
- Uhh kösz, jah amúgy, Felicite vagyok, de szólíts csak Fizzynek.- nyújtotta kezét a mögöttem álló Niallnak.
- Niall vagyok.
- Most hogy így összeba...- kezdtem ,de Ni felkiáltott a tömeggel együtt.
 -NYERTÜNK! HAJRÁ ÍREK!
- Niall nem volt elég?- kérdeztem.
- Én megmondtam...Most pedig mennyünk haza éhes vagyok.
 Amint kiértünk a focipályáról a Szöszi észrevette azt aki beverte a képét. Megfogtam a kezét,hogy véletlenül se mehessen oda.
- Eressz most megölöm!
- Nem inkább megeszed?- tette Niall vállára Zayn a kezét.
- Lehet,de úgy hogy a gyomorsavam szétmarja az arcát, aztán visszahányom és...
- Nem kell részletezni. -Miután elráncigáltuk Niallt Harryékhez léptünk ahol Lottie és Fiz veszekedtek. kézségesen

- Mi a vita tárgy?-  kérdeztem Harryt.
- Hát ..Fiz el akar velünk jönni, Lott meg nem akarja hogy eljöjjön...
- Pofa be Harry! Fizzy nem megy sehová!- fordult Harry felé Lottie.
- Na majd azt ő el dönti ha nem haragszol!- avatkozott bele Louis is.Harry megdörzsölte a halántékát és szinte csak suttogva beszélt Louishoz.
Lehet hogy egy kicsit sok neki...
- Louis...könyörgöm..
- Úgy van Harry fogd vissza a pasidat mert a végén még..- vigyorgott Lottie Louisra.
- Na idefigyelj te kis...-Louis elkapta húga karját.
- Állj állj állj!- lépett közéjük Niall.- megmondom a szitut.
 - Pofa be Niall!- mondtuk szinte egyszerre a fiúkkal.
- Hagy mondjam végig...- könyörgött szegény.
- Nem! Fizzy ,ha akarsz velünk jössz-nézett Lou az említett lányra.- lottie te meg nyugodtan visszatakarodhatsz a pi...
 - Most hogy ezt ilyen szépen letisztáztuk akár indulhatunk is..- rántot egyet Harry Louis karján.
Lottie megrázta a fejét ,kiöltötte Louisra a nyelvét és vissza sietett.
- Jól vagy? - harry rátette a kezét Lou vállára aztán végigsimított a hátán.
Louis csak szótlanul bólintott.
- Hová megyünk.- kérdezte a Niall mellett sétáló fizzy.
- Öhm...- nézett rá a szöszi tanácstalan arccal. - megállhatnánk a játszótéren pihenni...
- Pihenni? Niall két métert tettünk meg a pályától..
- Többet- nyugtázta magának. Szemet forgattam.
 - Képletesen.
- szerintem nem rossz ötlet. - szólt előre harry.
- Felőlem aztán..De nekem most mennem kell srácok..ezer bocs. - néztem a mellettünk lévő buszmegállóra és az éppen beparkoló buszra.
- Mi? hová?? -húzta fel lepetten a szemöldökét Niall.
- Dolgoznom kell.- néztem világoskék szemébe, ami egy ilyen fényes nap csak még világosnak hatott.. - Mit kell..?- kezdte
- Önkéntes meló. Este találkozunk, ne zárj ki a lehet.- kacsintottam rá és eltávolodtam tőlük. -Sziasztok srácok. - intettem Louiséknak is. - jah és örültem hogy láthattalak Fiz! - bicceztettem neki ,de hátráltam tovább a buszhoz. -Niall te meg ne idegeskedj ..szexin mutatnak rajtad azok a sérülések. - húztam számat huncut vigyorra.
- lehet hogy mégis kizárlak!- kiáltott utánam de ekkor már egyik lábam a buszon volt. Az ablakból még láttam ahogy Harry és Louis összevigyorognak.

Harry

- Egyet értek vele!- nézett fel Fiz Niallra.
- Hmm?
- Tényleg szexin állnak rajtad. - vigyorgott. Louisban látszatra megállt az ütő.
- Indulhatnánk tovább!?- tette egyik kezét húga másikat Niall hátára és lökött rajtuk kicsit.
 - Fiz! - kezdte Lou mikor a játszótérhez értünk.
- mi van?- fordult hátra a lány.
- Fél óra..- folytatta Louis.- és Harry hazavisz. Fél órád van. - Fizzy sóhajtott egyet aztán Niallal beültek két láncos hintába.
Mielőtt még Lou leülhetett volna a padra elkaptam a karját és magam felé fordítottam.
- Mi az, hogy "Harry hazavisz"..erről mikor akartál tájékoztatni édes?- próbáltam elrejteni a szám sarkában bujkáló vigyort.
- Hát..nézd..nekem nincs kocsim másrészről anyu neked talán nem ordítja le a fejed..
-  Talán- elengedtem és leültünk egymás mellé az árnyékba. kicsit feltámadt a szél, Belekapott a hajunkba. Louisra néztem, akinek még a szokottnál jobban is összeborzolta a fürtjeit.
- Mit vigyorogsz olyan sunyin?- kérdeztem tőle.
Kiegyenesedett ,kezével megtámaszkodott háta mögött a padon. Mikor rám nézett láttam rajta ,hogy alig bírja hogy ne kacagjon fel.
 - Semmit ...ÉDES.- még nagyobb vigyor jelent meg az arcán.
- Jaj Louis...- kaptam le róla a szemem és megráztam a fejem. csak remélni tudtam, hogy nem vörösödtem bele.
- Semmi gond.- fektette a kezét a combomra hogy újra ránézzek. - ha neked bejön nyugodtan hívhatsz így. - becsukta a szemeit és a nap felé emelte a fejét. – csak még meg kell szoknom.- mosolygott tovább.

