2014. június 7., szombat

Pont mint akkor-34*


Sziasztok Bocsi a késésért de végre meghoztuk a rész. :) Amúgy még ha nem is 18-as az a 16-os karika erősen jelen van szóval felelősség a ti kezetekben ;) Jó olvasást!

Louis


Unottan bámultam a szobám plafonját ,míg azon gondolkoztam rá gyújtsak-e. 
Harry az imént vitte haza Fizt. Én viszont még a közelébe sem fogok menni annak a háznak...annak az embernek. 
Anyám döntött .. sosem mondta ki hangosan, de képtelen volt elengedni az a tuskót. Így én döntöttem helyette a 'vagy én vagy ő' kérdésben. Csak megkönnyítettem számára. Elég volt abból hogy az enyém a hazug kis mocsok szerepe ,aki azért kék zöld foltos mert elvágódott biciklivel vagy megsérült focizás közben. Mikor azt mondta anyámnak hogy biztosan megint összeverekedtünk Harryvel betelt a pohár. 
Soha többé nem próbálkoztam azzal hogy elmondjam bárkinek is mit tett velem. Könnyebb volt így. Legyenek boldogok.

A cigisdobozért nyúltam. Közben sáros cipőmet bámultam. Lehet hogy vehettem volna rá a fáradtságot hogy leveszem, dehát ez Zayn ágya..akkor meg minek. 
 Egyszer csak kopogtak. Csak nem megérkezett Zayn..oh nem. Ő kivágta volna az ajtót egy szó nélkül. Dramatikus sóhajtások közepette az ajtóhoz vonszoltam magam, de mikor kitártam eléggé meglepődtem.

 -Öhm..hát te..? 
-Áh, nem engem vártál igaz? 
-Nem. Vagyis nem így értettem csak..segíthetek valamiben?
-Igazából csak most értem vissza mert beszélnem kellett a bátyámmal, tudod eléggé aggódó típus ,aztán jöttek a csajok a fergeteges ötletükkel hogy menjünk el vásárolgatni ,de abszolút nem volt kedvem és ekkor megláttalak felfelé menni a lépcsőn úgyhogy gondoltam...-és csak mondta és mondta , szerintem még levegőt sem vett közben. 
-Hát akkor ha gondolod..-álltam félre az ajtóból utat engedve neki. Bólintott és besétált. Kiejtettem kezemből a cigit amit végig az ajtó mögött tartottam. Aztán észrevétlenül rátapostam. -Ha találsz valahol nyugodtan foglalj csak helyet. Bocs a kupiért. -végül az én ágyam szélére telepedett le én pedig vissza sétáltam Zaynéhez. 

-És..hogy megy az ismerkedés?-törtem meg az öt perces kínos csendet. 
-Hát mondhatjuk haladok, de az épületben már egész jól kiismerem magam. -vigyorodott el aranyosan ,mikor összekulcsolt ujjairól végre rám nézett. 

A beszélgetés nehézkesen indult de végezetül mindketten hanyatt fekve röhögtünk egymás hülyeségein. 
-És hogyan mésztatok ki belőle? 
-Hát tudod Zaynnek van ebben tapasztalata szóval nem volt vészes. 
-Értem..-kacagta.-Amúgy Louis. -az oldalára fordult és megtámasztotta fejét egyik kezén. 
-El?-fordítottam felé a fejem. 
-Tudod nehogy azt hidd hogy nem lehet észrevenni. Jobb ha leszoktok: kurva cigiszag van az egész szobában. 
-Hogyan beszélsz Calder?! -tetettem gorombaságot. 
-Ahogy kedvem tartja.-húzta fel az orrát. Felkelt és átsétált hozzám majd mellém térdelt az ágyra. -Csak nem megzavartam kis lelked nyugalmát.-félig ülő helyzetbe tornásztam magam. 
-Ami azt illeti de! 
-Oh mennyire sajnálom-biggyesztette le a száját. 
-Na most sajnáld!-elkaptam a vállait és magam alá gyűrtem. csuklóit összeszorítottam egyik kezemmel ,másikkal oldalához közelítettem.-Mond csak Eleanor. Mennyire vagy csikis. 
-Semmi közöd hozzá.-próbált mocorogni alattam ,de nem engedtem a szorításon. 
-Hmm..ezesetben megér egy próbát. 
-Ne Lou!-kiáltotta.-Nagyon csikis vagyok ,..kérlek! -nézett rám reménykedve. 
-Nem vagyok az a könyörületes típus.-húztam fel kacéran szemöldököm. 
-Neeem hiszem-rázta meg a fejét mosolyogva. 
-Próbáld csak ki!-kacsintottam rá. 

Elég komolyan is vette hiszen enyémre nyomta a száját. Kissé lesokkoltam. az első dolog ami szemeim elé villant Harry arca volt. De miért ő? 'Nem!' üvöltött bennem egy nagyon erőteljes hang. Azzal csókolózok akivel akarok! Harry a barátom..nem több. Csak a barátom, a kurva életbe!! 
Ahogy vitáztam magamban akaratomon kívül erősebben szorítottam Eleanor csuklóját amit ő bátorításnak vett és átdugta a nyelvét a számba. Még mindig képtelen voltam lehunyni a szemeimet. 
Egészen más volt. Ez a lány annyira törékenyen fekszik itt alattam, ezzel szemben Harry... Mi a faszért jutott már megint ő az eszembe!! Elég! 

