Áramszünet -36*

Sziasztok! Bocsi ,hogy egy napot csúsztunk, de elkészült a rész és még annyi ,hogy nagyon aranyosak vagytok köszönjük a cukibbnál-cukibb komikat és azért is nagyon hálásak vagyunkk hogy díjküldözgetésnél ránk is gondoltok :D csak tudjátok nagyon lusták vagyunk hozzá :P Ne haragudjatok :/
És akkor már csak annyi van hátra hogy Jó olvasást kívánjunk :)

Louis

Reggel egyedül ébredtem Harry ágyában. Azt hittem megvakulok a reggeli napfénytől. Ásítottam egyet.
Basszus. Tegnap elaludtam. Szemeim előtt leperegtek a tegnap este képei ,melyek nem kicsit tetszettek. Elmosolyodtam és elkönyveletem magamban, mekkora idióta vagyok.
De hol van Harry? Nagy nehezen rávettem magam és kimásztam a jó meleg ágyból ,aminek nem mellesleg Harry illata volt.
Lebattyogtam a lépcsőn és az asztalnál ott ücsörgött a keresett személy.
Felnézett rám kakaója mögül.
-Reggelt álomszuszék.
-Oh..-legyintettem megadóan.-Neked is. Kávézgatsz?
-Úgy nézek ki?-emelte meg a bögréjét.-Na ülj le. Hozom a teádat.-felpttant a székről és kisietett a konyhapulthoz. Piros alsó volt rajta. Biztos vagyok benne hogy reggel kapta magára és egész éjjel ruha nélkül volt.A gondolatra kirázott a hideg. Kiszáradt a szám és rájöttem ,folyamatosan Harry seggét bámulom.
Nehézkesen bár de elfordítottam a fejem és leültem az asztalhoz. Harry bögréjével farkasszemeztem ,miközben kezeimen támaszkodtam.

Hosszas csend. Éreztem magamon Harry tekintetét. Direkt másfelé néztem.
-Szóval szűz.-szólalt meg végül egész halkan. Félrenyeltem a teámat és felnéztem Harryre, aki jóízűen felnevetett.
-Nagyon vicces, baszd meg Harry..-törölgettem a szám.
-Talán neked kéne inkább..hiszen már nagyon itt van az ideje.-vigyorgott továbra is.
-Nem rajtam múlik..-suttogtam a poharamba.Harry arcáról lefagyott a mosoly.Rásandítottam és tovább kortyolgattam a forró italt.
-Ezt most komolyan mondod?-húzta fel a szemöldökét.
-Nem tűntem tegnap elég komolynak.-emeltem meg kicsit a hangom.
-Louis ,ha erre játszol ,megkérnélek rá hagyd abba mielőtt elkezded ,mert nem én leszek az aki...-hadarta ,de félbeszakította valami.
Tányér nagyságú szemekkel vizslatot ,várva hogy lépjek.
-Jah!-eszméltem fel mikor ráébredtem ez az én telefonom. Felrohantam az emeletre ,de még az is időbe telt mire megtalálltam a gatyámat a szegkrény előtt heverve ,nem hogy még mire kibányásztam a mobilom.

-Mi van!-szóltam bele flegmán ,anélkül hogy a kijelzóre pillantottam volna.
-Hallom bal lábbal keltél, vagy csak megjött a havi bajod?-szemet forgattam és visszadobva nadrágomat a szőnyegre felkeltem a földről.
-Lényeget Zayn!-dörzsöltem meg a halántékom.
-Jól van, akkor tömör leszek. Tegnap mikor megjöttem nem találtalak itt ,de egyből bevillant hol fogod tölteni az éjszakád, Harrynél vagy ugye?
-Igen ,de..
-Jó, részleteket nem kértem!-sipákolt.-de legalább egy cetlit írhattál volna. Mindegy. reggel bekopogtam Niallékhoz de senki nem nyitotta ki úgyhogy bementem.
-Zayn mégis hogy mentél be?
-Nyitva volt az ajtó.-sütött hangjából hogy elégedetten vigyorog.
-Na persze...-dobtam le magam az ágy szélére.
-Nem ez a lényeg. Hogy bazi nagy kupi volt az oké ,de hogy Liam lepedője csupa vér az már kevésbé tetszett.
-Mi van?-ugrottam talpra ismét.
-nem viccelek, nos rá volt dobva a takaró de azért tudod hogy én mindent kiszúrok, na már most, felhívtam Liamet és harmadszorra vagy negyedszerre méltóztatott felvenni a telefont ,kérdeztem hol a picsában van ,fél óra nyaggatás után kinyögte ,hogy a kórházban, aztán lecsapta. Most szólj hozzá! De ha már itt tartunk, szerintem te is rájöttél, hogy nekem nem igazán van kocsim ,de mégsem lehetünk olyan köcsögök ,hogy nem megyünk be, nem igaz?
-Csak nem elkezdett mások sorsa is érdekelni, vagy az önzetlenség királya címre pályázol?
-Áh..neeem..csupán van egy tippem.-mondta és kinyomta.Remek.

-Harry, irány a kórház!-üvöltöttem le, aztán észbe kaptam hogy ezt esetleg finomabban is közölhettem volna.
-Mi van?!! - kiabálta ,de már el is indult felfelé a lépcsőn. 
-Liam kórházban van...Niallal...-vettem föl a nadrágom a földről.
-Miért? Mi történt?-kérdezte elsápadva.
-Hát tudod...azt én sem tudom , de menjünk gyorsan és vegyük fel Zaynt.
-De honnan tudod ezt?-fogta meg kezem.
-Onnan hogy Zayn hívott.
-És ő honnan tudja?-kérdezte miközben leült ágyára.
-Bement Liamék szobájába miután nem válaszoltak neki a kopogásra.És talált egy vérfoltot az ágyon ,ezért felhívta Liamet ,aki azt mondta kórházban vannak.-hadonásztam kezeimmel , Harry előtt.
-Ez durva..-elkapta a kezem, hogy ne csapjam ki a szemét.
-Pedig már kezdtem belejönni.-nyavalyogtam.
-Öltözz, és 5 perc múlva indulunk.-sétált ki a szobából. Akkor, hol a pólóm? Letérdeltem a földre és négykézláb kerestem a fekete textilt.
-Baszki Hazza...ez volt az utolsó fekete pólóm...-szedtem ki az ágy alól a cafatokra tépett felsőm.-Basszus...nee..-nyávogtam. De öröm az ürömben ,a nadrágom még meg van. Épen és egészen. Felhúztam magamra a gatyám. -Hazza, kölcsönveszem a pólód.-akkor végül is fel vagyok öltözve. -Mehetünk..-trappoltam le a lépcsőn.-De jössz nekem egy pólóval.-karoltam át hátulról.
-Neeeem! Az a te hibád volt.
-Miért is?!-háborodtam fel.
-Azért mert átléptél egy határt Louis...Azért...-húzta kaján vigyorra ajkait.
-Kapd be! -engedtem el.
-Bekaphatnám, de akkor késünk..
-Ja azt nem szeretném.-nyitottam ki a bejárati ajtót.
-Naná hogy nem...kis szűzike.-zárta be az ajtót.