Csak néztem a maga 18 éves formáját ..erős arcélét ,össze-vissza meredező hajszálait, erős karjait amit a rövid ujjú felsője már nem tudott eltakarni. Ezek ellenére mégis szörnyen gyerekes tud lenni. De még egy ilyen nagy vidám gyereket is tönkre tud tenni a múlt.
- Mikor beszéltél vele utoljára.
- Kire gondolsz?- pillantott rám fél szemmel.
- Apádra.
 - Az az ember nem az apám.- fordult felém.
- És mi van anyukáddal..és Lottie? - Lottiet te is láthattad az előbb és anyám sem sokban különbözik hidd el.- kitépett egy hosszabb fűszálat a pad mellől és morzsolgatni kezdte.
- Emlékszel arra az estére?..mikor éjfél után valaki dörömbölt az ablakomon. -erre már elvigyorodott.
- Kövek voltak..
- Mi?
- Harry az emeleten van a szobád..köveket dobtam fel.- vigyorgott rám fájdalmasan és átvetette az egyik lábát a padon ,hogy egész teste felém nézzen.
- A szívrohamot hoztad rám Tomlinson...
- 12 voltam Harry...mit vártál, hogy majd feltarzanozok hozzád.
- Hát...mindenesetre én lefagytam volna a helyedben ott kinn azon a fagyos estén.
- Még jó hogy előmelegítetted nekünk az ágyat. - nézett rám csillogó szemekkel. Megráztam a fejem.
- egész éjjel be sem állt a szád.
- Hogy nekem?- tányér nagyságú szemekkel néztem vissza rá.- én bőgtem tele a párnát a mások karjai között. 'harry ne engedd hogy bántson, Harry védj meg, itt akarok maradni örökre'..imitáltalak.
 - Hogy te mekkora köcsög vagy..- dobta vissza a lábát így ismét oldalról láthattam.
- Régen volt...- sóhajtottam.
- Régen. - nézett mereven előre, de számomra lehetetlennek tűnt hogy ne öleljem át, úgyhogy cselekedtem.
Louis először ledermedt de végül ő is visszaölelt. Lábaink előre néztek, de felsőtestünk teljesen összefonódott.
- Soha többé nem kell ezt elszenvedned..ugye tudod.
- Ígéred?- fúrta arcát a nyakamba.
- Ígérem..

Louis

Mikor megpillantottam anyáékat a lelátón nem tudtam mit higgyek. És végleg lefagytam amikor megpillantottam azt az embert akit a pokolba kívánok. És amikor visszanézett csak azt láttam,hogy undorral az arcán fürkész engem. Gondolom lenyugtázta,hogy annak idején mért nem zárta kulcsra az ajtót és nem vert halálra. De Harry már akkor is segített. És most is. Kezével végig simított arcomon és ezzel megnyugtatott. De nem egészen. Végig úgy éreztem, hogy engem figyel.

A játszótéren Harry megint olyan volt. Olyan mint akkor mikor először másztam be mellé az ágyba és bőgtem végig egy egész éjszakát.
Ő volt az aki hitt nekem. Anya azt gondolta csak azért állítom be rossznak Markot mert nem kedveltem. Csak Haryvolt az ki tudta a zúzódásoknak az eredetét. Harry hangja rántott vissza jelenbe. - Louis tudod,hogy már nem bánthat,igaz?- kérdezte kerek szemekkel.
- Igen, tudom. De ezt akkor sem tudod csak úgy elfelejteni..
- Értem Lou, csak már megtudlak védeni.- harry szavai hallatán kicsit elmosolyodtam, aranyos hogy aggódik értem.
 - Köszönöm, ezt is...haz nekünk indulnunk kéne. Jut eszembe, hol van zayn?- körbenéztem a játszótér egész területén, de sehol sem találtam.
-Ööö.. ez jó kérdés és igen.
- Fizzy! Gyerünk mennünk kell.
- De Louis most akartunk csúszdázni!- nyafogott, Niall????
- Kussolj szöszi, gyere Fiz.
- És Lou. Mi lesz veled,nem hagyom hogy egyedül sétálj haza, már sötétedik.
- De nem is megyek veletek.- suttogtam neki ,mert Fiz már mellettünk várt a beszállásra.
- De igen ideje tiszta vizet önteni a pohárba. - kapta el karom. - ezért a kolesznál kiraklak Niallal.- sóhajtott mikor meglátta rémült arcom.
 - Köszönöm - suttogtam.
 Az út nagy része csak a szőke és Fiz párbeszédéből állt. Majd elkezdett csipogni a telefonom és kivettem a zsebemből.
..Louis,hol a szarban vagy? gyere haza, beszélnünk kell!"
A feladó Zayn volt. Na jó ennél idegesebb már nem is lehettem volna. Mit akarhat?
- Mi baj?- kérdezte harry.
-Á semmi, csak fáradt vagyok..- hazudtam.
Mikor elköszöntünk Niallal, villám sebességgel téptem fel a szobánk ajtaját.
- Zayn! Te meg megint mit csináltál?!- kiabáltam.
- Én semmit,csak meg van hogy mi a dolgunk. Ezért kérlek, foglalj helyet.
- Ne baszogass,mond már el mi van!- csaptam be az ajtót magam mögött.
- Behajtók lettünk.- sóhajtott egyet majd rágyújtott.
- M-mik lettünk?- dadogtam.
 - Olyan emberkék akik..
- Tudom mit jelent! Világos?! Tudom! Baszd meg!- üvöltöztem.

De kiakadtam. Az idegességtől a kezeim remegtek.
- ebből hogy mászunk ki?! Hmm? A rohadt életbe, zayn!
-Louis, nyugalom. Csak addig melózunk míg le nem törlesztettünk. És vége.- felelt higgadt hangon. Elé álltam.
- Tudod mi a gond, Malik? Hmm? Az hogy ez a köcsög bármelyik percben felnyomhat minket a zsaruknál! És ő szépen moshatja kezeit!
- Tudod mit? Ez is benne van a pakliban. Na és? Muszáj kockáztatnunk. -ennyi volt elszakadt a cérna. Lendítettem a kezem és a zayn melletti falba csaptam. Nem éreztem fájdalmat, csak dühöt. És szánalmat. Öklömet elemeltem a faltól ,majd gyors léptekkel a fürdőbe mentem és bezártam az ajtót. Arcomat megmostam hideg vízzel ,de nem segített.
 - Louis engedj be! Hallod! Figyelj, ne csinálj semmi hülyeséget, oké? Louis..- dörömbölt az ajtómon.
 - Csak hagyj egyedül.- suttogtam,de meghallotta hiszen már nem hallottam a dörömbölést. A sós könnycseppek csípték a szemem ,de nem akartam sírni. Pulcsim ujjával megtöröltem szemeim majd elővettem egy cigicsikket és elszívtam. Majd még egyet. És még egyet. Ez így ment addig míg az utolsót is elnyomtam.

Már éjszaka volt. Lassan kisétáltam a fürdőből és befeküdtem az ágyamba.
Levettem a gatyám, a cipőm és elaludtam. vagyis elaludtam volna,ha nem gondolkoztam volna olyan sokat.