Visszacsókoltam. Furcsa volt ,de ez nem azt jelentette hogy nem élveztem. Szabad kezemet Eleanor feje alá vezettem kicsit megemelve ,hogy még közelebb tudhassam magamhoz. Ő azonban megpróbált eltávolodni tőlem. Mikor kinyitottam a szemeimet élég érdekes arcot vágott. Mint aki elrontotta a gyomrát. 
-Öhm..jól vagy?-kérdeztem két szussz között. 
-Ez meg mégis mi a .. -elengedtem a kezét amit most kihúzott a párna alól...benne egy élénkvörös...tangával(?)
 Tátva maradt a szám ahogy két ujja közöttünk szorongatta a lenge anyagot. 
-Zayn..-sziszegtem. És láss csodát, mint egy varázsütésre kinyílt az ajtó és belépett rajta maga a sátán.

-Bocs..öhm..megzavartam valami?. -mindent tudóan vigyorgott és keresztbe font karokkal az ajtókeretnek dőlt. Tény hogy elég egyértelmű látványt nyújthattunk Eleanorral ,ahogy alattam fekszik kipirult arccal egy vörös tangával a kezében. -Visszajöhetek később is ,de légyszi Louis...-mutogatott az ágyára.-tegnap huzatoltam és nem kéne hogy..-lemásztam Eleanorról. 
-Zayn..akkora egy köcsög bunkó gyökér vagy hogy... 
-Na nyugi már. Beszélni akartam veled és közlöm hogy közös a szobánk ,szóval jogom van bejönni ide amikor akarok. De ez nem azt jelenti hogy zavartatnotok kell magatokat..Csak tessék-intett egyet és bevágta az ajtót, majd elindult az ágyam felé. 
-Nem azért te idióta, mégis mit keres ez itt?-mutattam az immár ágyon heverő ruhadarabra. 
-Nem emlékszem...-rántott vállat.-Miért olyan fontos ez?-Eleanor megrázta a fejét. Sóhajtottam egyet. -Louis akkor most járni fogtok vagy csak úgy..érted? -rágyújtott. Az öngyújtót az éjjeliszekrényre dobta és elterült az ágyamon. 
-Mi ..miről beszél.-nézett rám aggódón El ,míg én gyilkos pillantást vetettem Zayn felé. 
-Semmi..-felhúztam a csajt az ágyról és az ajtóhoz kísértem. -szerintem megint tök részeg és össze -vissza beszél. Később beszélünk, rendben?-erre bólintott és egy puszit nyomott a számra. 
-Nem vagyok részeg! -nézett felénk Zayn.-Oh milyen romantikus..-emelte legalább két oktávval feljebb a hangját. Eleanor szemet forgatott és elsietett. Egyet még intettem neki ,aztán becsuktam az ajtót. -Nos, ha befejezted mr Casanova, tényleg beszélnünk kéne. -dobta a földre Zayn a cigicsikket ,amit én készségesen eltapostam, majd leültem vele szembe.

-Miről akarsz beszélni?-kérdeztem -És mégis mi az a tanga? 
-Nem te rángattad le Eleanorról?
-Jajj hagyjál már az idiótaságaiddal.-forgattam szemeimet.
-Hmm ...ez nem azé a szöszi csajé....Nem ő volt az aki tudott mélytor..
-Zayn!! Nem érdekel a nemi életed....és ha lehet az ilyen szuvenírgyűjtős akcióidról a pszichiátereddel beszélj...
-Mi volt Ellel?-terelte a témát miközben levette a cipőjét.
-Semmi..-vettem ki a már meggyújtott cigicsikket a kezéből és beleszívtam.
-Nekem egészen másnak tűnt..és az az enyém.-vette ki a számból.
-Ha azt mondom hogy semmi ,akkor semmi.-vettem vissza a káros anyagot.
-Ugye tudod ,hogy ez egy közvetett csók?-kacsintott.-De nem arról akartam veled beszélni hogy hogyan mulattam az éjjel.
-Hanem?-dőltem hátra.
-Arról hogy tudok ..valamit már a megbízásunkról...-mikor ezeket a szavakat kimondta rosszul szívtam be a füstöt, így köhögési rohamom támadt. -Ha megfulladsz akkor egyedül kell megcsinálnom de akkor engem ki fognak csinálni.
-Jóhh....tuh...tuhdom..
-Nos mint kiderült ...visszaadnád? Tudod mit hagyjuk...-majd kivett egy új szálat a cigis dobozából.Bevette szájába majd a végét az enyémnek nyomta így az meggyulladt. -Szóval..Mint tudjuk a feladatunkhoz hűen...el kéne verni egy srácot a külvárosban...még ma....
-Mi?-esett ki számból a rákkeltőhatású szál így annak vége megégette a kezem. -Csessze meg!-dobtam le a földre azt a kibaszott szart. 

-Figyelj ,csak megcsináljuk a melót aztán hazajövünk.
-Úgy beszélsz mintha csak a közértbe akarnál lesétálni...
-Lou..jobb...ha már ma beleszoksz...
-Ne okoskodj...-tapostam rá a padlón füstölgő fehér dologra.


***
Este hat óra van ...Zayn megdobott pár fekete ruhával.

És most itt nézegetem magam a tükör előtt.
-Szép vagy , szép vagy de Zayn Malik százszor szebb nálad.
-Kurva vicces vagy.... -Gyomrom folyamatosan görcsbe rándult.Izgatott voltam persze rossz értelemben.
-Jól vagy?-tette vállamra kezét.
-Persze , tökéletesen.
-Akkor induljunk...mert....gyalog kell eljutnunk odáig...majd vissza.
-Ne szivass...-csaptam magam homlokon.
-Ha nem akarunk sitten rohadni....
-Tudod mit kussolj...inkább induljunk...-indultam el miközben hátrafelé néztem és így sikeresen felkenődtem az ajtóra. -Óhh..baszki...khm...menjünk.
-Át kéne gondolnom hogy magammal vigyelek.-vakargatta tarkóját.
-Kapd be...
-Először végezzük el ezt a feladatot!