-Hehe rohadt vicces.-szálltam be a kocsiba.
-Tudom.
-Szerintem Niall leszúrta Liamet.-gondolkodtam hangosan.
-És mi okból?- adta rá a gyújtást.
-Mert megette a kajáját.
-Biztosan ez történt.
-És meghalt...
-És akkor hogy vette fel a telefont Zaynnek? A túlvilágról?
-Ezzz jó kérdés...Hazza!!!-kiabáltam.
-Mi van?!-fékezett le.
-Ott van Zayn. -böktem a kolesz felé.
-És ezért kellett megijesztened?
-Igen.-intettem Zaynnek.
-Sziasztok buzikáim.-tépte fel az ajtót és beült hátra.
-Szia Zayn-köszöntünk egyszerre.
-Mi történt?-kérdezte Haz.
-Nos ..ne nézzetek hülyének ,de szerintem van valami Niall és Liam között. -Egyszerre röhögtünk fel Harryvel.
-Na jó, most már mondd el az igazat!
-Ez az igazság, múltkor rajtuk kaptam.
-Okéé Zayn, mennyit szívtál ma?-kérdeztem.
-Én...tudjátok mit? Majd elválik. Nekem lesz igazam és kész.
-Szerintem nem. Liam mint meleg? Te kész téboly vagy...
-Köszönöm az elismerést..-kapcsolta be a biztonsági övet.
-Ne köszönd nem bókoltam.-dobolt ujjaival Harry.

Mikor végre leparkoltunk meg sem vártam míg Harry leállítja a motort, feltéptem az ajtót és gyors léptekkel megindultam a bejárat felé. Lassan a többiek is ott toporogtak a nyomomban. A recepción kiderítettem hányas szobában vannak, aztán visszasiettem és kerestünk egy liftet.
-Ennek meg mi baja van? -biccentett Harry az egyik nővérke felé.
-Nos, hogy felvilágosítsalak kb fél éve elkérted a számát és csesztél felhívni, jól mondom?
-Jéh tényleg-csillantak fel a szemei.-Attól még nem kell úgy nézni rám ,mintha akasztást érdemelnék.
-Azt érdemelsz.-borzolta össze Zayn Harry fürtjeit aztán beszálltunk a liftbe. Egymást lökdösve estünk be az ajtón és rögtön kérdésekkel kezdtük bombázni a fiúkat. Niall feküdt a betegágyban, kissé kómás fejjel ,Liam ,ahelyett hogy nekiállt volna beavatni minket a részletekbe felpattant és kiviharzott.
-Szóval Liam keze van a dologban.-bólogatott magának Harry.
-Nem a keze...-köhintett a Szöszi.
-Elmondanád mégis mi a bús fenének vagyunk itt.
-Hogy meglátogassátok szegény ártatlan barátotokat.-vágott szende képet Niall.
-Ebből elég!-förmedtem rá.-Mi történt veled?
-Kis rosszullét.-vakargatta tarkóját.
-Rosszullét?-húzta fel Zayn a szemöldökét.
-Ahogy mondtam.
-Na jó srácok ,ebből így nem lesz semmi...-tártam szét a kezeimet idegesen.
-Majd én!-nézett rám sokat sejtetően Harry.-megkeresem azt a jómadarat.-mondta és kisietett Liam után.

Nem telt el tíz másodperc sem máris ott álldogáltak az ajtóban.
-Ez gyors volt.-vigyorogtam elismerően.
-Áh..itt ücsörgött a folyosón. De most el akar nekünk mondani mindent.
-Hát hajrá Li, de figyelmeztetlek Zaynnek már van egy elmélete és..
-És tartom is magam hozzá.-vizslatta a körmeit a fekete.
-Rosszul lett...-motyogta Liam.
-Megmondtam-fonta maga előtt keresztbe a kezeit Niall.
Mielőtt még Zayn benyöghetett volna valamit ,kivágódott a szoba ajtó és egy hajszálon múlt hogy nem vágta hátba Liamet.
-Jaj ne..csak ezt ne!- kerekedtek ki Liam szemei.
-Ez a...-szólalt meg Zayn a sarokban.
-Mi megvárunk titeket kinn-mondtam az ajtó felé mutogatva. -Ez a boszorkány mikor megy végre nyugdíjba.-súgtam Harrynek.
-Mondtam neked hogy halhatatlan.- elkezdtünk kifelé osonni ,de nem jutottunk sokáig, hiszen a kíváncsiság erősebb volt a félelmünknél.
-Nos ,fiatalúr! Amint elnézem, lassacskán haza is mehet.-igazította meg orrán a szemüvegét miközben végigmérte a halálra rémült Niallt.
-K..köszönöm.
-Nos igen!-fordult Liam felé szigorú arccal.-Én már egyszer megmondtam! Tudtam hogy ez lesz belőle!- rázta Liam arca előtt a mutató ujját. -Én is ebben a modern világban élek és elfogadom hogy vannak fiatalok akik ,hogy is mondják ..homoszexuális életet élnek ,de akkor is fontos hogy odafigyeljenek a másikra és az óvatosságra nem győzök elég hangsúlyt fektetni, egyszer már elmondtam. Szégyellheti magát fiatal úr!
-Picsába-szitkozódott Niall az ágyon.Zayn elkezdett felém mutogatni.
-Megmondtam ,megmondtam megmondtam!-formálta szájával hang nélkül a szavakat. Tekintetem Harryre tévedt ,aki a meglepettségtől elnyílt ajkakkal bámult Liamre. El kellett vigyorodnom. Niall összehúzta magát amennyire csak tudta ,de Liam is behúzta a nyakát és csendben, lehajtott fejjel hallgatta a szidalmat.
-Ezt nem hiszem el.-motyogta Harry
-Azt a büdös életbe.-vihogtam.
-Ez neked ennyire tetszik?-szorította meg a csuklóm.
-Nem tudom..-vigyorogtam tovább.-Csak annyira...nem tudom.-röhögtem.
-Hülye vagy Louis.-engedte el a kezem és újra Liam vörös arcát kezdte fixírozni.
-Magának pedig fiatal úr nem kellett volna ,hogy hagyja magát.Ha hallgattak volna rám.-fordult Niall felé.
- Igen önnek mindig igaza van, de most menjen csak más betegeinek is szüksége van magára.És neki is pihenni kell.Viszlát.-toloncoltam ki az ajtón amit azonnal be is csaptam.
Mikor vissza néztem megláttam a sok értetlen fejet -Nem mintha nem hallgattam volna még de szeretném személyesen kikérdezni ezt a két homokost.-húztam ki egy széket és helyet foglaltam.
-Ez meg van bolondulva.-szólalt meg Niall. -Ja persze és a múltkori ?- fonta keresztbe karjait Zayn.
-Milyen múltkori?-kérdezett vissza Liam.
-Ne játszd az ártatlant Payne!
-Liam hagyd..hallották már tudják.. -temette tenyerébe arcát Niall.
-Mit is tudunk pontosan?-húztam gonosz mosolyra szám.
-Louis de köcsög vagy-ütött oldalba Harry.
-Miért téged nem érdekel?
-De...
-Ez csak ...-próbálkozott Liam.
-Már tudjuk ne próbáld kimagyarázni.- mutogatott Zayn.
-Sok boldogságot-tapsoltam.
-Kapd be Louis..-sziszgte Liam.
-Gondolom Niall tegnap már megtette.Zayn neked pedig igazad volt
-Nekem mindig igazam van.
-De miért lett tiszta vér a takaró?-tűnődött Harry.
-Nem esett még le?- karoltam át, majd Liamre néztem, akinek a feje az eddigieknél is vörösebb volt. Niallról ne is beszeljünk... -Vicces egy emberke vagy Payne .