Zayn

 Ahogy eljöttem Haryék házától első utam a koli szobánkba vezetett. Harry meg Louis éppen nagyban élték a multjukat mikor rájuk nyitottam. Közöltem velük hogy nyugodtan pletykáljanak tovább én ledőlök kicsit. Erre az a kis mitugrász közli hogy focizni akar..Focizzon egyedül ,vagy íratkozzon fel a sulis csapatba..talán még be is vennék ha nem lett volna annyira gyökér hogy megnézi kinek a csaját vágja éppen derékra..dehát ez Louis. És ha csak Mike közelébe megy tuti valamelyiknek betörik az orra. Tehát mr. majdénmegmondommikoralszolmikornemmalik akaratára levonszoltuk a seggünket a csarnokba. Aholis meccs volt. Oh mekkora tragédia ,bár Louis nem tűnt csalódottnak. Nem emiatt..A lelátón észrevette a családját..ha lehet így nevezni azokat a...és ott vigyorgott Mark is.
 Louisnak beletelt egy kis időbe hogy össze szedje magát. De ott volt neki Harry. Eszem ágában nem volt hogy ottmaradjak velük csak még jobban felhúzom magam. Kerestem egy nyugodtabbnak tűnő helyet és rágyújtottam. Egy faszfejnek persze minimum be kellet sóolnia hogy dobjam el ,de közöltem vele ha nem akarja hogy a fején nyomjam el akkor bámulja csak a meccset és ne piszkáljon vagy csúnya vége lesz. Látszólag megértette mert nem cseszegetett tovább. Hátra dőltem a kényelmetlen műanyagszéken, de volt ahol padok voltak szóval még így is jól jártam.
A játékosokat bámulva rájöttem, nem is szeretem annyira a focit. Ha Louis nem nyaggatna vele valószínűleg elfelejteném a labdát. Ennek ellenére jó módszer a feszültség levezetésére...szerintem. Louis meglátása szerint túl durván játszom. Ő persze semmi feszültséget nem visz magával a pályára...ott kizárja a világot ,csak ő létezik és a labda. Mikor csak mi ketten voltunk nem nevetett szívből..úgy igazán..csak játék közben.
Kevesebbet is focizunk most hogy megint egymásra találtak. Lenéztem rájuk ,pár sorral ültek alattam. - Két kis buzi-vigyorogtam elégedetten magamelé, mikor észrevettem hogy Harry fogja Lou kezét.
Az a paraszt pasas megint elkezdett bámulni
- Mi van?- érdeklődtem udvariasan mire megrázta a fejét és elfordult. Beleszívtam a félig már leégett csikkbe. A fejem is belefájdult ebbe a hangzavarba. A mögöttem lévő sorban felugrott egy gyerek hogy tartsa az életet a zöldekben.
Nagyon gáz volt szerintem még azt sem tudta mi a csapat neve. Hátrafordultam hogy kicsit helyrerakjam mert őszintén szólva az agyamra ment az üvöltözésével aminek valjuk be semmi értelme nem volt.
- Niall?- kérdeztem magamtól de még így a festett arcának ellenére is biztos voltam benne hogy a szöszi erősködik. - úgy értem elmebeteg.- pontosítottam mikor néhány kíváncsi arc tévedt rám. Nyugodt szívvel néztem végig hogyan veszekednek egy csávóval ,de mikor az bevágott egyet Niallnak én is felugrottam a helyemről. Mielőtt még kitörhetett volna a tömegbunyó közbeavatkozott a lelki béke nagykövete és elráncigálta Niallt a mosdó felé.
Louisék felé néztem..ezek meg hová lettek.
A meccs moraja lassan csillapodott. Nem nagyon hatott meg ki nyert..Az emberek lassan hazaszállingóztak. Felálltam a székre hátha ki tudom szúrni Lou vagy Harry kócos kis fejét...bár e helyzetben a szemüket több kedvem lenne kiszúrni..
- Ha a gyökér bátyámat hiányolod a pálya másik végén játssza el a jótestvért. - szólt egy vékony, de elég magabiztos hang. Össze sem lehetne téveszteni. Ott volt benne ugyan az az arrogancia amivel Louison kívül csak ő képes beszélni.
- Ha azért kerestél meg hogy ócsárold nekem Louis házszámot tévesztettél.- ugrottam le elé.
- Keresett ám téged a halál..- tűrte haját a füle mögé.
- Nos ,ez esetben akkor is rossz helyen kopogtatsz ha a kis lelkedet kéne helyrepofozni. És ki kell ábrándítsalak nem fogom belakkozni a körmöd amíg te problémáid áradatár zúdíthatnád a nyakamba. Araszoltam még egy kicsit közelebb.
- Pedig azt hallottam problémákban otthon vagy.- vigyorodott el én meg a karjaimba kaptam. Nem volt alacsony de nálam mégiscsak kisebb volt így körbepöröghettem vele egyszer mielőtt újra a talpára állítottam.
- azt hittem már kinyírtak azért nem látlak ,de így már érthető hogy baszol rám.
- Hogyan beszélsz Lottie?- ekkor egy ideges kiáltást hallottunk lentről. Mark szólongatta Lottiet. Végigfutott a hátamon a hideg..
- Volt kitől tanulnom- kezdett elhátrálni a hang irányába.
- Remélem a drága bátyádra céloztál.- már teljesen leért a lépcsőről és szapora léptekkel elindult kifelé.
- Buzikról nem veszek példát-kiáltott még vissza miközben én meggyújtottam egy újabb cigit.
  -Még mindig ugyanúgy szereti..- engedtem meg magamnak egy szarkazmust és elhatároztam, én most lelépek..

Gyors mozdulatokkal értem ki a pályáról ahol megvigasztaltam Niallt majd észrevétlenül elhúztam onnan. De ezek szerint nem vették észre hogy eltűntem. Az utca kihalt volt , alig járt egy két ember, de azok is vagy taták voltak vagy dedósok.
 Az utca végén lekanyarodtam a kolesz felé ám ekkor megpillantottam valamit , jobban mondva valakit. A fekete haja árnyékot vetett fakó bőrére de még így is látni lehetett arcvonásait és sötét íriszeit. Egy barna hajú lány állt előtte,de arcát nem láttam. Pont a kollégium előtt kell dumálni? Huhh nyugalom..csak lassan elsétálok mellettük. Csiga sebességgel sétáltam közelebb, fejemet lehajtottam. De semmi nem jöhet úgy ahogy én akarom. A csaj elhátrált majd bement a koleszba. Miután kikáromkodtam magam , újra neki indultam. Mikor elmentem mellette a pulzusom az egekbe szökött. Légvételem felgyorsult. De nem nyugodhattam meg.
- Hova ilyen sietősen?- lefagytam. Alig fél méter volt köztünk. Bár háttal álltam, hangjából kihallatszott hogy mosolyog. Ráadásul nem is kicsit.
-A szobámba.- nyeltem egyet
- Csak így köszönés nélkül?
- Nem tudtam hogy te vagy.
- Értem, de ha már így összefutottunk talán beszélgethetnénk is. A vérem a fülemnél lüktetett. Bolintottam.
 - Akkor irány a park. Az nyugodt hely.- Lassan indultam el. Semmi kedvem nem volt ehhez.
- Tudod, elég fura,hogy nincs itt a pasid.- mosolygott cinikusan.
- Gondolom Louisra gondolsz.Ő most nem ér rá.
- Pedig jobb lett volna ha vele is közlöm...
- Mit?