Az idő hűvös volt és a szél is eléggé fújt. Gyorsan eltűntünk a kígyózó utcák közt.
-Szóval mi is volt ez te és El között?
-Csak..smároltunk, ennyi.-vontam vállat
-És mi lesz a pasiddal?
-Zayn..-sziszegtem.
-Tudod nem vagyok valami kitartó kapcsolatok terén de nem szoktam megcsalni őket...
-Fogd már be! Nem csaltam meg Harryt!
-Szóval beismered hogy a pasid?
-Kuss!
-Jó befogtam.
-Jól teszed...
-Mindjárt ott vagyunk..- Ahogy kimondta ezeket a szavakat még jobban görcsölt a hasam. Egy ütött kopott házhoz értünk.
-Ez az...-mutatott rá..
-Akkor hajrá... -A ház ajtajához érve felhúztam a kendőt az arcomig majd bekopogtunk.Egy 20-as éveiben járó srác nyitotta ki.Ő lenne az...ennek annyi.


Liam

Leigh -Anne-el régóta a barátok vagyunk. Csak ebbe sokan mást is belelátnak. De mi soha nem tudtunk volna úgy nézni egymásra.
És a sors úgy hozta egy napon, hogy ugyan ott fogunk önkénteskedni. Ezért megyünk egymással a menhelyre.
Most pedig a buszra.Szeretek vele beszélni, mindenről.Ezért elég jól meg vagyunk.
-Késő van...-jelentettem ki.
-Igen-bólintott helyeslően.
Hazafelé vettük az irányt ,miután kitisztítottunk 33 ketrecet és kibeszéltük a problémáinkat egymásnak.Végül csak Danielleről volt szó és arról hogy aranyosnak találja Niallt. A kolesz előtti buszmegállónál szálltunk le , majd elköszöntünk egymástól a portán.Végül felsétáltam a lépcsőn és benyitottam a szobánkba, így megláthattam az ,,aranyos'' szobatársam, aki nem mellesleg óriási szemekkel bámult.
Jó éjszaka elé nézünk!


Louis

 
Zayn szóhoz sem hagyta jutni szegény gyereket: Lökött rajta egyet a mellkasánál ,mire az hátratántorodott. Nem ellenkezett különösebben. Szerintem számított rá hogy ez lesz. A szívem ezerrel vert. El akartam futni. Becsuktam magunk után az ajtót és ráfordítottam a kulcsot.
-Van egy kis tartozásod.-kezdte Zayn. -vagy talán elfelejtetted?-lépett hozzá még közelebb. -Kérlek..-könyörgött a srác remegő kezekkel.-csak még egy kis időt adjatok..nincs szükségem sokra. esküszöm csak egy hét és meglesz az összes.
-Nincs más lehetőséged. -állt meg közvetlenül előtte Zayn. -Mi vagyunk a második esélyed. Szóval vagy 5 másodperc alatt leperkálod nekünk amit kell ,vagy nagyon csúnya vége lesz.
-Nem..nem tudok..nincs ..most nincs pénze..-zayn nem hagyta befejezni a mondatát és egy gyönyörűt az arcába vágott jobb öklével.
Lesokkoltam. Ez szörnyű volt. Rosszabb érzés mintha én kaptam volna az ütést. A fejem hasogatott...Mit is csinálunk éppen?
Zayn megrázta a kezét. A fiú összecsuklott előtte a földön és kézfejével letörölte a vért orra alól. Ahogy onnan lentről felnézett tekintete egy kis időre találkozott az enyémmel.
-Bassza meg-nyögtem erőtlenül. Zayn egy pillanatra hátra fordult de nem tulajdonított nagyobb jelentőséget nekem.
Mikor rádöbbentem hogy ez a fiú az egyik osztálytársunk bátyja megállt bennem a vér. Forgott velem a világ. Ugyan az a szürke gyerekes tekintet, ugyan azok a sötétbarna fürtök mint az öccsének.
-Utolsó lehetőség..-Zayn közvetlenül mellette állt meg. Nem érkezett válasz. Belerúgott a srác oldalába, amitől az elterült a földön.-Kissé türelmetlen vagyok. -emelte fel a hangját Zayn.

Csak álltam az ajtó mellett ,minden porcikám remegett.
-Nem tudok fizetni.-minden erejét összeszedve nézett Zaynre ,próbált erősnek tűnni mégis látszott rajta hogy feladta még mielőtt ez az egész elkezdődött volna. Zayn biccentett nekem fejével ,mire lassan odasétáltam és a fiú hóna alá nyúlva felrángattam egy székre. Olyan volt mint egy rongybaba. meg sem próbált menekülni.Zayn feltette a lábát a székre ,a srác combja mellé és közel hajolt hozzá. Én csak tartottam a vállait és úgy néztem Zayn tűztől izzó fekete szemeibe mintha hozzám intézné a szavakat. A hideg futkosott a hátamon.
-Ez esetben. nincs mit tenni. -szinte suttogta a szavakat és megint a fiú arcába vágott. ezúttal elég nagyra sikerült. A srác feje oldalra csuklott felrepedt szemöldökéből szabályosan folyt a vér.