Csak bámultuk egymást. Senki nem tudott megszólalni. Én bárgyún vigyorogtam az ajtónak támaszkodva, Harry a ciplője orrát stírölte, Zayn a sarokban hintázott a székén. Rá volt írva az arcára az elégedettség. Liam talán még levegőt sem volt képes venni.
-Akkor most ti jártok vagy mi?-nézett Liamre Harry.
-Nem!-kiáltották egyszerre. -Nem tudom mi baja volt annak a nyanyának de öszze vissza hablatyolt..
-Niall..-csitította Liam feladva a harcot.
-Megmondtam hogy rosszul lettem és kész..-folytatta a Szöszi.
-Eddig oké de mitől is pontosan? -tettem fel a kérdést mire Nialltól egy gyilkos pillant Zayntöl egy egyetétrtő vigyort kaptam.
-Cs...csak..úgy..-dadogott Niall ,erre Zayn felpattant a székről.
-Csak úgy?-nézte Niallt vészjóslóan-Akkor gyere te kis beteg!-szorította meg a csuklóját. Én felkeltem az ágyról és Harry mellé sétáltam.
-Ebből mi lesz?-súgtam oda. Nem válaszolt.
-Mit akarsz Zayn.? -tiltakozott Niall
-Egy kis rosszullét miatt senkinek nem kell az egész napját az ágyban töltenie-magyarázta és ülésbe rántotta Niallt. Egy elfojtott ,bár fájdalmas sikolyt kapott tőle válaszul.
-Baszd meg Zayn-sandított fel rá a Szöszke könnyes szemekkel.
-Kit?-nézett körbe Zayn.-Merthogy tuti féltékeny lennél ha Liammel..-fordult az említett személy felé aki szemet forgatott és mindent kitálalt.
-Srácok hagyjátok már abba!-lépett egyet előre-Igen lefeküdtem Niallal-mutatott a megszeppent fiúra-és igen miattam kötött ki itt és igen kibaszottul megbántam-elakadt a hangja- és ...annyira sajnálom Niall.-egy kósza könnycsepp folyt le nyakán át egészen pólójáig hogy ott a puha pamutanyag magába szívja.

-Nem hiszem el.-megint ok nélkül vigyorgok. Mekkora álszent dög vagyok. Harryre pillantottam. Kissé a háttérbe húzódva nézte az eseményeket üveges tekintettel, aztán nyelt egy nagyot.Végre rámnézett ,de rögtön el is fordult és kivonult a korteremből.
-Én sem..Liam káromkodott..-tátotta el a száját Zayn.
-Nem azt te idió...-végül csak legyintettem és Harry után siettem. Mikor becsuktam az ajtót magam után még láttam Niall döbbent képét amint Liam bűnbánó arcát fixírozza. Elkapott egy érzés. Harryre gondoltam. Mi ez? Féltékenység? Liamékre? Nem lehet..
-Ugyan már Louis ,ne legyél ekkora hülye. -sziszegtem magamnak miközben megfordultam.

Harry ott ücsörgött a padon könyökeivel térdén támaszkodott. Tenyerébe temette az arcát.
-Héj, minden rendben?-simogattam meg a hátát. Nem ültem mellé ,csak álltam előtte továbbra is.
-Hogy lenne már minden rendben Louis?-emelte fel a hangját és szúrós tekintetét enyémbe fúrta.
-Ne velem ordibálj, nem az én hibám hogy az a két idióta...
-Nem róluk van szó.-folytatta kicsit visszafogottabban.
-Akkor?-tártam szét a kezeim.
-Hát még mindig nem érted?-ugrott fel. Arca két centire volt enyémtől.Elfordította a fejét ,hajába turt és ironikusan felnevetett. A folyosó teljesen üres volt. Harry visszafordult felém kezei közé fogta az arcomat és szájon csókolt.
Alig volt időm becsukni a szemeimet máris elhúzodott.
-Látod?-fintorodott el
-Mégis mit kéne látnom?-suttogtam kipirult arccal.
-Ez így nem normális Lou... -lépett hátra.-Nem akarom hogy tovább fajuljanak a dolgok érted? Túl messzire mentünk. A szobám ablaka minden este nyitva lesz számodra ,ha beszélni szeretnél valakivel. Beszélgetni..Semmi több. -rázta meg a fejét így néhány tincse az arcába hullott. Erős volt a késztetés hogy a helyére igazítsam de jobbnak láttam ,ha nem teszek semmit.

Úgy éreztem magam mint akit porig tiportak. Pofon akartam vágni Harryt. Hogy képzeli, ki ő hogy ezt tegye velem. Az én véleményem nem számít?
De mielőtt bármit is mondhattam volna a fiúk kisétáltal a szobából.
-Jajjj Niall.. menj már előttem!-lökött egyet Zayn a srácon mire az felszisszent. -Szadista egy állat vagy te Liam-fordult még hátra aztán mellénk érve megállt.-Mehetünk?-cikázott a tekintete Harry és köztem
-Persze-indult el Harry . Zayn rögtön követte.
-Amúgy Göndör ,kiraknál a hármas megálló környékén van egy kis dolgom.
-Nem kéne fényes nappal kurváznod Zayn.-szólt hátra Niall
-Te könnyen beszélsz: együtt laksz a pasiddal-érkezett a válasz.
-Oké majd lelassítok-vigyorgott Harry Zaynre. Bár abban a hamis mosolyban képtelenség volt bármiféle őszinte vidámságot felfedezni . Ott álltam egyhelyben ,ahol Harry a romjaimat hagyta. De minek sajnálom magam, hiszen igaza van. és Zayn nem lesz otthon ma este.
-Egyszer élünk..-nyúltam mérgesen a telefonom után.
ráérsz ma este?:)Szinte azonnal érkezett a válasz.
félsz egyedül a sötétben?.. persze neked bármikor:D

Elvigyorodtam.
-Jössz Lou?-fordult vissza Harry a folyosó végénél.
-Aham.-erőltettem magamra egy műmosolyt. szörnyen mérges voltam. Harryre? Vagy Niallékra? Talán az egész világra.. vagy csupán magamra. -Elmehetsz a picsába a nagy egoddal Harry Styles..nincs rád szükségem.-motyogtam hogy csupán én halljam a szavakat ,és a zsebembe csúsztattam a telefont mikor beértem a többieket, arcomon ugyan azzal a cinikus műmosollyal.

A portán lerendeztük a papírokat, aztán leléptünk.
-Tudod Niall..-nyitotta ki a kocsi ajtaját Zayn.-Én gondoltam hogy Liam egy vadállat az ágyban, de hogy ennyire.-lökte be az autóba Niallt ,aki nagyot nyögött ettől.
-Rohadj meg Zayn...-csatolta be magát.
-Ne nekem mondd hanem Liamnek...
-Fejezzétek már be..-szállt be a Szöszke mellé Liam.
-Milyen romantikusok vagytok...Szinte folyik a nyálam.-lökdöste arrébb Li-t. Rájuk csaptam az ajtót, nem voltam kíváncsi a veszekedésükre.
-Beszállsz?-kérdezte Harry az autónak támaszkodva.
-Be -nyitottam, majd becsuktam az anyósülés felöli ajtót. Zaynék folyamatosan dumáltak és a fejem majdnem szétdurrant.
-Zayn kussolj, hagyd őket..-fogtam vissza magam.
-Jól van na..-lökött vállba. Az út abból telt hogy hallgattam Niallékat és bámultam ki az ablakon.
-STYLES! -üvöltötte Zayn.
-Mi van?-mondta nyugodtan.
-Állj meg..-felelte.
-Ja..-fékezett le.
- Császtok..sziasztok buzikáim-kacsintott Liamékre. Kiszállt és becsapta az ajtót. Harry gázt adott és hamarosan a koleszhez értünk.
-Akkor kössz a fuvart-mondta Niall.
-Nincs mit , sziasztok.
-Szia.-fordultam el és kiszálltam. A Szösziék még dumáltak , de én felsiettem az emeletre, hisz vendégem van.
-Baszd meg Harry..-dőltem az ágyra Elővettem a telefonom és írni kezdtem..
itt vagyok  jössz?
És jött a válasz:
Nyisd ki az ajtót
Szemetforgatva felálltam és kinyitottam..
Ő nem Harry! Szólalt meg egy hang belül. Cinikusan szemetforgattam.Nem mondod? Válaszoltam neki. -Szia-varázsoltam egy 1000 wattos mosolyt arcomra.
-Szia , bemehetek?
-Ja ,igen.-nyitottam ki neki teljesen az ajtót.