- Ha hagyod hogy befejezzem a mondatom megtudod.- bolintottam. Vele nem fogok szívozni. Igy is elég nagy szarban vagyok.
- szóval elég lusta vagyok elmondani tízszer, de akkor te majd közlöd vele. A melóról lenne szó. Tudod elég sokkal jössz nekem. Sok mindent elszúrtál. És ezért egy hozzád illő feladatot választottam .Hiszen egy gátlástalan , idióta vagy .Ezt mindannyian tudjuk. Hiszen nem csak te magad keverted bele,de még a legjobb haverod is. Szánalmas.- szavai felidegesítettek és azt hittem beverek a képét de próbáltam türtőztetni magam. - nagy hülyeséget csináltál. Ugye tudod?
- Igen...
- És azzal is tisztában vagy hogy a zsaruknál tabu vagyok ugye?
- Igen...
- Remélem szeretsz verekedni...ugyanis elég kevés manapság az aki önként ver agyon másokat. Ezzel törlesztenél.
- Mégis mivel?- dadogtam,de mindenki ezt tenné ha egy olyan emberrel beszélne mint Daniel.

Reggeli-32*

Sziasztok! Kérés nélkül meghoztuk a részt. Jó olvasást :D 

Harry

Tisztában vagyok vele mi is az a másnaposság ,de ez egyszerűen még annál is rosszabb: A fejem szétment ,nem csak a tegnapi alkoholmennyiség miatt, hiszen könyörgöm a földön aludtam. Legalább annyi energiát összegyűjthettem volna, hogy feltántorgok a szobámba, a puha ágyamba.

Megpróbáltam talpra kényszeríteni magam ,de jelentős súly tartotta vissza a testem. Először azt hittem, hogy a pia ráment a csontjaimra is ,aztán rá kellet ébrednem ,hogy Zayn fekszik rajtam.
-Azt a rohadt…- sóhajtottam és minden erőmet összeszedve kezeimre támaszkodtam és feltoltam magam, így Zayn szépen legurult a hátamról.
-Kurva élet!- hallottam egyből a csattanás után.
-Neked is kellemes reggelt!
-Mi a fenét kerestem én rajtad?
-Hm jó kérdés…Ha nem ismernélek azt mondanám rámestél éjjel a kanapéról én meg olyan részeg voltam hogy nem nagyon zavartattam magam…de mivel ismerlek azt kell hogy mondjam: valószínűleg addig nézted a formás seggem amíg már nem bírtad türtőztetni magad és letepertél. - néztem a szemeibe miközben törökülésbe helyezkedtem mellette és a tarkómat dörzsölgettem.
-Jaj Göndörke ..valóban elszórakoztam volna veled csakhogy eléggé ellentmondásos hogy fel vagy öltöz..
-Jaj persze mr Adonisz, csakhogy még ha nem is emlékszem minden egyes részletére az esténknek ,az akkor is rémlik hogy nyelvszakadásig áradoztál jövendőbelidről.
-Perrie?
-Erről van szó.- mondtam és felálltam. –De ha most megbocsájtasz, felmegyek és átöltözök, még mielőtt a ruhám még jobban magába szívja az….illatod.
-Kapd be Styles - dőlt hanyatt.
-Vigyázz mit kívánsz-szóltam vissza és már szedtem is a lépcsőfokokat.

Basszus mi a szar volt tegnap..Végig az Edwards csajról dumált?És én?...Jó ég mi lett Louisszal, vissza ment a koleszba vagy…
Hékás..Gemma ajtaja csukva volt, ahogy elmentem mellette.

- Ez itthon van?- tolattam vissza. –Az kizárt hogy még alszik..elmúlt dél- néztem a kezemen maradt órámra. -Mondjuk eléggé kifáradhatott.-lassan lenyomtam a kilincset és halkan betoltam magam előtt az ajtót.

Lefagytam .. magamban ledaráltam az összes általam ismert káromkodást kerek 5 másodperc alatt. Ujjaim elfehéredtek, ahogy a kilincset szorítottam, de szerintem az arcom is belevörösödhetett az idegességbe. Fogaimat csikorgatva indultam meg az ágy felé.
- Azt az utolsó szexmániás önző szemétláda formádat Tomlinson….-suttogtam megemelé.

Csendesen, a lehető leghalkabban téptem ki a takaró alól.

-Tomlinson!-suttogtam.  

-Mi ..mi a..? 

-Ne álszentkedj! Nem áll jól! Mi az hogy a nővéremet is meghúztad? He? Mert tudod ez kicsit gusztustalan! -mondtam a lehető legvisszafogottab hangerővel.

-Nyugi már..béke van...Ne mondd meg mit csináljak..-mondta majd ásított egyet.

-Ne húz fel mégjobban! Amúgy is mit keresel te itt? Azt hittem elhúztál! Erre a nővéremmel..Bassza meg!

-Nyugodtan tegezhetsz..-itt szakadt el a cérna. Elkaptam felkarját így kényszerítve ,hogy szemembe nézzen.

-Louis...-sziszegtem fogam között.

-Igen Harry?-kérdezett vissza egy önelégült mosollyal mikor megpillantotta dühös arcom.

-Most volt elegem Lou...-ráncigáltam szobámba és abban is biztos voltam hogy ujjperceim hófehérek voltak.

Szobámba érve becsaptam az ajtót.

-MI A BÜDÖS SZART CSINÁLSZ?-kiabáltam.

-Ohh kiskorù vagy még..

-LOUIS!

-Mi van?!

-NEM KAVARHATSZ VELEM ÉS A NŐVÉREMMEL EGYSZERRE!

-Ohh szóval mi kavarunk? Nem TE mondtad,hogy nem? Vagy tévedek? Mert tegnap te koptattál le és ne...- nem engedtem,hogy befejezze megfogtam állát majd erőszakosan megcsókoltam. Untam már hogy dumál.