Gyűlöltem a vér látványát. nem volt tőle hányingerem vagy ilyesmi. Egyszrűen nem bírom elviselni.
-Tudod jól hogy rengeteg időt vártunk. De..ennyi volt. - Zayn hátul a fiú hajába vezette ujjait és hátrarántotta a fejét. A vér szemein át folyt végig az arcán. Egy pillanatra el kellett kapnom róla a tekintetem.
-Tudom kinek dolgoztok.-vigyorgott ironikusan Zaynre.-és üzenem neki hogy bekaphatja.-húzta szélesebbre vigyorát.Zayn nyomatékosan rámnézett. Elléptem a szék mögül, mire ő kirúgta a lábát. Hatalmasat csapódott ahogy eldőlt. A fiú a szék mellé esett.
-Hol vannak a többiek? -járta körbe Zayn. Szegény gyerek felköhögött aztán kiköpte a vért a szájából. -Dolguk van... -nézett fel gyilkos tekintettel. Makacs volt. De miért ne lett volna ,hisz már úgyis mindegy.Így is úgy is megkapja ami Daniel szerint jár neki.Zayn letérdelt és felkaparta a földől. A falnak nyomta.
-Mi csak a piszkos felét végezzük a munkának. Szóval..végrehajtjuk amit mondanak. Mégis felajánlottam egy utolsó lehetőséged. Ám te döntötted romba a saját mentsvárad. - hangjából tükröződött az elszántsága. Tudtam lépni fog én nem tévedtem. Gyomron vágta a fiút, aki ismét összeroskadt. De ezúttal nem volt megállj. Zayn ütötte ahol érte. A fiú tartotta magát amíg tudta. Nem vallott szégyent: egyetlen könnycsepp nélkül tűrte a keményebbnél keményebb ütéseket.

Akárhányszor találkozott a tekintetünk meghalt bennem valami. Nem tudom. talán azzal hogy eljöttem ide azzal fizettem hogy lassan és kegyetlenül tépik szét a lelkem. Ha eddig lett is volna olyanom ,most biztosan darabokra szakadt. A srác nem kiáltott. Néhányszor felszisszent vagy felnyögött. Lassan nem lehetett látni az arcát annyira ellepte a vér. Csak a szemei világítottak. Iszonyatos látvány volt ott látni, a földön heverve saját vérétől átázott pólójában.
Végül Zayn üjra a falnak támasztotta ültében.Majd az eldőlt székhez lépett és egy erősebb mozdulattal letörte egyik lábát. Jobb markába igazítva ,mintha csak egy bézbólütőt tartana, azonnal lecsapott vele. Levegött venni sem volt időm. Egy erőtlen test terült el a fal mellett. Lefagytam. Nem tudtam pislogni sem. A padlón egy kisebb vértócsa díszelgett.
-Louis!-kiáltott rám hátrafordulva. Összerezzentem, és visszazuhantam a földre. Újra jelen voltam és próbálta a feladatra koncentrálni. Megszólalni ugyan nem tudtam, de elindultam a földön heverő eszméletlen fiúhoz. Zayn az egyik karját fogta én a másikat és a bejárati ajtóval szemben lévő sarokba vonszoltuk. Elővettem a zsebemből az összegyűrődött kis cetlit amit most ujjaim nyumán befogott a vér. -Francba.-töröltem gatyámba a kezem ,mikor feltűnt hogy az én tenyerem is véres lett. Magam is meglepődtem: még sosem remegett ennyire a hangom.
-Gyerünk már!-nézett rám Zayn idegesen. Fogtam a papírdarabot és a fiú pólójához nyomtam. Pont a mellkasához. Mindketten hátraléptünk ,hogy megcsodálhassuk művünket: Egy huszonéves sovány fiú ,vértől lucskos sötétbarna hajjal és összetépett pólóval. Itt -ott vörös véraláfutásokkal a karján. Mellkasán egy gyűrött fecnivel melyen csak ennyi állt. ' Holnap délre ,innen a legelső kikötőbe a pénzzel együtt. Vagy rátok is ez vár. ' Aláírásnak egy 'D' betű volt odabbigyesztve mellette két x-szel.

Az az utolsó .. fogadok vigyorogva nézte volna végig az előbbi eseményt. Az ilyen ember..ez nem is ember..hogy képes valaki ilyesmire. Mással végezteti a piszkos munkát és...
csak egyre jobban felhúztam magam ,addig-addig idegesített az a belső hang mígnem azt vettem észre hogy egy kósza könnycsepp folyt le arcomon hogy aztán beleolvadhasson a fekete anyagba ami fél arcom takarta. -Indulás! A többi nem a mi dolgunk. -Lökte meg a hátam Zayn és eldobta a széklábat. Kényszerítve elfordítottam a tekintetem a darabokra hullott vörös marionett báburól a sarokban és Zayn után siettem.

Mikor kiléptunk az ajtón jól esett ahogy megcsap a hideg levegő és ez a hangomat is visszahozta. Lehúztam a szám előt a kendőt így már csak nyakam előtt lógott.Zayn közbán má rá gyújtott és kapkodva szedte a lábait vissza az iskola felé.
-Ugye nem ölted meg?-ragadtam meg a karját hogy megállítsam egy pillanatra.
-Baszd meg Louis. Ilyet ne is mondj! Életben marad. -jelentette ki határozottan, nyomatékosan a szemeimbe nézve.-Megcsináltuk ami ránk lett bízva.-újra nekiindult.

Az út további része csendben tellt. Tudtam Zayn is aggódik. Láttam a szemében. Hihetetlenül fáradtnak éreztem magam, de valahogy tudtam képtelen leszek elaludni. Csak hallgattuk az esti forgalom zaját a járdán haladva végül visszaértünk a kollégiumoz. Akárcsak bűntársam én is levettem nyakamból a kendőt és ledörzsöltem vele bőrömről az alvadt vért amennyire csak tudtam. Bedubtuk a feleslegessé vált cuccokat a suli előtti kukába, amit tulajdonképpen egy hordó helyettesített, bár ez nekünk éppen kapóra jött. Zayn fogott egy öngyújtót és meggyújtotta vele a kuka egész tartalmát ,majd sietve befelé indult. Mire a lángok fellobbantak már a portán ácsorogtunk. Szaporán vettük a lépcsőfokokat a szobánk felé, ám mikor végre felemeltem a tekintetem a földről legszívesebben vissza futottam volna. A folyosón éppen a lépcsővel szemben négy srác állt. Vihogtak valamin, majd az egyikőjük rám nézett. Minden a pillanat töredéke alatt játszódott le.
A szeme...a haja..ugyan az az arc..ugyan az a tekintet. Erősebben kapaszkodtam a korlátba és a szám elé kaptam a kezem. Viszont mikor rámmosolygott betelt a pohár. Férelöktem az előttem sétáló Zaynt és a mosdóba rohantam.