-Legalább kinyithattad volna az ablakot, mindjárt megfulladok.-libbent az ablakhoz és egy könnyed mozdulattal kitárta azt.
-Bocsi, elfelejtettem.-mosolyogtam.
-És mi volt ez az "átjönnél este'' vagy mi , duma?- ült le az ágyamra. Így teljesen végig nézhettem rajta.Egy szürke, kivágott pólót viselt fekete felirattal, egy fekete rövidnadrággal.Télhez képest elég lengén öltözött. De lehet hogy csak idebent vette fel. Jé de okos vagyok...
- Tudod , tényleg félek a sötétben .-tettettem szomorú arcot.
-Ohh, szegényem, akkor most gonosz leszek mert..-sietett a villanykapcsolóhoz. A sötétség belepte a szobát.
-Calder!-kiabáltam.
-Itt vagyok ne parázz -fogta meg kezem. Előttem állt.Olyan volt mintha Harry lett volna. Megint  ..nekem nem kell ő! Tenyerem arcára simítottam és közelebb hajolva hozzá, ajkaim övére nyomtam. Nem ellenkezett sőt...
De a baj az volt ,hogy Harry arca ugrott be elsőnek.
NEM!
Hessegettem el a képet az elmémből. Kezeit lassan nyakam köré fonta. Másik kezemmel derekát szorítottam. Zihálva elváltunk egymástól
-Ha előbb tudom hogy félsz a sötéttől..-nevetett.
-Akkor?-kérdeztem mosolyogva.
-Akkor ezt csináltam volna.-hajolt újra csókra.

Rögtön kapcsoltam, ezért próbáltam átvenni az irányítást, de nem hagyta. Kezeit mellkasomra vezette és rálökött az ágyra.Ölembe mászott és nyakam kezdte puszikkal behinteni. Rögtön megtalálta érzékeny pontomat és szívni kezdte. Elfojtottam nyögéseim. Kezeimmel húztam magamhoz közelebb. Megfogta állam és arrébb lökte fejem, így jobban hozzáfért bőrömhöz. Biztos hogy meg fog látszani a nyoma.
Elhajolt tőlem majd újra megcsókolt, nem volt vad mint Harry ,inkább visszafogott, de tetszett. Pólóm szegélyét kezdte babrálni,de mint mindennek ennek a hangulatnak is vége szakadt, mikor megszólalt a telefonom idegesítő csengő hangja.
-Egy perc..-szakadtam el ajkaitól. Lemászott rólam és feszülten figyelte ,ahogy fülemhez emeltem a telefont. -Igen?-szóltam bele.
-Elviszem a lelked...
-Pontosan kivel beszélek?
-A kaszással..
-Nem itt valami tévedés van, én vagyok a halál, a kaszás bátyja, de ő most nincs itthon kérem hagyjon üzenetet.-nyomtam ki a telefont,.
-Ki volt az? -érdeklődött El.
-Egy idióta, ismeretlen számú hülye, bocs hogy miatta abbahagytuk.
-Semmi baj, mondjuk zavar hogy egy idióta miatt szakadtunk el egymástól.
-Ez igaz..
-De komolyan, miért nekem írtál?
-Mégis kinek írtam volna-feltornásztam magam ülő helyzetbe ,kezeimmel Eleanor hátát simogattam.
-Nem tudom..Akkora nőcsábász hírében állsz ,válogathatsz a csajok közül.
-És ha azt mondom hogy csak jó lett volna beszélgetni valakivel?
-Hát, ez esetben..-mászott le rólam és átült a másik ágy szélére.-Rám számíthatsz, beszélgessünk.-csapta össze a kezeit.
-Öhm..hát most..jaj ne már beszélgetni később is ráérünk.-felkeltem és hátánál megtámasztva rádőltem így elterültünk Zayn ágyán.

Újra csókban forrtunk össze. Egy pillanatra elhajoltam és lehúztam magamról a pólóm. Halkan felnevetett.
-Mi olyan vicces?- hajoltam közelebb hozzá és egy puszit nyomtam az arcára.
-Louis, ne is reménykedj. -jelentette ki. Lesett az állam. -Nem fogok lefeküdni veled.-magyarázta.
-De...-dadogtam.Megint felnevetett.
-Nincs semmi ,de.- simogatta meg az arcom és egy kicsit meglökte a mellkasom így lákászálódtam róla.-legalább egy randira elvihetnél előtte ,meg ne érts félre ,de ez a ti füstös kupis szobátok..nem is értem mit csináltok szobaellenőrzéseknél..szóval nagyon romantikus.
-Én...
-Louis. -ült fel mellém.- Én..én azt hiszem nem vagyok olyan mint az eddigi csajok akikkel együtt voltál. Én nem fogok rögtön össze bújni veled még ha ez sérti is az egódat. Sajnálom ,de ha csak ennyi lett volna akkor kérlek most szólj és maradjunk barátok, mert nálam ez a csak szex dolog nem nagyon jön be.
-Nem. -nyúltam pólóm után.- Én sem így szeretném ,csak..túlságosan elsodródtam az árral..Ne haragudj.-mentegettem magam. Most mi jön, valljak neki szerelmet, hát az nem fog menni, igazából nem is tudom mire számítottam...lefekszem Eleanorral és akkor minden rendben lesz... teljesen megőrültem.
-Ennek örülök. -puszilt meg ,hangjából őszinte vidámság csengett. - Amúgy hallottam ,hogy valami zűr volt este Niallék körül..
-Igen..az volt.-vakargattam a tarkóm.
-Na jó, de uigye semmi komoly?-jó kérdés Eleanor..
-Nem semmi..már minden rendben.
-Hát majd elmeséled, de most rohanok.
-Mi van? Mégis hová??
-Ma nem alszom benn. Taylornál töltöm az estét. Ismered? Mintha láttalak volna már vele beszélgetni.Jóban vagytok?
-Oh igen. Imádnivaló. Kérlek add át neki meleg üdvözletem- tűnjön a pokolba az a ribanc, nem elég hogy Harry, most még Eleanort is manipulálja.
-Hát persze édes.-simogatta meg a hajam.Édes.hmm..Harry..Jaj ne márt megint ő..-később hívlak.-szólt még vissza aztán csapódott mögötte az ajtó.
-Várj, de honnan tudod a .... számom.-haraptam el a végét, mikor rájöttem esélytelen hogy meghallja.Akkor most. Akkor most mi is van? Lássuk csak, itt ücsörgök a szobatársam ágyán egymagamba ,mert a két buzi barátunk milyatt elment az egész nap arra hogy a kórházban hallgassuk a világ legöregebb bányarémének a kiselőadását ,aki egyébként szerintem Niallt tuti lánynak nézte ,arról meg ne is beszéljünk hogy Harryvel egész szépen összekaptunk. Álljunk csak meg. Dehogy vesztünk össze...csak én lihegem túl. És totál igaza van.