Olyan mint a papagáj ,,pityuka vagyok! Pityuka kekszet akar! Pityuka! Pityuka nem kér kekszet”

Ahogy megérezte számat az övének nyomódni azonnal a hajamba vezette ujjait és közelebb húzott, majd mint aki hirtelen felébred elkapta kezeit és a mellkasomnál lökött rajtam egyet.
-Mégis mi a fenét képzelsz?-tekintete ugrált a két szemem között ,ahogy kipirosodott arcára néztem muszáj volt elmosolyodnom.
-Lefeküdtél vele is?-két kezemet a vállai fölött az ajtónak nyomtam ,így bezárva őt.
-Hogy érted azt, hogy vele IS?- összébb húzta testét, mire én csak könyökömet behajtva közelebb léptem hozzá.
-Ne játszd meg magad Louis! – testünk szinte teljesen összesimult. -valahogy nekem úgy rémlik hogy te vagy az aki még Zaynnél is előbb lelép a bulikról és láss csodát valakit mindig viszel magaddal aki aztán nagy büszkén felébredhet reggel Louis Tomlinson ágyába. Gondolom nem sakkozni viszed fel őket…- Vett egy mély lélegzetet lehunyta a szemeit. Éreztem az arcomon, ahogy kifújja a levegőt. Tuti felidegesítettem…hát még ő engem.

 
-Mi a fasznak kell mindenkinek ezzel jönnie?-nyitotta ki hirtelen a szemeit.-Louis Tomlinson aki meghúzta a fél sulit..Louis Tomlinson, akinek háromszor ment tönkre az ágya az esti ’tornákban’...Louis Tomlinson a numerakirály ..Louis Tomlinson ,aki ha csak ránéz valakire az egyenes meghívó az ágyába…- hadonászott az arcom előtt- nem Harry! Képzeld el hogy nem feküdtem le a nővéreddel. Még ha nehezedre is esik elhinni nem is állt szándékomban. Azt akarta hogy maradjak mellette amíg elalszik és mivel úgyis fáradt voltam megtettem amire kér és lefeküdtem mellé..Hangsúlyozom mellé és nem vele! És én is bealudtam! Sajnálom!

Szólásra nyitottam a szám ,de egyszerűen nem hagyott megszólalni sem…csak hadart és hadart. Mígnem  szemeit elhomályosították a könnyek.

-..És sajnálom azt a csókot is ,mert én nem akartam Gemmát szájon csókolni ,és ha nem lenne kibaszottul olyan a szeme mint a tiéd – itt megfagyott bennem a vér. Nem azért mert Louis megcsókolta a nővéremet hanem azért hogy miért is történt az a csók.
-Mert hasonlít a szemünk..?-mintha meg sem hallotta volna..
-..és annyira fáradt voltam meg ittam is..nem sokat mert úgy nem vezettem volna de muszáj volt hiszen Gemma teljesen kiütötte magát ..csak segíteni akartam te meg elküldtél vagyis lekoptattál mert gondolom elcsesztem mindent Taylorral és ne haragudj csak egyszerűen..-felemelte könnytől elázott arcát ,szemei kristálytisztán csillogtak, akár a nyári égbolt
-Ohhh fogd már be!- megszorítottam a derekát és magamhoz húztam egész testét. Megcsókoltam. Éreztem ajkain a könnyek sós ízét. Louis kezei remegtek ,kimerült volt…nem fáradt..kimerült.

Jobb kezemmel letöröltem arcát. Fájdalom égett a szemében.
-Louis…-kezdtem ,de ezuttal ő csókolt meg. Sokkal lágyabban, mint én őt az imént. Aztán ujjait ismét a hajamban érzetem. Kicsit meghúzogatott pár tincsemet közben nyelve átvándorolt a számba. Tettem egy kisebb lépést előre ,aminek köszönhetően egész testét az ajtónak nyomtam. Kezeimmel végigsimítottam az oldalán le a fenekéig ott becsúsztattam kézfejem a farzsebeibe és magam felé rántottam csípőjét.

Egyszerre nyögtünk bele a csókba.

Kezem a pólója alá kúszott és a hátát kezdtem el simogatni. A vér ezerrel száguldott az ereimben felforrósítva minden porcikám.
-Füst szagod van-vigyorodott el.

-A kibaszott bár szaga tegnapról. Ezen viszont könnyen segíthetünk. –Egy pillanatra elszakadtam tőle és lerántottam a pólóm. Majd az ő felsőjével kezdtem babrálni.
-Harry…suttogta
-Csend!Ez így igazságos. -kaptam le róla az anyagot, majd fordítottam helyzetünkön így könnyedén az ágyra lökhettem.
-Harry…sütötte le a tekintetét. Csípőjére ültem.-Harry valamit el kéne..-nézett rám kicsit ijedtebben
-Csak maradj csendben.-előre hajoltam és fejét megemelve megcsókoltam. Kezeim a józan eszem beleegyezése nélkül cselekedtek és kicsatolták Louis farmerjának gombját. Elkezdtem lehúzni a sliccét, de a csókot képtelen voltam megszakítani. Kezét az enyémre vezette és erősen belekapaszkodott megállítva ujjaimat.

Elhajoltam..tekintetemből sütött a ’most meg mi van?!’
-Harry légy szíves hallgass…- ekkor egy akkora sikítást hallottunk ,hogy majdnem leestem az ágyról. A szívem is megállt egy pillanatra ,de Loun is ugyan ezt láttam.      

Az alattam fekvő fiúra néztem, majd lemásztam az ágyról és felhúztam magammal. Megigazítottam Lou haját és letöröltem könnyeit.

-Jobb szeretem amikor mosolyogsz. -suttogtam majd nyomtam egy lágy csókot szájára. Kicsit belepirult, hogy a csókba vagy a mondatba nem tudom. Gyors léptekkel húztunk ki a szobámból a fürdő irányába.

Az ajtóban néztük a műsort:

Gemma egy törölközőbe csavarva , egy samponos flakonnal ütögette Zaynt és folyamatosan üvöltözött miközben Zayn a zuhanyfüggöny mögé bújva sipítozott.

-MIT KERESEL TE ITT?!-Kiabált Gemma.

-Te mért vagy itt? Nem hallottad , hogy fürdök? Nem mintha baj lett volna , ha beszállsz mellèm..

-ooh. ....te PERVERZ ÁLLAT HÚZZ KI INNEN, AZONNAL!

-Srácok nem mintha meg akarnánk zavarni ezt a bájcsevejt, de mi most lemegyünk és kajálunk..sziasztok-mondtam és becsaptam az ajtót. A folyosón Louis úgy követett mint egy kiskutya.

-Felöltözök aztán lemehetünk enni.

-Oké.-mondta majd leült az ágyamra.-elmegyünk majd sétálni?

-Igen..ha akarsz.

-Köszönöm...

-De ..elmondod,hogy mit akartál mondani?

- Majd elmondom..- lassan vettem fel a pólóm, majd egy farmert. Mikor lementünk és elkezdtem rántottát készíteni Louis hátulról megölelt.

-Jó az illatod..-suttogta.

-Te pedig ülj le és várd ki a reggelid.-mondtam

Lassan leült az asztalhoz,majd mint egy kisgyerek körbenézett.

-Hazza..

-Igen?- kérdeztem miközben a serpenyőben lévő kotyvaszt megkevertem. -csak jó mondani a neved...-mondta miközben még mindig hátat fordított nekem.