A wc fölé hajoltam és kiadtam a gyomrom tartalmát. Ott lebegett előttem a srác vérben úszó teste.Mi van ha...? Nem!Ilyenre gondolni se szabad! Megmostam az arcomat és a tükörbe néztem.Hajam ide-oda meredezett, arcom sápadt és apró karikák szemem alatt. Az a fiú sokkal esetlenebb volt mint Zayn ,még nálam is.A szeme volt az egyetlen ami kimutatta az érzéseit , és azok nem a félelem vagy a meghunyászkodás volt, hanem a sajnálat amit akkor láttam mikor tekintetünk összetalálkozott. A szürke szemei... Újra rámtört a hányinger. Hirtelen egy kezet éreztem a hátamon.
-Lou, minden rendben?
-Úgy nézek én ki?-mosolyogtam hamisan.
-Erre nem válaszolok...
-Jól..-nem tudtam befejezni , újra a wc fölé görnyedtem, mert megláttam Zayn kezén egy apró vércseppet.
-Segítsek visszamenni a szobába?
-Tudok járni egyedül is...-haragudtam rá de leginkább magamra.Mert hagytam , de ha nem hagyom akkor minket csinálnak ki. Felálltam és újra megmostam az arcom. -Zayn, szerinted rendbe jön? -sütöttem le szemeim.
-Baszki Louis, szállj le erről! Felépül.. Csak nyugi és kuss mindenki előtt. Értetted?
-Igen... -nyögtem erőtlenül.

Lassan elsétáltam mellette és besétáltam a saját szobánkba.
-Louis én most lelépek találkozok valakivel, majd később. Csá!- Csak álltam ott, ezek után van kedve és gyomra...
-Viszlát! -vágtam gorombán hozzá. Csak az ajtó csapódása hallatszott. Levetődtem az ágyra. Minéle előbb le akartam vakarni magamról ezt a ruhát és lekaparni a bőröm. Csak ennyit akartam.Bementem a fürdőbe és levettem a ruhám.Beálltam a zuhanyzóba és megengedtem a forró vizet.Nem élveztem a meleg vizet annál inkább,hogy lemossa a kezemről a vért. Vér. ...Hányinger helyett most inkább a sírógörcs kerülgetett.De vettem egy nagyobb levegőt és leküzdöttem könnyeim.
Megtörölköztem ,majd felráncigáltam magamra egy alsót.Befeküdtem az ágyba, de bármilyen fáradt is voltam nem tudtam aludni.Állandóan azon a fiún járt az eszem.Nem sírt ,de én annál inkább. Észre se vettem ,de a könnyeim eláztatták az arcom.És újabb hányinger.Három másodperc alatt kitaláltam a fürdőbe.
Harryt akarom! Most!

Könnyeimmel küszködve vettem fel a nadrágom és pólóm.és észre se vettem ,de Harryék háza előtt toporogtam. Most mi lesz?...már alszik...pont mint akkor..viszont itt nem látok egyetlenegy követ sem.A francba..Hátráltam pár lépést de így nekiütköztem valaminek.Egy fának.Tekintetem Harry ablaka és a fa között cikázott.
Akkora hülye vagyok! Megfogtam a legalsó ágat és egyre feljebb másztam.Majd felértem a tetőre.Az első lépés eléggé nehézkesen ment,de hamar belejöttem.Benéztem az ablakon,ott aludt.A Hold fénye megtört az arcán.Ajkai elnyíltak.Kár hogy most fel fogom kelteni.Kopogni kezdtem az üvegen. Harry arca először eltorzult ,majd mikor kinyitotta szemeit kicsit megijedt.

-Louis ,mi a fasz..-kezdett bele mondanivalójába, mikor kinyitotta az ablaklt, de megöleltem és beléragadt a szó. Segített leszállni az ablakból.
-Harry én..-kezdtem bele, de a könnyeim utat törtek.
-Lou...te meg..-ölelt szorosan.
-Harry, itt aludhatok?-toltam el magamtól és szemébe néztem.
-Igen de mi történt?
-Én..semmi...-bújtam hozzá.
-Ok nélkül nem sír az ember...Mi történt?
-Haz..nem akarok beszélni erről...
-Gyere üljünk le...- fogta meg csuklóm és az ágy felé noszogatott.Levettem a cipőm, nem akartom össze cseszni a szobáját. -Na most sem gondoltad meg magad?-harapta be a száját. Nemlegesen ráztam meg a fejem. A sötét szobában Harry szemei olyanok voltak mint annak a srácnak.

Szemeim üvegessé váltak.
-Louis, jól vagy?-fogta közre az arcom.És nem tudom mi ütött belém.
-Segíts-suttogtam miközben közelebb hajoltam hozzá és ajkaimat erőszakosan nyomtam övéihez.Éreztem rajta hogy lefagyott ,de hamar beletúrt hajamba és közelebb vont.Nyelvével végig szántott számon.Majd átvezette nyelvét a számba. Hátradöntött az ágyra és a tincseimet kissé meghúzta. Eltávolodott két centire az arcomtól.
-Ha nem mondod el nem tudok ....-majd folytatta amit elkezdtünk. Kezét pólóm alá vezette. Eltávolodott újra, de nyakamra kezdett apró csókokat adni. Mikor megtalálta érzékeny pontom felnyögtem.
-Haz...
-Igen Louis, mit szeretnél?