Beszélgetni... igen ,nekünk nincs más dolgunk egymással mint beszélgetni és ez így van rendjén. Sőt, hogy bizonyítsam neki mennyire egyet értek vele ,most rögtön át is megyek. Hét óra. Még tuti nem alszik, talán fürdik vagy vacsorázik, de akkor majd várok.
Eleanorról is beszámolhatnék neki.
-Van egy barátnőm - húztam vigyorra a szám. Igen. Ezt el kell mondanom neki. Mondjuk nem történt semmi olyan ami...de.. Harrynek nem muszáj erről tudnia.-Talán felturbózhatnám kicsit a történteket.-simítottam végig a számon. Remek.Egyre mélyebbre süllyedek. Most meg féltékennyé akarom tenni Harryt....egy lánnyal.-Biztos össze jön..-forgattam szemet aztán a kabátomért nyúltam és kilestem a folyosóra mennyire aktívkodnak az ügyeletes tanárok. Mondjuk sosem viszik túlzásba. Talán ezért van az hogy csak a mi osztályunkba két csaj is terhes... pedig mindkettő koleszos.
Zaynről meg ne is beszéljünk.
Ha egy hónapban egyszer itt alszik az már nagy szó. Én is megérdemlem a szökés lehetőségét.
Csak én nem egy lány miatt vagy bulizni szököm...hanem a barátom miatt.   


Niall

-Liam..most akkor ők tudják?-kérdeztem Liamet, miközben csigalassúsággal lépdeltünk a szobánk felé. -Niall..hagyd őket a fenébe, most már mindegy. És még egyszer ..sajnálom Niall...-nyitotta ki előttem az ajtót.
-Te nem fogod fel egy könnyen a dolgokat...-csaptam homlokon magam.
-Mit kéne felfognom?-értetlenkedett ,miközben bejött a szobába.
-Azt hogy ne aggódj ennyire miattam, végtére ír vagyok .-nevettem.
-Idióta.
-Az aki mondja.-öltöttem ki rá nyelvem. Próbáltam leülni de nagyon nehezen ment.
-Várj segítek..-akart közelebbjönni hozzám Liam de leintettem.
-Francba Li..most adj rá gyógy puszit
-Még mit nem?!-forgatott szemet, majd hanyatt dőlt az ágyon.
-Akkor tudod mit, ma én leszek a srác.-kacsintottam rá. Ő csak kikerekedett szemekkel bámult engem.
- Vicceltem...
-Nagyon vicces vagy...-dobott meg egy párnával.
-Héé..nem vagyok párnacsata képes...ehelyett inkáb mondd meg , hogy hányóra van?
-Pont annyi....
-Ne parasztkodj!-dobtam vissz a párnát.
-Hét óra múlt tizenegy perce.Egyéb óhaj-sóhaj?
-Segíts zuhanyozni..-mosolyogtam rá.
-Ki van csukva...
-Akkor ha elesek és... és beverem a fejem és betörik az és kórházba kerülök és...
-Jó segítek....Csak ne nyafogj..
-Jó pofa vagy..nem téged hagytak helyben..
-Már bocsánatot kértem.-sétált a székem mellé és lenyújtotta kezét ,hogy felhúzzon.Kézségesen elfogadtam segítségét.
-Ne ijedj meg ha sellővé változom , hiszen látszik rajtam ,hogy egy ilyen tökéletes srác csak valami természetfeletti lehet..-kacsintottam.
-Nagyon vicces kishableány ,de most húzz zuhanyozni..-lökdösött a fürdő irányába.
-Lehetsz a rák , nagyon hasonlítasz rá, lehet hogy az egyik felmenőd volt.
-Lehet..hozok egy pólót neked , meg egy alsót.
-Kimondta hogy abban alszok?-kiáltottam utána.
-Inkább vetkőzz...
-Azt akarom hogy te vetkőztess le..-mosolyogtam magamnak.
-Ne is álmodj róla...
-De ha te vagy a rák akkor a hű szolgám vagy..
-Kivéve a hűt és a szolgát.
-Jajj ,mert annyira megerőltető lenne?-fontam keresztbe karjaim.
-Igen.-dőlt neki a mosdókagylónak.
-Akkor cseszd meg..-vettem le a pólóm.De amikor a nadrágot kellett volna, nos már bajban voltam.Lehunytam szemeim, akkor is menni fog. -Kérlek...-néztem fel rá.Szemet forgatva beadta a derekát és lerángatta a farmerom.
-Az alsód viszont intézd el egyedül.-mutatott az említett ruhadarabra.
-De nagyon fáj Li...-biggyesztettem le ajkaim.
-Mi lenne veled nélkülem..?-oldalra fordította fejét ,így megengedhettem magamnak egy önelégült mosolyt.Közben lehajolt és letolta rólam az utolsó ruhadarabom.
-Nehéz volt?-kérdeztem meg miközben lesandítottam Li arcára.
-Igen, de most sipirc a zuhanyzó!

Parancsát teljesítve bemásztam a zuhanytálcába.Csak néztem őt; Miért nem vetkőzik , hogy bejöhessen mellém?
-Mi az?-kérdezte, mikor rájött hogy őt fürkészem. -Úgy volt hogy segítesz mosakodni. Ruhában akarsz fürdeni?-mutattam a felesleges textíliákra.
-Ez már menjen egyedül..
-Nem megy.-vágtam rá egyből. Kiment a fürdő szobából majd néhány perccel később egy alsóval a kezében tért vissza ,semmi ruhában. na végre! Örültem meg magamnak.
-Idefagyok, siess már!-szóltam rá.
-Ha ennyire fáztál ,akkor elkezdhettél volna egyedül is fürdeni.
-De megakartalak várni ...
-De nagy lelkű.-szállt be mellém és megengedte a meleg vizet.
-EZ FORRÓ!-zártam el a csapot.
-Niall! Ez még a meleg közelében sem volt...-engedte meg újból
-Akkor most mosdass meg...-adtam kezébe a tusfürdőmet...ami üres volt? -Mi a..?-nyomkodtam a flakont ,de semmi
-Liam!-hisztiztem.
-I-igen?-mosolygott.
-Kifogyott a kedvenc tusfürdőm..-duzzogtam.
-Akkor most mivel..Várj...-elnyúlt a zuhanyfüggöny mögé és elővett valamit. -Itt bújkált!-kiáltot fel.
-Ez nem az enyém.
-Tudom ,ez az enyém....-nyomott a kezébe a sajátjából. Lehet hogy nem az én kedvencem, de az hogy Liam ezt használja, kifejezetten tetszik.
-Én is...Mosdass meg...-néztem fel rá.Kicsit zavart hogy mindenkinél alacsonyabb vagyok.
-Ezt nem mondod komoylan.
-Liaaaaaam!-fogtam meg csuklóját és oldalama vezettem. Értetlenül nézett szemeimbe, majd közelebb hajolt. Levegőt is elfelejtettem venni.
És megcsókolt.Azt hiszem másnak gondolta ezt a célzást. Nem volt vad, inkább visszafogott ,de biztos a tegnapi miatt akar óvatos lenni. Ajkaink elváltak egymástól.