-Na és most már elmondod, amit akartál?

-Ne nyaggass..majd elmondom amikor akarom...-mutogatott kézfejével.-Baszki Hazz, figyelj oda! Mindjárt oda a reggeli...-sietett mellém és két tányérra választotta a rántottát.

-Úgy tudtam nem értesz a konyhához..-dünnyögtem.

-Háát, azt csak megérzi az ember ha szénné ég a kajája.

-Honnan tudod ,hogy adok belőle?-húztam féloldalas mosolyra számat.

-Onnan ,hogy a tudat alattid titkolja előled,de előlem nem. -lépett mellém , arca vészesen közel volt enyémhez és csak mosolygott. Majd közelített és az utolsó pillanatban elvette az egyik tányért és egy amolyan: ,,Mért mire számított?" tekintettel leült az asztalhoz.

Sokáig csak néztem, majd rájöttem ,hogy elég idiótán nézhetek ki.

-Lou , tudod..egy nagy ribanc vagy.

-Te meg egy hímringyó.-ásította majd ,bekapta az első falatot.-mit bámulsz?

-Ohh én csak...- mentegetőztem, de nem tudom letagadni, ezt ő nyerte meg.

-Nem kell magyarázkodnod, tudom hogy ezzel a bájos mosollyal vonzom a tekinteteket.-emelte oktávokkal magasabbra hangját.

-Na így tényleg ribanc vagy...Jut eszembe te hol töltöd a szilvesztert?-kérdeztem.

-Ez meg ,hogy jön ide? De ha ennyire tudni akarod.-kacsintott én pedig kinyújtottam neki a nyelvem.-Még nem tudom.

-Hmm..-gondolkodtam el, majd én is neki estem a reggelimnek.

Olyan törékenynek tűnt. Amikor mentegetőzött, sírt is. Talán a kimerültség okozta, vagy lehet, hogy megbántottam azzal,hogy nem bízok benne? Vagy hogy én is numerakirálynak gondoltam? 3 éve sokkal jobban kiismertem.

-Min gondolkodsz?- zökkentett ki gondolatmenetemből.

-Csak azon, hogy milyen jó volt három éve...

-Ahha. Jó volt.

-Mi ez az aha, jó volt?

-Hát az amit te mondtál csak leegyszerűsítve. És ha még délelőtt elakarunk menni sétálni, akkor kapkodd magad! Vagy te is Molly sorsára jutsz!-Felhúztam egyik szemöldököm.

-Mi van Mollyval?-kérdeztem.

-Hát tudod az egész macska olyan dagadt,hogy arról már ne is beszéljünk ,nem mellesleg amikor csak látom, vagy zabál vagy dorombol és alszik. Vagy kivételes alkalom amikor oda kúszik melléd és nyávogni kezd...vagy krákogni...

-Először is ne sértegesd mert megetetlek vele! Másodszor: Szóval akkor én is ilyen leszek?

-Igen- vágta rá villámsebességgel a választ, majd beleivott a kakaójába.

Gemma

-Ezek elhúztak.-nézett körbe és betömte a szájába a vajaskenyerét.

-Igen? Miből jöttél rá?Csak nem képes voltál NYITVA TARTANI A SZEMED?!

-Figyelj ha még mindig a fürdős jeleneteden balhézol. -motyogta teli szájjal-engem abszolút nem rázott meg.

-Hogy nem rázott meg? Zayn..

-Hééj! Nyugi-belekortyolt a kávéjába-szerintem túltárgyaltuk a témát.

-Jó..akkor hagyjuk és váltsunk témát...vagy egyszerűen csak maradj csendben. -kívánságomat kb három másodpercig sikerült betartania .

-Amúgy, ha legközelebb is kedved támad velem pancsizni akár hasznossá is tehetnéd magad és megmoshatnád a hátam. -nyújtózkodott és igencsak nagy mázlija volt, hogy még akadt egy kevés rántotta így nem tudtam a serpenyővel agyonverni.

-Hogy mondhatsz ilyet te önző ,perv..-hozzávágtam a kenyerem.

-Jól van tudom..ne már!-emelte fel a kezeit mintha fegyvert fognék rá.-megadom magam csak ne vajazz már össze...

-Miért? Kárt tesz a séródban?- felmásztam négykézláb az asztalra és a vajasdoboz tartalmát a hajába kentem. Gyorsan eltolta a székét az asztaltól.

-Na..ez csak javít a kinézeteden.- másztam vissza helyemre

-Igen a te hajad sem rossz -próbálta leszedni a trutyit a fejéről de csak jobban szétkente. - főleg mióta belehugyoztam a samponosflakonodba- nézett a kezére miközben üvöltözött. Nem lehetett levakarni az elégedett vigyoromat.

-Ne kiabálj! Fejezd be a reggelidet!-haraptam végre egyet . Zayn a terítőbe törölte a kezét és merített a rántottából..megjegyzem cifra átkozódások közepette.

-Ez finom.-piszmogott a bajsza alatt néhány pillanat elteltével.

-Még szép hogy az! Harry mindig finom kaját dob össze...Mollynak.

-Vicces..-pillantott fel rám.

-Mondjuk most ez már a tegnapi maradék...kicsit nehéz volt felkaparni a macskatálból.-szürcsölgettem a kávém.

-Gemma ez gusztustalan.-dobta le a kanalat.Végszóra Molly is megjelent éppen mr hiszti lábai előtt, aki majdnem átesett rajta.

-Anyád!-lépett át végül a macskán.- zoknit csinálok belőled szőrgombóc!-hajolt le hozzá. A macska csak nézett rá és dorombolni kezdett. Zayn elfintorodott és felegyenesedett. -Belőled meg...-fordult felém

-Hm?-dünnyögtem mert tele volt kávéval a szám.

-..gumibabát Louisnak.-kiköptem a kávét majd a szám elé kaptam a kezem.

-Menj a tudod hová Zayn!-kiabáltam utána ,de ő már az emeleten volt.

-Mutasd az utat bébi!- ordított le.

Próbáltam nem még jobban felhúzni magam ezen a hülyén. Megettem a kajámat majd Zayn kenyerét próbáltam eltakarítani, de amilyen ügyes vagyok leejtettem, pont Molly elé esett. Aki ezt látva készségesen végig nyalta a vajat rajta.

Gonosz mosoly kúszott ajkaimra és kivettem Molly szájából a kaját. Undorodva raktam rá egy tányérra majd elindultam az emeletre. Zaynt -mivel sejtésem beigazolódott- a füdőben találtam meg.

-Hé, Zayn szeretnék bocsánatot kérni a hajad, miatt és csináltam neked, macskamentes reggelid. -mosolyogtam beleadással.