-Felejteni.-vágtam rá határozottan.
-Louis...
-Csak kis időre.Kérlek.-húztam közelebb magamhoz.
-Louis ez így nem megy.-lemászott az ágyról. Nem láthattam a sötét miatt ,de körvonalait ki tudtam venni.
-Harry..Én még nem. Nem akarok róla beszélni. El fogom mondani-hajtottam le a fejem. -ígérem, mindent elmondok csak..adj egy kis időt és engedd hogy felejtsek.
-Jól van.-ült le mellém megadóan.-de megígérted. -bólintottam bár nem voltam benne biztos hogy látta is.
Vettem egy mély lélegzetet ,aztán egyik kezem nyaka köré fonva húztam közelebb magam hozzá és újra megcsókoltam.
-Ez így nem jó.-fejtette le ujjaimat magáról.-csak kérlek..nyugtass meg hogy semmi komoly. Csak mond hogy nincs nagy baj Lou.-aggodalom csengett a hangjából én pedig átkoztam magam hogy idejöttem ,és rá hoztam a frászt.
-Ne aggódj.-csak ennyit bírtam kinyögni. Meg kell értenie szükségem van rá. talán jobban mint bármikor. Felkeltem mellőle és elé léptem. megragadtam pólója alját és lerángattam róla. Nem értem: van hogy még alsót is lusta felvenni éjszakára most meg még ez is itt van. Felmásztam mögötte az ágyra.
-Kérem!-nyújtotta ki a karját.
-Vedd el!-csúsztam pár centivel hátrébb.
-Add oda!-négykézlábra állt és elkezdett felém mászni. Szinte ijesztően hatott ahogy feketének tűnő haja az arcába hullott ,halvány bőréről visszaverődött a beszökő Holdfény, ami egy pillanatra megcsillant a fogain. Tudtam vigyorog.

Mikor egész közel ért letérdelt elém.
-Küzdj meg érte! -dobtam a pólót a hátam mögé, mire ő elkapta a lábaimat és maga felé rántott. Ott feküdtem előtte,  két oldalán a lábaimmal, pólóján fekve. Fölém hajolt ,így testünk elég közel került a másikéhoz. Főleg alsóbb tájakon. Számon éreztem ahogy kifújja a levegőt.
-Ezt te sem akarhatod komolyan. -suttogta. Kezeit a hátam mögé tolta. Azt hittem a felsőt akarja megkaparintani, így mozgolódni kezdtem alatta. Tévedtem.
Jobb kezét lapockáim felé vezette ,még a másikkal a csípőm felé haladt.Nem lehetett könnyű dolga, hiszen kezeit egész súlyommal közém és az ágy közé szorítottam. Ennek ellenére egész jól ment neki..

Mikor tenyere a nadrágom széléhez ért minden porcikám áramütésszerűen megremegett. Kis időre becsuktam a szemeimet. Érintése meztelen bőrömön egész testemre kihatott.
-Fogalmad sincs mennyire akarlak.-kaptam a hajához és magamhoz húztam. Néhány pillanatig élvezhettem csupán hogy irányítom a csókot: Harry azonnal reagált. Lábaimat dereka köré fontam közelebb kényszerítve testét az enyémhez. Egyszerre nyögtünk bele a csókba. Őt ez nem hatotta meg különösebben Számtól kezdve haladt lefelé nyakamon. Ahol nyelve találkozott bőrömmel olyan volt mintha forró parazsat ejtettek volna rá. Hirtelen eltávolodott tőlem. Felült és csak bámult. Én is feljebb tornásztam magam, hogy megcsókolhassam.Visszalökött és kezeivel nadrágomon kezdett ügyködni. Végül sikerült neki kigombolnia. Feltolta a pólóm és nyomott egy puszit a hasamra. Felsóhajtottam.

Ahelyett hogy lerántotta volna rólam, kínzó lassúsággal húzta lefelé a farmert. Kezét szájával követte combomon és olykor -olykor bőrömbe is harapott. Idegesen vezettem végig ujjaimat a hajamban. kapkodva vettem a levegőt. Végre teljesen megszabadított a nadrágomtól. Nem dőlt vissza rám hiába is sóvárogtam érte. Aztán lassan újra fölém ereszkedett. Csak a haját láttam mellkasom fölött hiszen lefelé nézett.Jobb kezét felfelé húzta combomon, a ballal oldalam mellett támaszkodott. Felemeltem a kezem hogy megemelve fejét rálátást kapjak az arcára. Nem jött össze.
Harry rámarkolt a bokszeremre, aztán azonnal elengedett hogy egy csókba fojthassa nyögésem, ami nem bizonyult valami visszafogottnak. Enyémnek nyomta ágyékát amitől levert a víz.
-Akarod?-zihálta számba. Aztán kissé beleharapott alsó ajkamba mikor nem érkezett válasz. A pillanatnyi fájdalomtól visszatértem a jelenbe. És igen. Tudtam hogy nemmel kéne felelnem. Ez lett volna az ésszerű válasz. Hogy aztán reggel mikor felébredünk minden megbánás nélkül nézzen a szemeimbe. De nem érdekelt a holnap. Csak a pillanat számított.

-Akarom!- saját magam ellen vesztettem csatát. Nem tudtam mikor fogunk leállni vagy hogy leállunk -e egyáltalán ,de ha rajtam múlik én nem fogom megállítani... Az övé akartam lenni. Senki másé. És ezúttal biztos voltam magamban.Nem volt bennem kétely. Harry a legjobb barátom.talán egyszer megérti. Eszembe jutott Zayn mondata. 'A pasid' Pislogtam kettőt ,de gondolataim ugyan olyan homályosak maradtak.
A vágy átvette a józan gondolkodásom felett az irányítást. Harry ismét megcsókolt. Telhetetlen, követelőző csók volt.