-Ez tetszett , de nem erre gondoltam..hanem arra hogy moss meg.-mosolyogtam szinte szájára.
-Jah ..én...-kicsit elpirult, de tetszett hogy ezt én váltom ki belőle.
-Semmi baj,de most már igazán , megmosnál végre??-mosolyogtam.
-Legyen..- BELEMENT?! El sem hiszem. Először hasamon és mellkasomon siklottak végig ujjai,aztán megfordított és hátamon.Tetszett az érintése.
-És most egy kis hidegvíz!-nevetett.
-Mi?! -De túl későn kapcsoltam és villámcsapásként ért a jéghideg víz ,amit Liam jóvoltából a nyakamra borult.
-Baszd meg Liam..-dünnyögtem
-Csak lemostam a habot.-mosolygott ártatlanul.

-Tudod..ez azért kicsit fura.-dünnyögte ,miközben haját törölgette. Visszatettem a zuhanyrózsát a tartóba és én is kiszálltam.
-Mi?-kérdeztem s közben magam köré tekertem a törölközőm.
-Hát ..Niall az előbb együtt fürödtünk...csak úgy szórakozásból.-rázta a fejét.
-Na és...ennyi kijárt nekem!-vigyorogtam önelégülten.
-És a csók, megbeszéltük hogy azt nem..
-Álljunk csak meg egy pillanatra. A hidegvíz elvette az eszed? Te smároltál le engem..-ráncoltam a homlokom.
-Tudom..tudom-hajtotta le a fejét.-Pont ez a baj.
-Most megint mi bajod van? Ne mond ,hogy nem élvezted! - emeltem meg a hangom.
-De igen..jobban a kelleténél és ez gá...-éppen rám akart nézni de megelőztem és vállainál fogva a hideg csempének döntöttem. Számat azonnal övére nyomtam.
Egyikünknek sem volt csukva a szeme. Furcsa volt így. Nem csókolt vissza. Egyik lábammal az ő lábai közé léptem combomnak nyomva ágyékát.
Csak ne lenne rajta ez a rohadt törölköző. Tekintetén végigfutott a meglepettség ,de kaptam az alkalmon és átdugtam a nyelvem a szájába. Megpróbált elfordulni ,de kezeim közé szarítottam az arcát.
Csak néztünk egymás szemébe.

Liam
Ott álltam lefagyva. Az egész egy pillanat alatt történt. Tudtam ezzel már tényleg túl messzire megyünk. Hiába elleneztem Niall nem hagyta magát.
Ha egyszer a fejébe vesz valamit..Elszántság ült a tekintetében. Várt. Mikor nyelve a számba került a szívem tutira kihagyott egy ütemet.
Közben még a lábát is nekem nyomta elég kényes helyen.
Utolsó szemét..
Hajából egy vízcsepp szempillájára folyt így megrebegtette azt. Normális körülmények között biztosan megmosolyogtam volna.
Képtelen voltam visszacsókolni, de mikor érezte hogy nem fogok ellenkezni elengedte az arcom és mindkét kezével megmarkolta a csípőm ,aztán maga felé húzta.
Kisebb nyögés szökött ki belőlem. Nem szakadtam el Niall tekintetétől. Hosszabb időre lehunyta a szemét ,inkább úgy fogalmaznék elnyújtott egy pislogást. Talán ,hogy megnyugtasson. Rendben Niall. Tegnap minden körülöttem forgott. Ha ezt szeretnéd...

Szép lassan engedtem hogy szemeim lecsukódjanak és átadtam magam a mámoros érzésnek. Egyik kezemmel megtámasztottam Niall tarkóját hogy könnyedén visszacsókolhassak, másikat a hátára helyeztem.
Ki tudja meddig csókolóztunk így ,de levegő hiányában ezt is meg kellett szakítani. Kipirult arccal lihegtünk a másik szájába.
-Most..már ..kvittek vagyunk.-sóhajtozott Niall. Lélekjelenlétem mindössze annyit engedett meg hogy bólogatni tudjak.
Ekkor páran halkan felsikoltottak a folyosón.
-Mi a ..?-toltam el magam elől Niallt ,de mielőtt a kilincs után nyúlhattam volna minden világos lett számomra...vagyishogy inkább sötét. A lámpa a fejünk felett villogott egyet aztán kialudt.
-Kiégett az égő?-fogta meg a csuklómat Niall.
-Nem..ez áramszünet.-próbáltam arrébb húzodni ,de szorítása csak erősödött.-Mi van veled?
-Sötét van.
-Nem mondod? Minek suttogsz?-téptem ki magam ujjai fogságából és a kijárat felé kezdtem tapogatózni.
-Liam..nem szeretem a sötétet.-hallottam meg hátam mögül pánikkal átitatott hangját.
-Vajon csak a suliban vagy nagyobb körzetben is lekapcsolták az áramot?-megkeültem Niallt és ügyelve nehogy seggre esek a vízes kövön az ablakhoz csúszkáltam. Nem volt túl nagy ,de sikeresen kiláttam rajta a suli hátsó udvarára ,ahol a kosárlabdapálya mellett álló lámpa sem égett.

-Liam? Hol vagy??
-Ezt nem hiszem el...-ekkor belém ütközött hátulról.
-Megcsúsztam...-mentegette magát.
-Tudod mit? Ülj le ide.-és vállainál fogva leültettem a fürdőszobaszőnyegre.
-Most itt ragadtunk?!
-Dehogy ragadtunk itt.-ültem le vele szembe.-Csak jó lenne ha megnyugodnál.
-De nem tudok..utálom a sötétet..nagyon..
-De..miért? Történt valami ,hogy ennyire..?
-Gyűlölöm..-szipogta.
-Héj ,héj ,héj.- másztam elé és megsimogattam az arcát. -nyugodj meg! ..Vigyázok rád.- lassan közelebb hajoltam és megpusziltam az arcát. Szám egy ideig elidőzött puha bőrén, aztán észbe kaptam. Gyorsan elhajoltam és hátrébb másztam.
A gyér fényben csak két tányér nagyságú könnytől csillogó szemet láttam rám meredni.
-Khm..szerinted a fiúk, most..-törte meg a csendet.
-Mondtam hogy ne foglalkozz velük. Még biztos felhozzák a témát, az volt a szerencsénk hogy mindenki hulla fáradt volt. De nem hiszem hogy annyiban hagyják.
-Nem lehetne ,hogy..
-Niall..-csitítottam.-Tudják hogy lefeküdtünk. Ezt már szinte képtelenség megcáfolni. de hidd el Harry nem fogja felhánytorgatni , Zayn is beletörődik előbb -utóbb, és ha Louisban is maradt valamennyi a régi önmagából, akkor ő sem fogja világgá kürtölni.-bólogatni kezdett ,vagy csak megszédültem, nem tudom, de hirtelen annyira sebezhetőnek tűnt.Hallottam ahogy a szönyeg szálait tépkedi. Ideges volt.
-Niall!
-Hmm?
-Ugye tudod hogy ez nem a te hibád?
-Hát..
-Semmi hát..és most gyere ide.-tártam szét a karjaimat. Talán nem is értette először mit karok aztán lassan odamászott elém. Feltérdeltem és átöleltem.
Fejét nyakamba fúrta. Belepusziltam félig megszáradt hajába. Az a hülye gondolta jutott eszembe ,örökké ellennék így. Becsuktam a szemem és ráhajtottam a fejem Nialléra.
Csend volt. Hihetetlenül mély csend és nyugalom. Egyszerűen csak minden olyan tökéletes volt abban a röpke néhány pillanatban.
 