-Ohh hát megbocsájtok kössz a kaját.-mondta majd beleharapott a kenyérbe én pedig röhögésbe kezdtem.

-Mi olyan vicces Gemm?-kérdezte és falatozta tovább a macskanyálas kaját.

-Az..hogy macska..macskataknyos a szendvicsed..-nevettem megállás nélkül.

-Ezt már egyszer bevettem..-mondta majd még egyet beleharapott.

-Hát ..ahogy akarod...- ebben a pillanatban Molly lépett be a fürdőbe és Zayn amint meglátta a macska vajas száját , rámvezette tekintetét.

Szája tele volt, kezét pedig szája elé tette. A macska Zayn lábaihoz gurult és morogni kezdett Zaynre, gondolom a kaja miatt. Aztán a kis szőrgolyó megkapaszkodott Zayn nadrágjába és felfelé kezdett mászni.

-Én szóltam-mondtam majd becsaptam az ajtót. Amikor lefele sétáltam a lépcsőn majdnem leestem, mert annyira nevettem,hogy a könnyem is kicsordult. Majd az utolsó lépcsőfokról lelépve belerúgtam a lábamba és egyensúlyomat elveszítve estem bele arccal a macska táljába.

-Azt a mocskos,tündérszárnyas...MOLLY!!-kiabáltam amikor talpra állítottam magam és egyetlen-egy zsebkendővel próbáltam levakarni arcomról a halas megnem mondom mit. Miért kell ilyen sok kaja ennek a cicának? Szitkozódásom közepette észre se vettem, hogy anya kinyitotta a bejárati ajtót, és már csak annyit láthatott belőlem, hogy a számat törölgetem , miközben Zayn mellettem ált meg .

-Megjöttem!

-Észrevettelek anya...

-Milyen a szád, és Zayn? Milyen rég nem láttalak, nagyon megnőttél. -ámuldozott anya. -Hello,Anne- mosolygott szélesen , de mielőtt ég megpuszilhatta volna anyát megköszörültem torkom és közbe szóltam.

- Anya inkább ne..Az előbb evett macskakaját. -anyu csak értetlenül bámulta Zayn arcát.-Nem, nem viccelek. Mollynak nem is hagyott-sétáltam el és ittam egy kis vizet.

-Nos én..igazán örültem hogy újra láthatom -fordult Zayn anyu felé.-de azt hiszem ideje lenne ,hogy vissza menjek a kol..

-Oh jut is eszembe Zayn, -pakolta le anyu néhány táskát az egyik székre -nehogy félreérts mert tényleg örülök neked de miért is vagy itt? -ült le a kanapéra.-és hol vannak a többiek?És mit csináltatok itt ti ketten?-belekortyoltam a vizembe jelezve hogy a válasz Zaynt illeti. Aki most rámsandított és csak egy szót nyögött ki:  

-Fürödtünk.- a víz megakadt a torkomon és a mosogató felé hajolva letettem a poharat. Azonnal köhögési rohamot kaptam.

-Hogyan?-bújt ki anya a pulcsijából is.

-Oh igazából Harry és Louis is itt voltak..az előbb..hogy őszínte legyek Louis nem tudom hogyan került ide -itt újra rámtört a köhögés- én Harryvel jöttem mert...nem akart egyedül lenni és átjöttem hogy..elmenjünk valamerre.

-Aha.-bólintott anyu.- megfulladsz kislányom?- emelte rám a tekintetét.

-Nhem..vhagyis...khm..igyekszem...mert még meg kell ölnöm Zaynt.- kezemet a torkomhoz szorítva könnyes szemekkel botorkáltam feléjük.

-Ha még értenélek is. Azt hittem neked tetszik Louis erre most Zaynnel töltöd a napot ..jó én értem hogy jóban vagytok ..-csak úgy dőlt belőle a szó hiába mutogattam Zayn mögött hogy hagyja már abba..tökéletesen beégetett.-de amikor még én voltam olyan fiatal mint ti hát nem úgy próbáltuk megszerezni egy fiú figyelmét hogy egy másikkal...

-Tudod mit anyu segítek kipakolni jó?!-dobtam az asztalra a pékárúval és zöldséggel teli zacskókat.

-Hát igen mázlim volt, hogy még nyitva volt a pékség. -bevonult a konyhába velem a nyomában. Még visszafordultam, hogy jelezzem Zaynnek ha egy szó is kicsúszik a száján halott lesz és egy gyilkos pillantással megerősítettem, márpedig komolyan gondolom.

-Nos később találkozunk. -indult Zayn az ajtó felé egy mindet sejtető vigyorral az arcán. Kinyitotta az ajtót még megfordult és rámkacsintott mielőtt kilépett rajta.

Lefagyva álltam a konyha közepén. Az idegességtől teljesen összeroppantottam az ujjaim között tartott ásványvízes palackot, amit néhány perce vettem ki a bevásárlótáskából. Fogaimat csikorgatva bámulta a csukott ajtót és magamban elátkoztam Zayn Malikot.

-Veled meg mi van?- lépett mellém anyu egy furcsa grimasz kíséretében.

-Oh semmi. Pakoljunk.- ráztam meg a fejem alig láthatóan.

Louis

-Kapj el és akkor odaadom! -kiáltottam miközben Zayn ágyán ugráltam, Harry telefonjával a kezemben.  

-Ez nem vicces LOUIS!! Add ide! Add ide!

-,,Szia Harry, tudod ma vettem egy jó filmet ha gondolod gyere át filmezni. De ki tudja még mit hoz az este ;) Puszi Tay. " Nagyon cuki vagy Taylor.- nevettem ,majd átugrottam az ágyamra mikor Harry utánam nyúlt.

-Lousi William Tomlinson..azonnal add azt ide!

-Mert ha nem, mi lesz?- mosolyogtam rá önelégültséggel amikor hirtelen lelökött az ágyra. Csuklóimat fejem fölött lefogta egy kézzel a másikkal pedig a telefonját rakta zsebre.

-Hogy mi lesz akkor?-suttogta.Lassan hajolt közelebb és végig csókolta nyakam vonalát.

Én pedig csak nyöszörögtem alatta.

-Semmi..- nevetett, majd elengedte kezeim.

-Akkor meg ne erősködj.- mondtam majd ülésbe tornáztam magam.

-Nem kell erősködnöm, egy kézzel lenyomlak.

-Csak hagytam magam.

-Persze..- mosolygott rám. Durcásan másztam távolabb tőle. Karjaimat magam előtt összekulcsoltam. Biztos úgy néztem ki, mint egy rossz ribanc.

-Hú , besértődtél?

-Nem.- nyávogtam.

-Mivel engesztelhetlek ki, te drámakirálynő?