Kezeimet hátára szorítottam és felfelé löktem a csípőm. Összeszorítottam a szemeimet , próbáltam visszafogni magam így az ő nyögése elnyomta az enyémet. Elégedetten húztam gonosz mosolyra számat, tudván hogy ezt én váltottam ki belőle.
Többet akartam. Kezeimet alsója alá toltam és belemarkoltam a fenekébe. Hallottam ahogy fejem mellett összegyűri a lepedőt ahogy ökölbe szorítja a kezeit. Ezúttal én szakítottam meg a csókot. Egyik kezemmel a hajába túrtam ,mozgolódni kezdtem alatta. Fejét a nyakamhoz nyomtam, arcát bőrömbe temette. Ahogy mellkasunk egymáshoz simult éreztem minden szívdobbanását, minden lélegzetvételét. Mindkettő túlságosan szapora volt.
Tudtam tetteimmel saját határaimat is feszegetem, ennek ellenére újra hallani akartam Harryt ,és ezért a kis apróságért nagyon messzire képes lettem volna elmenni. Kicsit oldalra fordítottam a fejem, így szám pont füle mellett volt. Megpusziltam az érzékeny bőrét és elszántam magam. Ajkaim súrolták fülcimpáját mikor felsóhajtottam.
-Ahh..Harry..-suttogtam kéjesen. Újabb nyögés hagyta el a száját .
-Baszd meg...-csúszott ki a száján alig hallhatóan két lélegzetvétel között. Felsőmhöz kapott. Éreztem hogy szegény textil nem lesz hosszú életű. Ezennel átléptem Harry tűrőképességét. 


És ahogy megjósoltam, az anyag hangos reccsenéssel adta meg magát Harry kezének.Ajkaival az állam vonalától egészen a 'V' vonalamig végig csókolt, eközben cifrábbnál-cifrább káromkodások hagyták el számat. Kezeimmel szinte ösztönösen szorítottam magamhoz Harryt.Haját erősen meghúzva jeleztem ,,Akarlak''
Kezeivel az alsónadrágom szélét markolászta. Szemeim lepetten pattantak ki mikor megéreztem a kezét az alsómon belül.
-Haz!-nyögtem.Ujjait föl-le jártatta rajtam Folyamatosan nyöszörögtem kezei alatt.

Egyik kezemet vándorútra indítottam Harry testén,majd megállapodtam a fenekénél amit megmarkoltam. -Lou..én. .akarlak..-ahogy kimondta nevem, megborzongtam.Hajánál fogva felrántottam arcomhoz.Elégedetten hallgattam a nyögését. Ajkaimat erősen nekinyomtam övéinek.Már hiányzott a csókja. -Én...én is akarlak..-váltam el tőle és kezeit alsóm szegélyére szegeztem. Rögtön cselekedett.Megemeltem csípőm, így könnyen le tudta venni rólam az utolsó ruhadarabot. Levezettem tekintetem fenekére.Beharapott ajkakkal figyeltem minden tettét.Kezét egy ideig követtem de hamar elkaptam róla tekintetem,mert egyenesen lábam között eltűnt.
-Ahh..baszd meg...-nyögtem. Keze folyamatosan mozgott, kisebb -nagyobb nyögéseket váltott ki belőlem. Aztán ujjaim levándoroltak bokszeréhez és levettem róla. Megcsókoltam és közben hasát és mellkasát simogattam.
A teste szinte forrt, szívverése az egekbe szökött és légvétele szapora volt.Én is hasonlóképp voltam ezzel. Ahogy egyre jobban közeledtem a csodás érzés felé egyre csak az ő nevét hajtogattam és hátát karmolásztam. És beugrott hogy honnan volt ez ennyire ismerős....a buli, ..a fürdőszoba...Harry... Hirtelen üresség fogott el ezért felmordultam

-Mi az Lou?-suttogta kéjtől bódult állapotban fülembe. Ujjaimmal meghúztam pár tincsét. -Mi a baj?-hangjából kihallatszott hogy mosolyog. Csak azt akarom hogy folytasd...mondtam magamban. -Kérlek..-suttogtam és ő cserébe megcsókolt. Kezét visszavezette előbbi helyére.Éreztem hogy már tényleg nem kell sok főleg ,hogy ,"véletlenül'' megérintettem ott lent.
Egymás nevét lihegve feküdtünk az ágyon.Biztos vagyok benne hogy arca kipirult , haja kuszán meredezik minden felé és homlokára tapad a hajtincseinek fele. Fura érzés söpört végig és ezt Harry is megérezte így ajkait enyéimre nyomta és ezzel elnyomta a hangos nyögésemet.Valami meleget éreztem tenyeremen. Harry lihegve rám dőlt .

-Tovább akarok menni Louis...-emelte föl tekintetét.
-Tovább?-kérdeztem. Gondolom bólintott. Szóval le akar feküdni velem...Lefeküdni? -Haz ...előtte mondanom kell valamit ....valami fontosat..
-Mit?-éreztem hogy mosolyog.
-Azt hogy ..félreismertél egy kicsit...mert én még....-nem tudtam kimondani.