Louis
Idióta! Korholt le egy hang az agyamban.Minek jöttél ide? Próbáltam nem erre az idegesítő hangra gondolni , ezért képzeletben kockákra aprítottam egy láncfűrésszel és bezacskózva az elmém legmélyebbik sarkába tereltem.Végre csend...
Múltkor már kitapasztaltam , hogyan kell felmászni, de úgy elég nehéz volt , hogy alig láttam valamit. -Francnak kell emeleten laknod..-dünnyögtem miközben megragadtam a hozzám legközelebbre eső ágat és felhúztam magam rá. -Komolyan mondom veszek ide egy létrát...-léptem még feljebb.
-Még hogy az ablakod mindig nyitva áll..ez be van csukva ....-kopogtam az ablakon.-Nyisd már ki mert megfagyok...-ütöttem erősebben az üveget. De a legnagyobb szerencsémre Gemma nyitotta ki.
-EGY BETÖRŐ!!!-sipítozott, miközben rám mutogatott.
-Öhm..Gemma..Louis..Louis vagyok..-köszörültem meg a torkom.
-Louis?..Jah...tudtam ám..csak teszteltelek.Amúgy mit keresel éjnek idején, egy faágon ami pont Harry szobájának ablakához vezet?
-Most hogy így felvázoltad ,tényleg gázul hangzik..-vakartam meg tarkóm, míg másik kezemmel erősen fogtam az ágat.

Csak bámult engem, vigyorogva.Kiköpött Styles vérű!
-Bemehetek?-kérdeztem megtörve a kínos csendet.
-Persze , gyere csak.- tárta ki teljesen az ablakot. Egy gyors mozdulattal Harry szobájában termettem.
-Hol van az öcséd?-kérdeztem miközben Gem helyett becsuktam az én átjárómat.
-Fürdik...de bemehetsz hozzá.-kacsintott.
-Ohh ez nagylelkű..de van egy még jobb ötletem..tegyél úgy mintha mi sem történt volna ,és én nem jöttem be azon az ablakon..Egyszóval itt sem vagyok.Így lesz esélyem megijeszteni Harryt.-tártam szét karjaim.
-Ez jó ötlet..akkor én most visszamegyek a szobámba és ...semmi sem történt.- Bólintottam. Az ajtóból még visszatekintett és intett nekem. Akkor az utolsó kérdés az hogy hova bújjak? Végignézve a szobán kevés hely volt ahova el lehetne rejtőzni, de az ágy alatt biztos menedékem lenne. -Okos fiú..-mondtam magamnak.Így szórakozz velem Hazza! Letérdeltem a földre és hason becsúsztam oda,úgy hogy ha kell ki tudjak mászni. Az ilyen helyzetekben az emberben túlteng az az érzés hogy lebukik,de ez engem kicsit sem érdekelt.Csak azon járt az agyam , hogy mit mondok Harrynek mikor megkérdezi, hogy mit akarok. -Na ez az!-csattantam fel, de azonnal számra szorítottam tenyerem. De miért mondta azt a kórházban?Ne mondja azt hogy Liamék miatt.Mert én is meglepőttem ,de emiatt...Mindegy ez így helyes, és biztosan azért vagyok csalódott mert..mert...várjunk csak! CSALÓDOTT?! Nem vagyok csalódott..esetleg csak..sértődött? Nem! Míg vitáztam magammal Harry belépdelt a szobába és lehuppant ágyára.

-Huhh de hideg van itt...Biztos Gemma..-kicsit megmosolyogtam , hogy magában beszél, de ki nem csinált már hasonlót? Mikor kicsit arrébb mászott és pont az ágy végén ült előrébb kúsztam és hátamra fordultam.Még várrtam egy kicsit hátha kinyög még valamit,de semmi. Itt az idő! Kicsit előrébb kúsztam így pontosan Harry két lába közé kerültem és alulról láttam ahogy könyököl térdein.
-Kukuccs!-kiáltottam, az ijedségtől hátra ugrott az ágyon.
-Mi a?!-kiabálta miközben lehajolt és benézett az ágy alá, ahova visszahúzódtam.
-Szia szépfiú!-üdvözöltem.
-Louis?-kerekedtek ki a szemei.
-Szolgálatára, hölgyem- csúsztam közelebb arcához,de azonnal elhajolt és -gondolom-felült az ágyon. Egy kis idő után kimásztam a bútordarab alól.
-Mit keresel itt?-kérdezte térdeit mellkasához szorítva.
-Hát beszélgetni akartam veled..de nem azt mondtad hogy az ablakod nyitva áll? Mindig?-kérdezgettem. -De miért?-vágott értetlen fejet, ami kifejezetten tetszett.
-Mert Gemmának kellett kinyitnia..-sandítottam fel rá miközben törökülésbe tornásztam magam.
-Omm, hát képletesen értettem...meg persze úgy is hogy felhívsz mielőtt jössz..-nézett szemeimbe.
-Csak kaptam az alkalmon hogy eljöhetek és bejöhetek a szobádba ablakon keresztül.-nevettem kínosan. -Értem..és miről is akarsz beszélgetni?
-Nem tudom.csak úgy..
-Csak..úgy?
-Igen tudod..olyan spontán hülyülés.
-Spontán az tuti..-hajolt rá térdeire.
-Hát igen..számodra.-ültem le elé.
-Ez nem vicces..Na de akkor miről beszélgessünk?
-Mondjuk..rólad és ..Taylorról.-mosolyogtam hamisan, mert pusztán a gondolat is hányinger keltő volt ,hogy ő és Taylor...
-Mit akarsz tudni pontosan?-sóhajtott.
-Ti jártok?-kérdeztem meg miközben a takaró szélét tanulmányoztam.
-Mi? Dehogy.-képedt el.-Honnan veszed ezt a hülyeséget?
-Csak..egy kérdés ..De akkor miért követ téged?
-Dehogy követ, Louis!- nevetett.
-Ja értem...
-És mi van veled és...azzal a ..tudod..barna haja van...csak a neve nem ugrik be..Erica? Vagy? -Nem!-ráztam a fejem miközben röhögtem.-Eleanor..
-Az! Nos mi van veletek? Mert azt tudom , hogy nem húztad meg.-mosolygott gonoszan.
-Bekaphatod! -ütöttem vállba.
-Kössz inkább kihagyom.
-Pedig ez egy egyszeri alkalom.-kacsintottam rá.
-Hidd el túlélem.
-Harry..- ~kérdezd meg most!~ Tedd meg~ ezek a gondolatok lepték el agyam részecskéit. -Tetszik a falad színe!Olyan mint..mint három éve..
-Igen, mindig ugyanilyenre festem...-A francba! Hogy keveredtünk oda hogy milyen színű a fala?!
-Nem szabad?-kérdeztem reményteli hangon.
-Mit?
-Nem szabad hogy megcsókoljalak?-hajoltam közelebb, de félúton lehajtottam fejem.
-Lou azt hittem , hogy megértetted..Ezt nem kellene..mert-a szavai fájtak magam sem tudom miért, mindegyik betű nevetett rajtam ezzel is egy hatalmas lyukat ütve belém.-Hidd el így lesz a legjobb. -Neked..-suttogtam magam elé.
-Mi?-Kérdezte, ezek szerint hallotta.
-Semmi , és megértettem mert ez így nem normális-eröltettem magamra egy álmosolyt.
-Aztán szedd fel azt a csajt, mert már eléggé rádférne hogy letörölhesd magadról a szűzike jelzőt.-terelt témát.