-Azzal, ha teljesíted az összes kívánságom- mosolyogtam rá-hiszen így fair. Mert lehet hogy te erősebb vagy de én meg okosabb.. meg aranyosabb és ha már itt tartunk..- belémrekesztette a szót, mikor erőszakosan megcsókolt. Néhány pillanatnál viszont nem tartott tovább,mert elváltak ajkai az enyéimről és megszólalt.

-Sok a duma..

-Hatásos módszer.- nyöszörögtem.

Harry maga elé kapta a kezét és tenyerét kezdte mustrálgatni lehajtott fejjel. Közelebb másztam hozzá az ágyon és térdre helyezkedve megpihentem háta mögött. Lehunytam a szemeimet és végignyaltam a számon.

-Mégegyszer.- nyíltak fel a szemeim. Nem tudtam hogyan tört ez elő belőlem..és tényleg kimondtam hangosan?

Harry összehúzott szemöldökkel fordult hátra.

-Hogyan?-nézett csodálkozva.

-Újra.-próbáltam magabiztosnak tűnni és addig mozgolódtam amíg egy- két centivel lecsökkentettem a köztünk lévő távolságot. -Azt mondtam tedd meg újra.-Harry először nem mozdult..oké most vagy kimenekül innen vagy elröhögi magát..egyik sem történt.

Egy kis fáziskésés után nagy lendülettel felmászott az ágyra egyik kezét a derekamra vezette és hátra döntött maga alá. Combom a lába közé került végül Harry egész testével rám nehezedett.

Becsukta a szemeit. Ajkaink súrolták egymást.

-Ezt akarod?-suttogva beszélt. Keze oldalamról a pólóm alá került. A hideg érintésre halkan felszisszentem. Bár ujjai fagyosak voltak mégis egyre hevesebben égették a bőröm. Kezét lassan vezette felfelé. És ennyi volt...

-Ezt!-jelentettem ki. Karjaimat nyaka köré fonva húztam le magamhoz. Nem viszonozta a csókot..De nekem most több kellet. Miért nem enged? ..Belevigyorgott a csókunkba. Na, velem aztán nem szórakozol Styles.

Kihasználva a lehetőséget felfelé löktem a lábam. Combom az ágyékának préselődött, én pedig belepirultam. De legalább a vigyorgást abbahagyta. Erőtlenül felnyögött ,amitől a szívem kétszer olyan gyorsan kezdett verni, pedig eddig is olyan volt mintha ki akarna törni a helyéről.

Harry megadóan szétválasztotta ajkait. Rögtön kapcsoltam és átvettem az irányítást...nem tartott valami sokáig. Harry nyelve átkerült a számba én pedig úgy éreztem magam, mint aki hihetetlen sebességgel zuhan valami sötét szakadékba. A hajába túrtam. minden idegesített, ami kettőnk közé került.

A farmer durva anyaga, a rongyosra hordott fehér pólóink..minden.

Gondolataimból Harry keze zökkentett ki amint nadrágomba nyúlt és boxerem szegélye alá vezette ujjait.

-Harry...-nyöszörögtem...Nem válaszolt. Lejjebb vezette a kezét. -Harry..-próbálkoztam újra kicsit vállain is löktem. Mint aki meg sem hallotta. Ujjai végül megtalálták amit kerestek. Élesen szívtam be a levegőt. Ijedtemben olyan hirtelen löktem el magamtól a fiút hogy csókunk után a nyál ott csillogott mindkettőnk arcán.

-Ne haragudj...-ült fel és vakargatni kezdte a tarkóját.

-Nem..te ne haragudj.-Tápászkodtam fel én is vele szembe. -tudod..az az igazság..vagyis az a helyzet..huh -lenéztam az összegyűrt takaróra. -Na jó -vettem egy mély lélegzetet.-Harry én..-ekkor megszólalt egy ismerős dallam. A forrás pedig az előttem ücsörgő fiú zsebe volt.

-Jaj..egy pillanat.-kezte kibányászni a mobilját. Haja a szemébe lógott eltakarva előlem sötétzöld szemeit. Alsó ajkamat beharapva néztem amint Harry végre maga elé tartja a telefont aztán a füléhez emeli.

Teljesen összemosódott a Harry és a vonal másikfelén lévő ember hangja. De amikor agyam kiszűrt néhány szót dühös lettem, és féltékeny (?) De amikor elkezdett vele nyáladzani végleg betelt az a bizonyos pohár.

-Fejezd már be!-kiáltottam.Harry lefagyott , a női hang pedig folyamatosan hajtogatta Harry nevét vagy azt kérdezgette, hogy van-e ott valaki. Csak meredtem magam elé. Ölembe ejtett kezeimre néztem. Mért kellett kimondanom?

-Várj majd később vissza hívlak. -már nyomta volna ki a telefot ,mikor én megráztam a fejem és vadul hadonásztam. -vagyis nem,nem rakom le.- nevetett zavartan és folyton engem fürkészett. Két lehetőségem van: 1. bőgve kirohanok a szobából, vagy pedig..hmm nem is olyan rossz ötlet. Felálltam és beleültem Harry ölébe, aki értetlenül meredt rám.

Lassan hajoltam oda nyakához és erősen megharaptam bőrét, mire hangosan felnyögött. A csaj pedig értetlenül kérdezgetett. Persze tudom, hogy ezzel magam alatt vágom a fát, mert így még előrébb kell majd hozzam azt a pillanatot amikor bevallom neki.

Nyelvemet végig húztam bőrén. Éreztem ahogy teste felforrósodik és amikor megéreztem hatalmas tenyerét a derekamon én is majdnem elégtem. Folytattam kínzását és ismét belenyögött a harapásomba. Elnyugtáztam magamban ,hogy ügyes vagyok majd ott hagytam Harryt és besétáltam az aprócska konyhába ahol csináltam Harrynek kakaó magamnak pedig egy teát.

Hmm a jó régi felállás. Minden nap amikor Harry meglátogatott vagy én őt ezt ittuk kakaó és tea. A legjobb páros. Mikor kinyitottam a hűtőt tej után kutatva megláttam egy-pár színes tablettát egy zacskóban. Felment bennem a pumpa. ZAYN! Ilyen hülyét! Nem elég hogy belerángatott és megígérte,hogy megváltozik. NEM! Ő folytatja. A jókedvem elszállt.

-Mi baj?-kérdezte Harry,mikor már nem azzal a ribanccal foglalkozott.

-Semmi,csak nincs itthon tejszínhab.-adtam be neki.

-Csak nem?- húzta macska mosolyra száját.

-De igen.-mondtam és kezébe nyomtam a kék bögrét.

-jajj ..tiszta nosztalgiázás. -nevetett majd beleivott.

-Igen. -Hirtelen csapódott az ajtó, Harry és én egyszerre kaptuk oda tekintetünk.