-Ne!-döntötte homlokomnak övét.-Nem kell kimondanod..még én sem voltam..sosem voltam még pasival, de ez annyira gázul hangzik.
-Mi?-morogtam csodálkozva.-én nem erre...
-Louis. ha nem akarod...Akkor kérlek..könyörgöm most szólj és hagyjuk abba. Később nem lesz erőm hozzá.-súgta és belecsókolt nyakamba. Remegő ajkakkal szívtam magamba egy keveset a szobában maradt kevés oxigénből.-De tudnod kell-folytatta ,hogy ez tényleg csak..szóval nem kötelez semmire.-szóval csak egy éjszaka. csalódottságot éreztem magam sem tudom miért ,de hiszen én akartam így. Nem fogom leállítani.
-Én igazából csak azt akartam, hogy én nem..
-Én sem tudom hogy hogyan ,de összehozzuk. -simogatta meg az arcomat.
-Harry én..-megcsókolt.-Harry!...-végigsimított oldalamon. Nem hiszem el hogy egy pillanatra nem képes rám figyelni. Megállítottam a kezét. -Harry a kurva életbe ,én még szűz vagyok!-nyeltem egy nagyot. Ez rosszabbul hangzott mint amire számítottam ,de legalább kimondtam. Harry meg sem mozdult. Aztán egyszer csak hangosan felröhögött.-mégis mi ezen olyan vic..
-Louis...azért...-mellém gördült az ágyra és magára rántotta a takarót, jobban mondva csak félig.-mondtam ha nem akarod nem kell..csak..-röhögött tovább.-nem kell nekem beadnod ilyeneket. Hülye ötlet volt ez az egész..pasiból vagyok. Te is. És te vagy a legjobb barátom. Nem is tudom mi ütött belém.
-Harry komolyan beszéltem.-egy kevés takarót lerángattam róla és a derekamra dobtam.
-Louis két kezemen nem tudom megszámolni mennyi csajt vittél fel magadhoz bennmaradós hétvégéken. Ne hülyíts kérlek.
-Harry.-kezeim közé fogtam az arcát talán annyira ő is látja az tekintetem mint én az övét.- senkivel nem feküdtem le..érted?
-Dehát az összes csaj azzal dicsekszik hogy a te ágyadban ébredt ..melletted ..-elengedtem Harryt ,megfogtam a párnát és hanyatt dőlve az arcomba nyomtam.
-Csak aludtak. Mindegyik totál kiütötte magát..csak aludtunk..
-Ne motyogj, semmit nem értek.-tépte ki a párnáját kezeim közül.
-Felvittem őket magamhoz..igazából jöttek maguktól. Aztán bedőltek az ágyamba én meg elmentem zuhanyozni. Mire visszaértem általában bealudtak.
-Tehát elaludtak, mi?
-Jó.. volt aki megvárt ,de azokkal elkezdtem beszélgetni, igen odafeküdtem melléjük de mindig oda lyukadtunk ki hogy mekkora köcsög a volt barátja hogy kidobta és mennyit veszített vele, ez esetben mellettem aludtak el, miután kibőgték magukat. Reggelre meg egyik sem emlékezett semmire ,de abban persze biztosak voltak hogy összebújtam velük.
-Te persze nem zavartattad magad ,had dumálják ki milyen rohadt jó vagy az ágyban.
-Ki ne élvezné ha odavannak érte.
-Louis..
-Jól van na.
-És Zayn?
-Ő...ő egészen más eset..
-De még soha nem érezted azt ,hogy: ah basszus egye fene ez kedvesnek tűnik és jól is néz ki..
-Miért Taylorban mi volt meg?Kedves volt vagy csak jól nézett ki!-vágtam Harryhez.Ugye ez nem egy féltékenységi roham?..de igenis hogy zavar hogy Harrynek az a kis ribanc volt az első. Eszembe jutott Eleanor. kedves lány..és csinos. De nem.. Ekkor döbbentem rá ,hogy azt szeretném ha nekem Harry lenne az első. Nem érdekel hogy neki ez csak egy új tapasztalat lenne. Én úgy szeretnék visszagondolni az első alkalomra hogy azt vele tettem meg.

-Louis. Hagyjuk most Taylort jó?- sóhajtotta.
-Benne vagyok..és..ne haragudj. Csak...
-Féltékeny vagy.-közölte. Mi van?
-Féltékeny a faszom!-nem a legjobb hasonlat. Harry el is nevette magát, nem sokkal később én is.
-Hát..így is értelmezhetjük.-miután kiröhögte magát hülyeségemen felült az ágyon és magáról lehúzva a takarót betakart vele.
-Most meg mit csi..
-Azt hiszem rám fér egy kiadós zuhany.- hajolt fölé és megpuszilta az arcom. Felkelt és elindult az ajtó felé. Kétségbe estem.
-De Harry..
-Hmm?-fordult vissza. A keze már a kilincsen volt.
-Ne hagyj itt...így.-pirultam bele a mondat végébe.
-Micsoda?-lépett néhányat felém.
-Ne merj kimenni innen...!
-Louis..nagyon szükségem van arra a zuhanyra úgyhogy...
-Felejtsd el a zuhanyt!-előre hajoltam ,elkaptam a csuklóját és magamra rántottam. Ezúttal ott volt köztünk a takaró ,de nem zavart különösebben.Lepetten támaszkodott meg fejem két oldalán.-Itt vagyok neked én.-kissé megemeltem a fejem és a tőlem telhető legszenvedélyesebben megcsókoltam.


6 megjegyzés:

  1. ÚRISTEN ÉS MOST VÁRNOM KELL EGY HETET MÉG
    ez valami csoda
    imádom
    basszus azthittem megteszik
    jaj olyan aranyosak:'3

    VálaszTörlés
  2. Juj, annyira édesek! *-*

    VálaszTörlés
  3. En ezen betojok. <3 annyira jo. És most várnom kell jövőhét szombatig!!! :( De nagyon tetszik. Remélem a kövi részben lesz egy kis Niam is. <3

    VálaszTörlés
  4. Imádom ezt a történetet! :3 Tudtam, hogy Louis szűz :) Olyan aranyosak! :3 Várom a kövit ;)

    VálaszTörlés
  5. Hey-hey-hey! Meglepi nálam! ;) http://inyourimaginationstories.blogspot.hu/2014/06/award-55.html

    VálaszTörlés