Harry
Bemászott az ablakomon.. Megint.. és most itt ül előttem és arról kérdezget megcsókolhat-e. Mi van vele mostanában? Létezik hogy belém szeretett? Ki van csukva. Ő Louis. És bevallom mindketten meglehetősen élveztük egymás társaságát az utobbi időben ,de egyszer úgyis le kellett állnunk. Bele sem merek gondolni, ha a legutóbbi alkalommal Lou nem nyögi ki hogy még sosem volt együtt senkivel ,akkor lefekszem vele vagy mi? Áh..ugyan..biztosan észbe kaptunk volna. ..jah..úgy mint Liamék nem?...ajj hogy jönnek ide Liamék, ki tudja ők hogyan jutottak odáig...nem. még most is képtelen vagyok elhinni Liamről. LIAMRŐL!! hogy összefekeüdt egy fiúval.

Az előbb mondta a nevét de már el is felejtettem...remek. Az agyam akár a szita.
-Jah..igazad lehet.-nyugtázta magában a hallottakat.
-És ,most együtt vagytok? Tudod, randi, ilyenek?
-Hát..igazából én nem is tudom.-mászott fel az ágyamra.-Furcsa ,hogy alsóban vagy...
-Tudod Gemma egyszerűen képtelen hozzászokni.
-Nos,..ha Gemmának lennének ilyen hajlamai lehet hogy gyakrabban másznék be látogatóba.-sandított rám, mire egy 'most öljelek meg vagy ráér később is?' tekintetet kapott tőlem.-Na nyugi Haz! Csak vicceltem. -Ajánlom is..-elterültem az ágyon.
-Anyukád?
-Pasizik...-sóhajtottam.
-Mi van?? Jól hallottam?! -mászott közelebb és letelepedett fejem mellett. Amint szólásra nyitottam a szám a folyosón a lámpa villogni kezdett.
-Ez meg mi?-támaszkodtam meg a könyökeimen. Minden fény kialudt az egész házban. -Világvége!-Kiáltotta Lou.
-Oh..fogd már be idióta!-löktem meg a fejét miután feltápászkodtam.
-Gemm? Gemma?!-suttogtam, de minek?? -Tutira bealudt a tv előtt.

-Tudtad hogy sötétben nem szabad az ágyad alá nézni mert..-Louis settenkedett a hátam mögé és suttogni kezdett.
-Kuss!-fordultam hátra, aztán óvatosan kikerülve őt az ágyba bújtam. Megnéztem a telefonomon fél kilenc. -Hogy tud Gemma ilyenkor aludni.-süppedt be mellettem az ágy Louis feneke alatt.-Nem is fél hogy valami elkapja és elviszi magával a..
-Louis!!! Elég!-húztam magamra a takarót. nem nagyon tetszik hogy Louis bemutatja milyen hatással van rá a sötét. Eléggé szenvedhet ha így próbálkozik, de ezzel csak magát fogja beszaratni.-Mondanám hogy nézzünk filmet popcornnal ,de így hogy az áramnak kampec...
-Pedig van az a film ,amit ha megnézel akkor ..
-Hagyd abba!-rántottam le magam mellé.

-Nem hallottad?-próbált meg felülni, de visszatartottam és betakartam.
-Nem!-vágtam rá azonnal.-Vedd le a gatyád!-adtam parancsba, de elfelejtettem kivel is beszélek.
-Na de Harry, ..olyan erőszakos vagy.-nyávogott ,de közben már elkezdett kibújni a farmerjából.
-Csak azért hogy ne aludj el ruhástul. Engem idegesít mennyire kényelmetlen lehet..
-Jól van, ne magyarázkodj! Értem én. -megemelte a csípőjét és leráncigálta magáról nadrágját.

Csönd van. Várom hogy megszólaljon. nem nagyon mozgolódik.
-És ha mondjuk a szekrényből előjön..-befogtam a száját, de nem nagyon zavarta. Ugyan szavait tompította kezem ,de nem tudott csendben maradni. Végül mikor megelégelte végignyalta tenyerem.
-Pfúj..ez gusztustalan.- töröltem a kezem a takaróba.
-De tudod nem csak a szekrényben létezhetnek ,mert ha van tükör a szobádban akkor aztán....-már engem is frusztrálttá tett és nagyon kiakadtam. Meg tudtam volna pofozni ,hogy vegye már észre nem vagyunk tízévesek hogy egy rohadt áramszünetből ennyit ki kelljen hozni. Máskor sem kislámpánál alszik.

Fogtam a párnát és a fejemre húztam. Ugyan úgy hallottam a zagyvaságait. Közbe-közbe felmordultam, beleütöttem felkarjába vagy alvást színleltem. Csak mondta és mondta ,közben a plafont bámulta. Kezeim közé kaptam a párnát és az ő képébe nyomtam.
-Nesze!-mondtam és visszafeküdtem a helyemre.
-Köszi.-vette el a párnát az arcából és kezei között kezdte forgatni. Oldalt feküdtem így nagyjából ki tudtam venni mit csinál.-A párna nagyon jó fegyver tud lenni ,ha esetleg azok a kis rohadékok mégiscsak kimásznának a szekrényből én majd jól kinyiffantom mindet!-hadonászott szerencsétlen párnámmal össze vissza.
-Kuss!-nyöszörögtem, mint aki fél álomban van.Ő is felém fordult ,így egy magasságba került szemünk. ránéztem.
-Asszed nem vagyok rá képes?-vigyorgott, bár nem láthattam hangja mégis elárulta.
-De.-vigyorogtam én is.-csak most már maradj csendben, legalább várd meg amíg elalszom.
-Azt nem lehet! Ébernek kell lennünk, bárhol bármikor lecsaphatnak ránk!
-Louis..azt sem tudom miről beszélsz!-suttogtam.
-Ne hívj Louisnak! Lehetnék mr Megsemmisítő, vagy Halálhozó vagy ..
-És velem mi lesz? Én ki leszek?-nyitottam ki résnyire a szemeimet.
-Te? ..-gondolkodott el, aztán elnevette magát.-Te lehetsz.. Fürtöske a macskám.
-Mi van!?-pattantak fel szemeim. -Tudod mit ..hagyjuk.. Lődd le magad.-csuktam le megint szemeimet
-Hát egy macska is fontos lehet ha mondjuk...
-Louis...-figyelmeztettem.
-Azt mondják hogy a macskák megérzik a szellemek jelenl..
-Louis..
-Mondtam hogy ne nevezz így...csak az a baj a macskákkal hogy nagyon szeretik őket..megenni, de ne félj majd én vigyázok rád!-röhögött tovább. Talán most kéne bevernem az orrát vagy legalább lelökni az ágyról. De persze nem is én lettem volna ha nem cseszek el mindent.

Kezemmel hátul megtámasztottam a fejét és szájára nyomtam enyémet. nem volt igazi csók ,de akkor is nagyon közel állt hozzá. Mikor kapcsoltam már túl késő volt.
-Bassza meg..-húzódtam vissza. Elértem ugyan ,hogy Lou elhallgasson ,de mégis hogyan jött ez az egész..micsoda jó módszer! Sokat beszélsz? lesmárollak! Gratulálok Harold! Eláshatod magad. Hogyan akarod megértetni magad mással ,hogyha még te sem vagy képes betartani a magadnak tett ígéreteidet?!